Ez az ősi kínai szimbólum azt az energia-körforgást ábrázolja, amelyre minden élőlénynek szüksége van. A jin a befogadás, a belső nyugalom, a hűvös, a tél, a nőiség, a jang a kiáradó erő, a tettrekészség, a meleg, a férfi erő – a felsorolás a végtelenségig folytatható, az egész világot ennek a két energiának a mozgása tartja életben.

test

Egyik sincs meg a másik nélkül, ahogy a fény sem értelmezhető a sötétség nélkül. A kínai gyógyászat szerint a testi-lelki betegségeket csupán tünetként kell kezelnünk, melynek hátterében mindig az energiaáramlás, a jin és jang egyensúlyának felborulása áll. Ez a szemlélet mutat rá, hogy a testet a szellemtől vagy lélektől nem szabad elkülöníteni, mint ahogyan a nyugati orvoslás teszi. A nyugati hozzáállást az különbözteti meg igazán a keleti gyógyítástól, hogy egy darab szép húst látnak bennünk. Valamivel baj van esetleg fáj a gyomra? Csak a gyomorra koncentrálunk és arra, hogy mi rejtőzik a fájdalom mögött nem foglalkozik senki. Néha előkerül az a a fránya stressz …. és felajánlják, hogy egyél xanaxot ….. ami különösen, ha példánál maradunk, nem tesz jót az amúgy is gyenge szervnek és az idegrendszernek sem. 

Ha egy szervünk nem tud tökéletesen teljesíteni, érdemes körül nézni nem csak az adott probléma háza táján, hanem magával a kiinduló problémával, illetve a környezettel is foglalkozni érdemes. Ha a lélek beteg, megbetegedhet a test is és fordítva. Ilyenkor szükséges az egyensúlyt újra létrehozni és ezt az állapotot minél hosszabb ideig, tudatosan megtartani. Persze ez is kölcsönös, a gyógyulás is két félen múlik.

test

A XX. század egyik legkiemelkedőbb elméje, Albert Einstein figyelte meg és igazolta tudományosan, hogy az anyag és az energia alapjában véve egységet alkot, csak megjelenési formájuk változik. Ez a jin és jang. A jin és a jang minőség ugyan azon az elméleten és gyakorlaton alapszik. Az erőt hegyhez hasonlítják, melynek egyik fele árnyékban, másik fele napfényben fekszik.  A napos oldal meleg, száraz és világos, ez a janghoz tartozik. Azok, akik gyakran fáznak, s nagy a meleg igényük, energia szempontjából jin állapotban vannak. Ők melegebb és szárazabb éghajlatú vidéken érzik jól magukat. A lobbanékony természetűek esetében viszont épp ellenkezőleg, a jang van túlsúlyban, ők az árnyas, nedves helyeken szeretnek felfrissülni. A jang típusú emberek betegségei általában magas lázzal járnak, a hideg izzadás viszont inkább a jin többletűekre jellemző. A jin és jang erők évszakonként is váltakoznak. Az ősz (száraz) és a nyár (meleg) jang, a tavasz (szeles), a tél (hideg): jin.

test

Ezen erők kiegyensúlyozásával harmóniában élhetünk, de ha  kibillen a helyéről ez az erő, akkor lelkileg és testileg is diszkomfortosnak élhetjük meg  a létet.  A jin-jang energiaforrás a természet alapját képezi. Fontos, hogy holisztikusan tekintsünk erre a rendszerre és nézzünk mélyen a természet áramlásába. A keleti gondolkodásmód nem 4 elemet  hanem 5 elemet különbözetet meg egymástól. Az elemeknek vannak jang és jin részei is, és folyamatosan kapcsolatban vannak egymással. Így érvényesül az univerzum ereje. Az elemek energetikája minőségében változik, majd visszatér a kiinduló pontba.

Az 5 elem kapcsolata a jin és jang energiával

Fa

test

A könnyű és üreges, hajlékony fából készült szerkezetek légies benyomást keltenek, de híján vannak a stabilitásnak. A bambusz hajlékony és könnyű szerkezetű. Pár hétre van csupán szüksége  méretének teljes eléréséhez, hogy magasra jusson. A bambusz minden légiességével és lágy természetével együtt  a jin oldalt testesíti meg.  A bambusz fesztelenségével szemben egy erős és szilárd szövetű tölgy, amelynek hatalmas kiterjed lombkoronája messziről feltűnik az úton lévő vándornak, a jangot ábrázolja.

