A vezetés nagy kérdései

Az autóvezetés maga a változás. A forgalom örökké változik és jobb esetben van 2 biztos mankónk : a kresz és az önbizalmunk, amik segítenek  eligazodni a forgalom dzsungelében.  

autosprint

A vezetés alatt folyamatosan figyelünk, alkalmazkodunk, fékezük, elindulunk …. és közben azon gondolkodunk, hogy az előttünk haladó hogyan kerülhetett az utakra. Értjük, hogy fő az önbizalom, de azért mégis ez a szerencsétlen, aki előttünk halad, jobban tette volna, ha elmegy inkább  szőnyegszövő, kötő vagy gyöngyfűző tanfolyamra, mint a mi haladásunkat hátráltatná. A hülye nő.

A sztereotípiák érdekesen működnek, mert még a női vezetők is úgy gondolják, hogy aki lassú és bizonytalan vezető az biztos csak nő lehet. Miért van ez így? Miért hisszük hogy a női vezetők rosszabbak, mint a férfiak?
autosprint

A vezetési stílus nem csak a tanult folyamatokból áll össze, hanem sok minden mással is összefügg.  Például nagyon befolyásolja a személyiségünk; hogy mennyire tűrjük a stresszt, mennyire vagyunk empatikusak, nyugodtak vagy ijedősek és mennyire türelmetlenek vagy türelmesek. A vezetési attitűdökkel kapcsolatos hitrendszer a rosszul beidegződött sztereotípiákból ered.  A közvélemény kutatások - és egyébként, ha megkérdezünk egy férfit - kimutatták, hogy az erősebb nem  zsigerből jobb vezetőnek tartja magát, mint a nőket.

A statisztikák meg is állják ebben a helyüket, addig amíg csak a parkolásról van szó.
autosprint

A férfiak jobbak a parkolásban - oké a nők nagy többsége nem jó benne, de léteznek olyan nők, aki kiválóan parkolnak - akár milyen korú, hátterű vagy gyakorlatú férfiember gyorsabban és pontosabban parkol le, mint a nők. Ebben az atavisztikus örökségek is benne vannak. A férfiaknak jobb a térlátásuk és jobban tudnak tájékozódni. Hozzáteszem, ez nem kizárólagosan csak a férfiakra igaz, mert a nők köreiben is megtalálhatóak a térképagyak és a jó térlátással rendelkező egyedek. Alapjában véve ez akkor is férfi tulajdonság, végül is ők vadásztak anno és tettek meg több száz kilométert a préda elejtése érdekében.  

Az előbbi magabiztos megnyilvánulás, hogy a férfiak  jobb  vezetőnek tartják magukat a nőknél,  csak a férfiakra jellemző tulajdonság. De biztosan így van ez?

autosprint

A nőknél más a helyzet, ha egy nőt megkérdezel hogy jobb vezetőnek tartja magát a férfiaknál, arra az lesz a válasz hogy nem.  Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb önbizalommal rendelkeznének, hanem hiányzik belőlük, ami férfiaknál megvan : hogy ebből presztízs kérdést csináljanak. Pedig a női vezetők sokkal megfontoltabbak és körültekintőbbek, mint a férfiak. Sokkal előbb észlelik azt, hogy mit fog a másik tenni, de ahhoz hogy jól oldják meg a helyzetet sokkal bátrabban kell viselkedniük.

Az biztos, hogy ha egy nem magabiztos nő találkozik egy agresszív férfi vezetővel az utakon; automatikusan hibát fog elkövetni az agresszív megnyilvánulás miatt és ettől tényleg rosszabb vezetőnek tűnik. Ezért él ez a “urbanlegend”, hogy a nők rosszabb vezetők, mint a férfiak.

autosprint

Egy ausztrál  autó szimulációs vizsgálaton különböző  vezetői tapasztalattal rendelkező nőket kértek meg a részvételre. Két csoportra osztották őket, függetlenül attól, hogy milyen korúak és milyen végzettséggel rendelkeztek.  

autosprint

A kísérlet első csoportjának csak vezetniük kellett. A második csoportnak pedig a vezetés alatt folyamatosan becsmérlő és negatív jelzőket mondtak  a vezető stílusokról és egyébként a nőkről. Ezek után rengeteg balesetet okoztak, míg az első csoport még csak egy koccanást sem idézett elő. Ez a kísérlet kiválóan mutatja a sztereotípiák által előidézni képes torz énképet és az önbizalomhiányt.
 

Hogyan függ össze az önbizalom a vezetéssel?

Egyszerű a válasz erre a kérdésre: elengedhetetlen hozzá.

A nemek között itt van legnagyobb a különbség: míg ha egy férfi önbizalomhiánnyal küzd, de vezet is egyben, valahogy kompenzálni képes ezt hiányt.  Az autóban ülve magabiztossá válik. A férfi sofőrök - vezetési kvalitástól függetlenül - általában magabiztos vezetők. Kockázatvállalóbbak, agresszívebbek és nagyobb sebességgel vezetnek  és sokkal gyakrabban versenyeznek  idegen sofőrökkel.  A férfiak autóbalesetben történő halálának kockázata ezekből adódóan kétszer magasabb, mint a nőknek. A nőknél a legtöbb hibázási/baleseti  lehetőséget  - a parkoláson kívül - a kanyarodás és a hirtelen csúszások okozzák.

autosprint

A kockázatvállásra visszatérve érdekes tény, hogy a nőknél a mobiltelefon használat az amiben  úgymond bevállalósabbak, mint a férfiak. A férfiak nem használják olyan szinten a mobiljukat autózás közben, mint a nők. Az tény - headset ide vagy oda - a kis kütyű elvonja a figyelmet a vezetéstől és még is a férfiak több hibát vétenek telefonálva és vezetve, mint a nők.  

autosprint

Hogy mi a titok ? Ők sokkal gyakrabban telefonálnak (63%-al többször) vezetés közben, mint a férfiak.

A pszichológiai és evolúciós kérdések:

A vezetés akarva, akaratlanul a férfiakból agressziót és versengést vált ki. Az előbb említett atavisztikus ösztönök, mint a térlátás vagy a jó tájékozódási képesség, nem csak a parkolásra vonatkoznak, hanem az egész rendszerre

Az autóvezetés a hímekből területfoglalási és agresszivitási hajlamot hozza elő.  Régebben - és most is-  sebességre és jó navigációs képességre volt szükségük a táplálékforrás megtalálására, a mozgó célpont bekerítésére és elkapására. A vezetés is tulajdonképpen ilyen. Ilyenkor a gyorsaság a férfiasságot, az ügyes manőverezés pedig a rátermettséget mutatja.  A nagy autó a hatalmat, míg a gyors az erőt szimbolizálja. Oké ezen szimbólumok - mint ahogy a  csodaverdák is- kézenfekvő, hogy azt sugallják, hogy az illető mekkora alfa hímnek érzi magát. De honnan származik ez a területszerzési ösztön, pont a vezetésben ? Avatatlan szem is észre veszi a labdajátékok - foci, kosárlabda vagy kézilabda -  alatt, hogy ott is létezik a területszerzés, hiszen át kell törni a védelmi vonalat, hogy pontot szerezz.

autosprint

Területszerzésnek minősül  a  parkolás  vagy a hirtelen bevágás, előzés. A mi ösztöneink is olyanok, mint az állatoké; az agresszivitásra kétféle módon reagálunk: harcolunk vagy elfutunk. A férfiak harcolnak, mert ez játszódik le bennünk ösztönszinten. A rizikó vállalást még fokozza az is, ha egy csinos nő ül akár mellette, akár a potenciális ellenfél mellett. Ha legtöbb férfi magába néz, azért tisztában van a tettei mozgatórugójával. :)

autosprint

A nőknél azért működik jobban a párhuzamos figyelem, mert a szociális hálóért és a gyermekgondozásért voltak  felelősek. Folyamatosan párhuzamosan kellett - még most is - végezni a különféle a tevékenységeket. Ezért lehetnek jobbak a multitaskingban, viszont ezért is érezhetnek folyamatos vágyat arra, hogy kapcsolatot tartsanak a környezetükkel (vezetés közben is telefonálva). Itt egy probléma szokott lenni, ami igen fontos és valamilyen szinten ez is ősi - nem minden nőre vonatkozik, de többségre igen - hogy nem “néznek ki” a kisvilágukból. Magyarán nem használják a tükröket, ami azért elég nagy probléma, de mitől van ez? Ha nem látom a problémát, akkor nincs - az örök struccpolitika - illetve  nem készülök fel a fenyegető területszerző hódítókra, mert hát én ugye nem csinálok ilyet. Pluszként meg kell itt említeni a térlátást. A férfiaknak vezetés közben előny, hogy átfogó szemléletűek, egységben látják a dolgokat, és könnyebben tudnak egyszerre több  adott célpontra koncentrálni.

autosprint

A nőknek abban nyilvánul meg a nem túl jó térlátás, hogy fejben nehezebben tudják elhelyezni a térben az autót, ami manőverezésnél jelent komoly hátrány számukra, de ezt kellő szorgalommal megtanulható.

Összefoglalva a tényeket:
autosprint

Léteznek különbségek (perspektivikus látás, figyelem, rizikóvállalás), de amíg az egyik nemnél ez hátrány az a másiknál inkább előny. Viszont a vezetési technikánkat  nem csak a hormonok határozzák meg, hanem a tapasztalat,  a rutin, illetve a  személyiségjegyekből és magánéletből származó egyéni különbségek. Azt hozzá kell tenni, hogy az önbizalom nem pótolja a tudást és ebbe a hibába a legtöbbet a férfiak esnek bele. A nőknek  pedig arra kell gondolni, hogy jobban bízzanak magukban és az autójukban.

 0
Tovább

Hol vagy apa?

Apára minden családban szükség van. Nagyon fontos az apa jelenléte  a gyerekek fejlődésében és a családi dinamikában is, mert akárhogy nézzük, egy igazi családot anya és apa építi fel. A lányok és fiúk életében mindketten meghatározó szerepet töltenek be. Befolyásolja későbbi párválasztásukat is. Egy kislánynak vagy kisfiúnak teljesen másképp van szüksége apára, de van egy közös nevező, ma talán a legfontosabb: az apai szeretet.

 apasprint

Apának és anyának lenni nem könnyű. Maga az apává válás is egy hosszú folyamat része, ami már kisgyermek korban elkezdődik, de igazán lényegessé akkor válik, mikor tudatosul, hogy tényleg apa lesz. Ugyan úgy megjelenik az a szorongás náluk is, mint az anyukáknál. Folyamatosan felmerül bennük az a kérdés : hogy milyen apa leszek? jól fogom csinálni? mit fogok elrontani?

Férfiaknak nem írtak  annyi szakirodalmat  vagy “segédletet” az apai létről. Igazából nem is tudnánk elképzelni, hogy leendő apák bújják az életmód tanácsadás rovatban az apákról és a nevelésről szóló cikkeket. Függetlenül attól, hogy ők ezt nem teszik (lehet nekik van igazuk, mert valamikor a gyereknevelés-téma is túl van tolva, az édesanyák meg pánikonak) igenis nagyon fontos feladatuk van kis családjukban és a gyerkőcök nevelésében. Az anyaság vele születik a nőkkel, az apaság nem születik a fiúkkal. Az apaságra szocializálni kell a fiúgyereket. Nem elegendő azt mondani, hogy manapság sok a rossz apa, azon kell elgondolkodni, hogy hol rontottuk el, és segítenünk kell a fiainkat abban, hogy jó apákká válhassanak.

 

Akkor nézzük is meg, apuka milyen mintát nyújthat a gyerekeknek.

Természetesen fontos az is, hogy milyen mintát és tapasztalatot hoz be új családjába. Megtartja a tanultakat, elvárásokat, hiedelmeket  vagy egy teljes új nevelési módszert fog alkalmazni. Az hogy melyiket utat választja, függ a saját személyiségétől és nem mellékesen a gyereke személyiségétől. Hogy miért van ez így? A gyereknevelés szemben a mítoszokkal, nagyon életszagú és reális része az életnek és van egy érdekes hobbija is: elmélet romboló :)

 apasprint

Ami viszont minden apánál biztos: másképp látják a világot és teljesen más módszerekkel viszonyulnak a gyermekükhöz. Mivel más stílusban foglalkoznak utódaikkal, ezért  tőlük mást tanulnak a gyerekek és ez így van jól. Ezért van az, hogy mikor a gyerekek egészen picik apa nem csak apa, hanem apa egy SZTÁR! Így nagy betűvel. Apa hozza a külvilágról az információkat, amik nagyon izgik, mert sok felé jár és sok minden történik vele. Felelőtlenül játszik velünk  - valamikor tényleg - és olyan lesz mint mi, gyerekek.

 apasprint

A fiúknak apa férfimintát nyújt  - ugyanúgy mint nála-   ezáltal elsajátítják, hogy kell viselkedni egy nővel, mit csinál egy férfi, hogyan lehet az érzelmeket kezelni (csak férfiasan :) ) és a problémákat kezelni. A lányoknál pedig apa az első szerelem. Ez teljesen normális, hogy pici korban a kislányok nagyon apásak ( a fiúk meg anyásak), mert apa a világ közepe. A kislányok tőlük tanulják meg, hogyan kell viselkedni a férfiakkal és apával gyakorolják (ami nem tudatos)  első női praktikákat is. Apa feldobál az égig teljes boldogságban, anya meg fogja a fejét. Az apa gondoskodása, ölelése egyszerűen érzelmi biztonságot jelent a kislánya számára és ettől válik boldog egészséges felnőtt nővé.

 apasprint

 

De akkor hol vannak az apák?

A mai társadalmunkat nézve az jut eszembe, hogy alapvetően apa-mentes társadalomban élünk.  Az “apátlan társadalom” fogalma nekem nagyon sok mindent jelent. Itt főleg arra gondolok, hogy a gyerekek 40% - nál hiánycikk az apai gondoskodás és szeretet és maga az apai minta is. Ez főleg elvált családok gyerekeinél észlelhető.  Általában a lányok és a fiúk is főleg anyával élnek, aki a válás után rájuk zúdítja a férfiakkal kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit. Ergo az apáról is ugyanez a véleménye.

 apasprint

Egy válás nehéz ügy, de szerintem ha vannak gyerekek, mindig az ő érdekeiket kell nézni. Attól még gyűlölhetik egymást a felek - bár ez hosszútávon nem a legjobb megoldás- de a gyerekeket nem szabad felhasználni a hatalmi harcokhoz. Tény, hogy a gyermek sorsdöntő találkozása az apjával hiányos vagy éppen teljesen elmarad, rettentő sok kárt okoz. Miért fontos a találkozás és a különböző programok közösen apával?

A fentebb leírtakhoz hasonlóan a férfi mintán van a hangsúly. A példákon, de mi történik akkor ha ez hiányos vagy nincsen? Hogy mutassa meg egy nő a feminin szerepvilágot egy lánynak, ha nincs ott egy férfi, aki felé ezeket a magatartásmintákat gyakorolhatja? Hogy tud apa férfias mintákat mutatni a fiának, ha nincs ott egy nő, aki felé “férfiként” viselkedhetne? Mind a lányok, mind a fiúk az ép családban – anyjuk és apjuk jelenlétében – képesek elsajátítani “hibátlanul” a “nőies”, illetve a “férfias” viselkedés alapvető szabályait, ami persze nincsen kőbe vésve, hogy egy lány vagy fiú csak ezt csinálhatja meg amazt.

 apasprint

A modern kutatások bebizonyították, hogy az apa szerepe már a csecsemőkorú gyermek esetében is igen fontos. A biztos kötés az apa felé – igaz, hogy kicsivel később – ugyanúgy kialakul, mint az anyánál. Az apa azonban egészen másképp kommunikál gyermekével, mint az anya. Amikor a házaspár veszekszik, az asszony rendszerint azt mondja a férjének: “én foglalkozom a gyerekkel többet, mosok, főzök rá, etetem, te mindig csak játszol vele!” Én viszont azt állítom: ennek a “játéknak”, ami az apa és a gyerek kapcsolatát jellemzi, igen fontos szerepe van a gyerek személyiségfejlődésében. Az előző sorokban említettem is ezt, mikor apa játszik és anya fogja a fejét. Ez azért van, mert az apák konkrétan ilyenkor átmennek gyerekbe. Az apás játék tényleg felszabadult, mert szemben az anyukákkal, apa másképp áll hozzá a veszélyhez vagy sérülésekhez. Az anyák még játék közben tudattalanul arra gondolnak, hogy mi fog történni a gyerekkel.

 apasprint

Ez a fajta viselkedés nem csak a játékra, hanem a kommunikáció tanulási folyamatára is igaz.

A mamát meleg, folyamatos, figyelmes és ritmusos kommunikáció jellemzi, az apa kommunikációjában hirtelen érzelem megnyilvánulások  vannak. Az ilyen megnyilvánulásokból jön le a gyereknél az : hogy apa olyan mint én, apa játékos  és kiszámíthatatlanul vicces- bolondos . Ez fantasztikusan vonzó egy egészséges baba számára. Vizsgálatok igazolják, hogy az apa játékstílusának “kalandossága”, izgalmas kiszámíthatatlansága (a “veszély”, melynek hátterében a teljes biztonság rejlik) igen fontos szerepet játszik a gyerek intellektuális fejlődésében. A kisgyerekkortól fölfelé egészen a kisiskolás korig megjelennek a játéknak azon formái, melyek miatt a találkozás valóban sorsdöntő apa és gyereke között, ezek a birkózó játékok.

 apasprint

Tulajdonképpen nem is játék ez, hanem aréna, ahol a gyereknek meg védenie magát, ahol ki kell számítania a másik reakcióját, meg kell tanulnia, hogyan viselkedjen, mit tegyen bizonyos váratlan helyzetekben, hogyan kell – a másik gondolataiba “belelátva” – küzdeni, milyen érzés a győzelem és milyen a vereség. Számos pszichológiai vizsgálat és tapasztalat bizonyítja, hogy a gyerek bontakozó kreativitásában, önértékelésében, empátiájában, abban, hogy bele tud helyezkedni mások gondolatvilágába, az apai játéknak fontos szerepe van. Fenti dolgok hiánya miatt gondolom azt, hogy konkrétan apa-mentesség van és ezt nem lehet csak a szociális problémákra ráhúzni. Régebben - 35 évvel ezelőtt - is dolgoztak az apák és ugyan úgy foglalkoztak a gyerekekkel is. Vitték őket mindenfelé, nevelték őket és megtanították azt, amit ők tanultak-és ez nem egy ósdi felfogás. Akkor sem volt könnyű az élet, ugyanúgy volt stressz, konfliktusok, de az apai szerep az fontos volt.

Ha válásra kerül sor az  apa egy idő után  nem  lesz motivált abban, hogy nagyon sokat dolgozzon a gyerekekkel való kapcsolatán, mert nem tud közel kerülni a családjához. Elvált és a kéthetenkénti láthatás azt jelenti, hogy az apa és a gyerek rövidesen nem tud mit mondani egymásnak. Az apaszerep nem működik.

 

Miért lenne szükség arra, hogy  ez még is működjön?

apasprint
Elsősorban az apa feladata a szocializáció folyamatát megmutatni a gyereknek Megmutatkozik abban, amikor az apa együtt mossa, szereli a kocsit kisfiával/kislányával a garázsban, amikor horgászni vagy éppen edzésre viszi őt, mesél az állatokról és megmutatja mit csinált ő ennyi idősen mint a kislánya/kisfia. Megmutatja, milyen a világ odakint, hogyan kell bánni az otthonon kívüli eszközökkel – és az otthonon kívüli emberekkel. Ez 100% -osan  az apa feladata, és ezt az apától kell megkapnia minden gyereknek. A tapasztalatok azt mutatják: az apa nélkül felnövő gyerek nem szerzi meg ezt a jártasságot, és így a serdülés kezdetén egy ismeretlen világgal kell szembenéznie. Olyannal, amelynek kihívásaira nincsenek tanult válaszai. Ennek következménye lehet aztán a kábítószer, a bandázás, a fiatalkori bűnözés és ezer antiszociális és aszociális magatartásforma. Hiányzik az apa, aki nem serdülőkorban, hanem csecsemőkorban és kisgyerekkorban, óvodáskorban tanítja a gyereket, segíti őt abban, hogy beléphessen ebbe a világba.

 apasprint

Ezért fontosak az apák, hogy megmutassák nekünk a világ reális arcát. Lehet ez egy kicsit desszantos megfogalmazásnak fog tűnni, de tulajdonképpen ez a lényege: az apák azok a személyek, akikkel játszunk, akik megmutatják a külvilágot, akikre felnézzünk és akik megtanítanak megvédeni magunkat és felkészülni az életre.

 apasprint

Apák, csodásak vagytok!
 

 0
Tovább

Hogyan "fikkázunk" a munkahelyünkön? 

Van egy céged. Azon belül egy új projekted. A projekt alapötlete jó, Te a legkiválóbb embereket alkalmazod, akik emberfeletti módon dolgoznak, hogy a projekt maximálisan sikerüljön. Mégis a helyzet egyre katasztrofálisabb. Miért? Mit csinálsz rosszul? Mi hiányzik? – kérded. Most eláruljuk a titkot: bizony-bizony egy jó kis “fika” kell a sikerhez!

munkasprint

A “fika” svéd szó, jelentése: kávé, kávészünet. Manapság a cégeknél a szünetre értik, ott a kollégákkal töltött időt, szünetet jelenti. Amikor egy kis kávé és nasi mellett összegyűlnek az emberek pihenni két munkafolyamat között, és beszélgetnek minden féléről. Ez nem az a bizonyos egymás melletti kussolás miközben mindenki a saját telefonját/gépét nyüstöli, hanem minőségi, tartalmas, (viszonylag) szabad időtöltésről van szó. Amellett, hogy igen csak kellemes módja a munkahelyi légkör fejlesztésének valamint a társas tőke (emberi kapcsolatokban megbúvó erőforrás) kiépítésének, még profit szempontjából is hasznos.

munkasprint

A kollektív intelligencia

Régóta ismert az az elképzelés, hogy a problémamegoldáshoz szükséges készségek vagy tudás minőségét az ember általános intelligenciája adja. De a Gestalt-pszichológia alaptézise, miszerint az egész több, mint a részek összessége, szintén sokszor bebizonyosodott. 2010-es Evidence for a Collective Intelligence Factor in the Performance of Human Groups” cikkükben Anita Woolley és munkatársai érdekes eredményeket osztanak meg. Vizsgálatukban (mely kb. 700 embert ölelt fel), arra voltak kíváncsiak, hogy vajon létezik e egy közös intelligencia, mely megmagyarázza, hogy az egyes csoportok teljesítménye miért különbözik a kreatív problémamegoldó készséget igénylő feladatok során. Végül arra következtetésre jutottak, hogy egy csoport teljesítményének semmi köze a csoporttagok intelligenciájához vagy készségeihez!

munkasprint

Ami számít, azt ők kollektív intelligenciának nevezték el, melynek értéke az alábbi jellemzőktől függ:

  • csoporttagok társas érzékenysége
  • mennyire nyitott a csoport összes tagját végig hallgatni
  • mennyi nő van a csoportban

A csoporttagok társas érzékenysége, avagy empátiája azért vitte sikerre a csoportokat, mert ezek a tagok nyitottak voltak a változásra és képesek voltak a többi csoporttag fejével gondolkodni. Tehát nem az motiválta őket, hogy ők legyenek a nap hősei és az ő ötletükkel nyerjen a csoport, hanem megszűntek egyéneknek lenni, és a csoport szemszögén keresztül látták a helyzetet. Ez a nagyon dinamikus egymásra figyelés és egymás igényeire, változásaira, mondandójára való koncentrálás erős bizalmat épített a csoporttagok között, felturbózta a csoport iránti elkötelezettséget, ezáltal nőtt a motiváció, ráadásul az egyéni készségek is javultak, illetve abban a helyzetben többet értek, többet hoztak ki belőle, mint amit az egyén egyedül tudott volna produkálni.

munkasprint

Talán ebből is következik a második pont. A nyertes csoportoknál nem voltak csendben lapítók illetve irányítók. Mindenki kivétel nélkül egyenlő arányban oszthatta meg a véleményét, gondolatait. Ez nem volt kísérletvezető által kontrollálva: a jó kollektív intelligenciával rendelkező csoportoknál automatikusan kialakult.

Mivel a kollektív intelligencia egyik alappillére az empátia és a társas érzékenység, ezért nem véletlen, hogy az a csoport oldotta meg a legjobban a feladatokat, ahol több nő volt. Ennek nagyon egyszerű, kettő darab oka van: a nők általában empatikusabbak és érzékenyebbek a másikra, mint a férfiak. A másik magyarázat pedig az, hogy minél színesebb egy csoport, minél nagyobb eltérések vannak a tagok között, annál színesebb lesz a brain-strorming és annál valószínűbb, hogy sikerül a csoportnak a kereteken kívül gondolkodnia.

Lehet fejleszteni?

A kollektív intelligencia inkább kialakul, de a feltételeket, melyben megjelenik (empátia, mindenki egyenlő esélyekkel nyilvánulhasson meg, valamint változatos csoport) természetesen fejleszthetjük, befolyásolhatjuk. És itt jön a képbe a munkahelyen együtt töltött idő rendkívüli szerepe.

munkasprint

Ha a munkahelyen van lehetőség és idő megismerni egymást, az növelni fogja a tagok közötti együttérzést, és a sok egyén helyett az egész cég, a kollégák lesznek a fontosak. Vegyünk példának okáért  egy embert, akinek havi jelentést kell írnia, és azt a reportot utána egy kollégája kapja meg, akinek az alapján kell elvégeznie egy feladatot. A két ember teljesen más területen dolgozik a cégen belül, közvetlenül nincs hatással az egyik a másik munkájára. De a második emberünkre igen csak hatással lehet a jelentés használhatósága, pontossága és hogy ne az utolsó pillanatban kapja kézhez. De ez miért érdekelje a reportot író dolgozót? Lehet nem csak arcot, de még hangot sem tud kötni a névhez és email címhez, amire elküldi a jelentést…

munkasprint

Ugyanakkor ha ismerik egymást, tudják mivel jár a másik munkája, mi kell neki a jó teljesítményhez és a másik sikerét a sajátjukként élik meg, akkor nagyobb valószínűséggel fog a második emberke egy jól átlátható, használható, pöpec jelentést kapni, mindezt időben, hogy ő is nyugodtan dolgozhasson a saját munkáján. Amint azt a kutatások is mutatják, érdemes kitalálni valamit, ami "fika”-t eredményez, ugyanis ez növeli leginkább az együtt levés és összetartozás érzését. Pl. van olyan cég, ahol tilos az asztalnál enni és inni. Nem a számítógépeket féltik ennyire, hanem így akarják elérni, hogy legalább evésnél, rövidebb szünetben összefussanak az emberek egy kicsit szabadabb közegben, ismerkedjenek, beszélgessenek. Olvastam olyan cégről is, mely a kávé- és ebédidőt megszabta, hogy mikor van, így tuti nem csúszott le róla senki.

 munkasprint

Szóval lehet fejleszteni az empátiát, mert megéri a befektetést, de az egyszerű ötletek is, hatalmas változásokat idézve elő, lendíthetnek a cég teljesítményén. Bármelyikben szívesen segítünk, keressetek minket bátran!

 0
Tovább

Psszt! A munkahelyi pletyka jó ... 

Azt beszélik, hogy bizonyos keretek között a pletykának igen jótékony hatása van az emberek közötti kommunikációban. Érdekes ez a tény, bár én különbséget tennék az információ átadás, a hír és a pusmogás vagy mendemonda között. A fáma - tájékoztatás, értesítés, de jelenthet szóbeszédet is - inkább a pozitív hatásait erősíti a pletykának.  

munkasprint

A magam részéről kifejezetten nem szerettem a pletykát, bizonyos szinten túl pedig ártónak találom, de képmutató lennék, ha nem írnám le : bizony én is felhasználtam szóbeszédeket, hogy megtudjak dolgokat egy munkafolyamtról, átszervezésről vagy egy kollégáról. Szigorúan leszögezem ezen információkat nem használtam fel és senkinek nem okoztam kárt vele,egyszerűen csak bebiztosítottam magam a jövőre nézve. Fordítva nézve, mondhatni ez önző dolog tőlem, de én nem pletykálok,híresztelek se pozitívat se negatívat. Senkiről, de az nem jelenti , hogy nem követem nyomon az eseményeket és ha kell akkor aktivizálom magam.

munkasprint

A pozitív szóbeszéd  - de minő véletlen a rosszindulatú is -  tényleg nagy segítség a társadalmi rend fenntartásában. Ráadásul terápiás hatásai is vannak, például ha valaki rossz hírrel szembesül, akkor a szívverése felgyorsul, de ha ezt a hírt gyorsan áttudja adni valakinek, akkor a pulzusa visszaáll a normális ütemre. Tehát a fecsegés és pusmogás egészség megőrzésként is működik. Viszont az info átadásával azt is megelőzhetjük , hogy valamilyen kétes hírű személy kihasználjon valakit. Ki kell hangsúlyoznom, az utóbbi esetben nem szabad bűntudatot éreznünk, mert így megmentünk valakit a rossz következményektől. Összefoglalva elmondható, hogy a negatív és pozitív hírek továbbításának  egyéni és társas haszna van.

munkasprint

A pletykának számos fajtája van és sok szintje létezik.  Nem is az a jó elnevezés , hogy pozitív vagy negatív szóbeszéd létezik, hanem a “hasznos” és az “ártó” kategória a legmegfelelőbb. Mit is értek ez alatt?

A munkahelyen, iskolákban, szomszédságban, az egyetemen vagy egy politikai gyűlésen, de akár egy szakkörön is , automatikusan elkezdődik a klikkesedés. Még mielőtt húznánk a szánkat , hogy “mi ez már”  le kell szögezni ez egy természetes folyamat. Nem kell mindenkit szeretni és nem fogunk mindenkivel beszélgetni. Az ilyen csoportulások alap pillére a közös benyomás, ami összehozza a feleket azonos érdeklődésen belül is. Már itt eldől, ki kivel és miért  és merre tart . A legtöbb  esetben ilyenkor is az érdekek dominálnak, kevés esetben meg a szimpla szimpátia.  Az érdeknek rengeteg  variánsa lehet.

munkasprint

Érdekem,hogy meghallgassanak, hogy befogadjanak, hogy elismerjenek, hogy előreléptessenek, hogy ne keveredjek kínos szituációba és hogy szép dolgokat mondjanak rólam.

Ha fenn áll az elszigetelődés estélye, akkor érdekem , hogy ne közösítsenek ki, hogy ne legyek periférián. Érdekem, hogy nekem higgyenek, hogy nekem legyen igazam, ne a másiknak legyen igaza és hogy felderítsem az igazságot. Sok minden apróság alkothatja az érdekeimet. Az anyagiak épp úgy befolyásolják cselekedeteimet, mint a lelki benyomások és pszichológiai mozgató rugóim, motivációim.

munkasprint

Ha veszélybe érzem magam vagy nem szeretnék feltűnést kelteni - mert az érdekeim úgy kívánják -  a pletykát meg is fordíthatom, elterheltem magamról a többiek figyelmét. Másról kezdünk el terjeszteni valamit, a legjobb védekezés a támadás elvén. A pletykának két arca van és életünk során általában a nem szép és aljas oldalával találkozunk. Azzal az oldallal, amely rengeteg kárt, félreértést okozhat, mert aki buta, lelkileg beteg, nem elég óvatos, nem jó indulatú vagy sérelmekkel teli és  megkeseredett az akarva vagy akaratlanul szenvedélyesen alkalmazza a rágalmazó, gonosz pletykát.Csak, hogy legyen,mert nélküle nem tud létezni.

munkasprint

Nézzük meg a munkahelyi folyosó - pletyit  :  fontos , hogy kitől mit hallunk és hogy erről a témáról, kinek mi a véleménye. A munkahelyi pletyka, akkor válik igazán károssá, ha a magán élet is belekerül és a legrosszabb verziója, pedig az, ha főnök is közvetlenül beszáll a játékba. Ami igazán el lehetítleníti a helyzetet az a “szerelmi viszonyok” kreálása vagy a felettessel való románc terjesztése.

Jellemző erre a pletyka fajtára, hogy sajátos hanglejtése van és a hangsúlyokra nagyon kell vigyázni és a véleményekre,mert itt igen a pletykáló  beleszővi  a saját véleményét a témáról. A hallgató fél pedig a saját szűrőjén keresztül, összegzi a hallottakat és ebből lehetnek a félreértések is. A hangsúly amit ilyenkor használ valaki egyszerűen nagyon fontos, mert így lehet teljesen más irányba terelni az eredeti információt.  Ha mi hallgatunk másokat , akkor, figyelni kell , hogy milyen érzéseket közvetítenek felénk - mert ez befolyásolja azt, hogy te mit higgyél el ebből a témából - és arra is , hogy mit fűzz hozzá a másik , mint magán vélemény és milyen ítéletet mond. Igen, pletyka alatt mindenki ítélkezik és így szerez befolyást a hallgatóságon.

munkasprint

Tovább megyek: ha az érzelmekben megjelenik a harag, az irigység, a rossz indulat és az ellenségeskedés, akkor ezen érzelmek eltorzítják, már az elején az alap történetet. A felnagyítást, kicsinyítést vagy túl pörgetést, mind , mind arra szolgálnak, hogy pletykáló malmára hajtsák a szó szerint a  folyamatot. A “kavarás” is ezekből a negatív érzelmekből táplálkozik, csak sokkal nagyobb romboló ereje van. Ha valaki kavar azt úgy tudjuk lekódolni, hogy elemezzük már a kezdő mondatok, hangsúlyát, a gesztusokat és a mimikát.

munkasprint

A testbeszéd és a verbális kommunikáció, és persze egy kis primadonna vér - ha felfigyelünk rá -  letudja leleplezni a manipulációs szándékot. Miután ezt realizáltuk a legegyszerűbb, hogy tisztázzuk a pletyka hátterét. A eszköz ,amit ilyenkor alkalmazhatunk a visszakérdezés. Úgy kell kérdeznünk, hogy benne legyen a pletykáló véleménye a kérdésünkben. A folyamatos kérdésekkel tisztázni tudjuk a híresztelés valódi hátterét.  

munkasprint

A pletyka megerősít és legyengít embereket, helyzeteket, szituációkat és egyben biznisz is.

Mindenki veszi a pletykát, fizetünk érte, hogy több információhoz jussunk. A pletykának ára, piaca (bulvar sajtó), szokásrendje és különböző színvonala van. Valamikor felpörgetik,kifacsarják,túlragozzák , de vége mindig a magánélet megsértése lesz. Durva és erőszakos hangnemben.  Itt tényleg az a kérdés: hogy miért fontos, hogy számunkra vadidegen ember kivel, mikor mit csinált? Miért jó az nekem, hogy érdektelen híreszteléseket olvassak vagy hallgassak?

El se hinnénk, de szeretünk bírót játszani és  ítéletet mondani. Nézzük meg , hogyan működik ez. Ha valaki jól öltözik, akkor szórja a pénzt, ha bolondosan vagy nem a megszokott módon , akkor játssza az agyát. Ha valaki kellően magabiztos - nem arrogáns- és elfogadja a dicséretet ,akkor az nagy képű . Az anyuka , aki jó fej és rugalmasan neveli a gyerekét , az nem jó anya. A szabadúszóra, hogy nem dolgozik és ugyanez vonatkozik a vállalkozókra is.  A fent említett példák arra mutatnak rá, hogy ha ez pletyka szinten jelenik meg , akkor a rosszindulat és az irigység táplálja az egészet.

munkasprint

Ebben az esetben a pletyka szimplán mérgező és méltatlan. Egyet tehetünk: nem csatlakozunk az ítélkezőkhöz, hanem visszatükrözzük az általuk terjesztett pletykát. A saját mondandójukkal szembesítjük őket.

 0
Tovább

Első lépések a sikerhez

Mi vezet sikerhez? Elég hozzá csak a szenvedély? Ha valamit úgy csinálsz, hogy élvezed minden percét, akkor a többi szükséges elem (kemény munka, önfejlesztés, kitartás, összpontosítás, szolgálat és önmagad rugdalása) automatikusan jönni fog. De mi van akkor, ha olyan helyzetben vagy, hogy valaki mást (beosztottadat, gyermekedet, kliensedet, bárkit) kell rávenni arra, hogy ha nem is a szíve csücske az elvégzendő feladat, legalább motivált legyen rá, hogy jól és megcsinálja azt?

munkasprint

Ebben az írásban erre kaphattok választ.

A pénz nem megoldás

Számos közgazdász leírta már ezt, és pszichológusok is kimutatták, csak épp a gyereknevelés terén: a külső motiváló elemekkel (pénz, vagy egyéb jutalom) sokszor pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A belső motiváció sokkal erősebb, mint a külső hajtóerők (pl. pénzjutalom), és még az is előfordulhat, hogy a sok külső, tárgyi jutalommal kiöljük az intrinzik (belső) motivációt, és a teljesítmény és munkakedv csökkenni fog.

Persze szituációja válogatja, van amikor a pénz tud motiválni, de pl. munkahelyen nem ennek kéne az elsődlegesnek lennie, ugyanis eléggé meglepő kapcsolat van a fizetés és a dolgozó elégedettsége között.

munkasprint

Timothy A. Judge és kollégái a „The relationship between pay and job satisfaction: A meta-analysis of the literature” c. 2010-es cikkükben 120 év kutatásának 92 tanulmányát elemezték, és azt találták, hogy a munkával való elégedettség és a kereset között igen gyenge kapcsolat van: az, hogy valaki milyen sok pénzt visz haza a hónap végén, egyáltalán nem jósolja be, hogy mennyire elégedett a munkájával. Ez a tendencia ráadásul kultúrától független, hasonló eredményeket kaptak az USA-ban, Ázsiában, Ausztráliában és Angliában is. Én innen Magyarországról üzenném Judge-éknak, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen sokunk tapasztalta már, hogy a 400-500 ezer Ft nettót kereső multinacionális körülmények között dolgozó ember ugyanannyit tud szenvedni gyűlölt munkája miatt, mint a 60-70 ezer Ft nettót kereső ápoló honfitársa.

Akkor mi számít?

A belső motiváló tényezők nem csak a munka, feladat iránti elégedettséget növelik bennünk, hanem a teljesítményt is. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy nem kerülnek semmibe, és egy kis odafigyeléssel nagyon hamar bevezethető a mindennapi életünkben, legyen szó otthoni vagy munkahelyi vezetésről.

1. Láttasd az eredményt!

Dan Ariely és munkatársainak „legós” kísérletében (Man’s search for meaning: The case of Legos, megjelent 2008-ban) a résztvevőknek egyre kevesebb fizetségért (elsőért 3 dollárt kaptak, a másodikért 2.70 dollárt, és így tovább) kellett legóból robotokat építeniük. Két csoportot vizsgáltak, az egyikben amint megépítették a robotot, a vizsgálatvezető szétrombolta, a másikban a résztvevők az asztalon tárolták műveiket, és csak a kísérlet végén szedte szét őket a beépített ember.

munkasprint
Bár mindkét csoportnak végig kellett néznie, amint munkájuk megsemmisül és ugyanannyi fizetést kaptak, az első csoport volt az, aki 7 robot megépítése után bedobta a törölközőt, míg a második 11 robotot rakott össze. A vizsgálat eredménye jól mutatja, hogy ha bár rövid időre is, de ha a dolgozó láthatja, hogy mi ma munkája gyümölcse, az nagyban növeli a teljesítményét.

Természetesen a munkafolyamat során adott elismerés és bátorítás szintén sokat lendít az ügyünkön, elég csak arra gondolni, hogy mikor végzi el szívesebben a gyermekünk, párunk a neki szánt házimunkát: ha ordítozunk vele és fenyegetőzünk, vagy biztatjuk és dicsérjük a folyamat alatt? Ugyanez a munkahelyen is működik, és nem kell dicshimnuszokban gondolkodni: néhány bátorító bólintás és kedves szó is csodákra képes!

2. Ismerd el az eredményt!

Ha a dolgozók nem csak nézegethetik a munkájukat, de némi elismerést is kapnak érte, akkor az szintén teljesítmény- és elégedettség növekedéssel fog járni – kevesebb pénzért. Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, és hogy mennyire nem, azt jól mutatja a fent említett Ariely és csapatának másik tanulmánya, ahol a résztvevőknek betűpárokat kellett megkeresniük. Ebben a kísérletben 3 csoportra osztották a vizsgálati személyeket:

munkasprint

  • az első ráírhatta a nevét a kitöltött feladatlapra, amit a vizsgálatvezető elismerően bólogatva átnézett és úgy rakta el a mappájába

  • a második csoport nem írhatta rá a nevét, és a vizsgálatvezető átnézés nélkül elrakta a beadott teszteket

  • a harmadik csoport járt a legrosszabbul, mindenfajta visszajelzés nélkül a beadott lapokat a vizsgálatvezető a szemük láttára széttépte
     

Nem meglepő módon a második és harmadik csoportnak sokkal több pénzt kellett kifizetni, hogy folytassák a vizsgálatot, mint az első csoportnak, akik fele annyiért örömmel vállaltak még több tesztet.

Fontos látni, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy boldog és lelkes munkaerőt faragjunk kollégáinkból – de még ennél is könnyebb egy életre letörni a munkakedvüket. Ezért ha van rá lehetőség, nevezzük nevén a munkát végző embereket, és fejezzük ki munkájuk fontosságát és köszönjük meg (ne csak az évi karácsonyi bulin) az erőfeszítéseiket.

3. Segítség!

Adam Grant pszichológus egész életét mások segítésének szentelte, és egy idő után nem csak a saját bőrén tapasztalta, hogy mások segítése mennyire motiválóvá válik az emberek számára, így elkezdte vizsgálni az altruizmus és a motiváció kapcsolatát.

munkasprint

Egyik vizsgálatába pl. a Michigani Egyetem ösztöndíjához telefonon támogatókat kereső diákokat vont be, akiknek a vizsgálat ideje alatt ugyanúgy kellett dolgozniuk, mint eddig, egyetlen kivétellel: minden nap 10 perc erejéig az összegyűjtött ösztöndíj által bekerült egyetemisták beszélgettek a diákokkal, hogy kifejezzék hálájukat azért, amit csinálnak. Egy hónap után a dolgozó diákok 142%-kal több időt töltöttek a vonalban, és sokkal eltökéltebbek voltak, mint előtte, és bár nem tudták megfogalmazni ez miért van, de elmondták, hogy valahogy felértékelődött bennük a munkájuk, és sokkal fontosabbá vált a szemükben, hogy sikeresek legyenek benne. 

Nem csak a konkrét segítség, hanem pusztán a az elképzelése annak, hogy esetleg segíthetünk a feladatunkkal másokon, növeli egy kívánt magatartás megjelenését.
Azokon az osztályokon, ahol a pácienseket megemlítették a felhívásban, 45%-kal többet használták az orvosok és ápolók a kézfertőtlenítőket, mint ott, ahol csak a saját egészségük került említésre. Mindkét vizsgálat eredményéből világosan látszik, hogy a proszociális, segítő viselkedésnek még csak a lehetősége is motiváló erővel hat ránk.

4. Legyen a munka teljesíthető kihívás!

Ez nem csak amiatt fontos, mert az elvégzendő feladat nehézsége és a teljesítmény közötti összefüggést fordított U-alakú görbén lehet a legjobban ábrázolni, magyarul: van egy optimális nehézségi szint, amin a legjobb teljesítmény megjelenik, e optimális nehézségi szint alatt vagy felett a teljesítmény romlik.

munkasprint

A motiváció szempontjából is lényeges, ugyanis ha minél nehezebb megoldani egy feladatot, vagy elvégezni egy munkát, annál jobban fogjuk értékelni a saját teljesítményünket. (Kicsit olyan ez, mint a csoportba kerülés: minél nehezebben válunk a tagjává, annál inkább ragaszkodunk hozzá és annál jobban magunkévá tesszük a csoport attitűdjét.)

A már említett Ariely origamis kísérletében a résztvevőknek nagyon nehéz formákat kellett hajtogatniuk, az egyik csoportnak leírás alapján, a másiknak még az sem volt. Amikor elkészültek akkor megkérdezték, hogy mennyiért adnák el a „művüket”, illetve a kísérletben résztvevő megfigyelőknek (tehát akik nem hajtogattak) is mondaniuk kellett egy árat, hogy mennyiért vennék meg. Természetesen mindkét csoportnál a hajtogatók nagyobb összeget mondtak, mint a megfigyelők, ráadásul a második (instrukció nélkül maradt) csoport szignifikánsan magasabbra értékelte az egyébként sokkal rosszabbul sikerült darabokat, mert ők többre értékelték a munkát és energiát, amit belefektettek.

5. Adj választási lehetőséget!

Dolores Albarracin és Ibrahim Senay az önmagunkkal folytatott beszélgetéseinket vizsgálták, és arra jutottak, hogy nem mindegy, hogy egy feladatot milyen típusú belső monológ előz meg. Kísérletükben a résztvevőket két csoportra osztották. Egyiknek adtak egy percet, hogy átgondolják, akarnak e anagrammákat megoldani, a másik csoportnak egyszerűen jelezték, hogy egy perc múlva anagrammákat kell megoldaniuk.

munkasprint

Az első csoport szignifikánsan több fejtörőnek esett neki, és jobban is teljesített, mint a második csoport.

Miért?

A válasz megint a belső és külső motivációban keresendő. Az első csoport úgy érezte, az ő döntése volt, hogy elvégzi a feladatot, és ez a döntési szabadság a belső motivációt keltette életre. A második csoport ezzel szemben kvázi parancsot kapott, ami eléggé lohasztó tud lenni, és maximum a külső motiváló tényezők hatására lehet javítani a teljesítményt.

munkasprint

Az elégedettség és teljesítmény fokozásának érdekében számos egyszerű trükk bevethető, melyek ráadásul egy kis odafigyelésen kívül semmibe nem kerülnek.

Azonban amennyire egyszerű ezeket alkalmazni, annál könnyebb megfeledkezni róluk és rossz módszert bevetve egy életre megutáltatni valakivel egy adott feladatot. Éppen ezért ha motiválásról van szó, járjunk el körültekintően, és ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjük ki szakember véleményét!

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Utolsó kommentek

Reblog