Fém

test

A természetben minden ásványi anyagnak rengeteg időre van szüksége a kiteljesedésre. Óriási nyomás és hő szükséges a kialakulásukhoz.  A Fém elemhez tartozó kőzetek, ásványok ezért a sűrűségért és forróságért kerülnek a jang oldalára.  

Az egyik legerősebb jang erőt a kőzetek közül a gránit testesíti meg. A távol-keleti kultúrák úgy tartják, hogy a gránit kialakulásához rengeteg időre (millió évek), forróságra és a legnagyobb nyomásra van szükség. Ez az energia nagyon besűrűsödik, így lesz jang. A kőzetek csak keménységük révén maradhatnak fent az elemek küzdelmében. A fiatalabb üledékes kőzetek jóval kevesebb janggal rendelkeznek, de jin nem elég nagymértékben van jelen ebben az elemben. A gránit igazi példája az erős jang oldalnak, így kevés teret enged meg a jin energiának. Ilyen jin energiahiány tapasztalható a növényzet ritkulásánál.  A homokos és száraz talajon sétálva érezhető a növények ritkulása.

Föld

test

A jang minőségének igaz megtestesítője a súlyos, ragadós, termékeny, ásványokban gazdag, a vizet szerkezetileg megszűrő bőséges fekete föld. A jang típusú agyag még ennél is inkább jang, mert a tűz segítségével kiégethetjük és edényeket készíthetünk belőle, amit akár újra is melegíthetünk. Az agyag megőrzi minőséget és a hőmérsékletet. A termőföldek közül is léteznek lazább,könnyedebb felépítésűek. Az ilyen jellegű talajok a jin minőséget erősítik.

Tűz

test

A tűz elem szintén birtokolja a jang és a jin oldalt is. Azt hinnénk, hogy a tűz amolyan a „jang maga”, de a jin is megtalálható benne, méghozzá egyensúlyban. Nincs olyan, mint a fémnél, ahol a jang van túlsúlyban. Itt a folyamatot kell követni. A tűz, mely hirtelen fellobban és a fa vagy gallyak táplálják, erős fényű és perzselő lehet. Viszont nincsen benne elég kitartás, elég jang. A faágak gyorsan elporladnak a pillanat hevében és a jin minőséga fénnyel együtt eltűnik. A tűz jang sugárzása megmutatkozik, ha a faszenet használunk melegedés céljából.
A faszén hosszú ideig, egyenletesen képes biztosítani a tűz fennmaradását és a meleg áldást.

Víz

test

A víz összesíti a jin és jang erőforrásait. A friss és tiszta, üde patak, amely aktivitása miatt első pillanatban jangnak tekinthető, valójában a legfinomabb jin. Frissessége és rugalmassága mutat rá erre a minőségre, ahogy a helyét keresi magának kőzetek és a föld között, a gyökereken át.A fürge patak a jin felfelé szökkenő jellegéről tanúskodik. A patak gyorsaságával és üdeségével szemben az óceánok, tengerek és tavak esetében tapasztalt nyugalom a mélység és a mozdulatlanság jin energiát tükrözi. Nem szabad elfelejteni, hogy a Föld mélységeiben olyan erő lakozik, amely az egyik pillanatról a másikra megváltoztathatja a világot. A nagy állóvizekben – amelyek folyamatosan áramlanak- szunnyadó természeti erő a kulcs, amely elvezet minket a jang tulajdonságok megértéséhez. Az óceánok, tengerek és tavak hirtelen mozdulnak, ezáltal mutatkozik meg jang oldaluk, amely elsöprő és lendületes.

test

Az emberi cselekvéseket is le lehet írni a jin és jang jegyében, mert a testi vagy lelki megnyilvánulásainkat is a ezen energiák irányítják.


Ha gyakorlati feladatot csinálunk vagy két kézzel dolgozunk az sokkal inkább jang stílus. Az olvasás, az írás vagy az elmélkedés kifejezetten jin foglalatosság. Vezetve lenni sokkal inkább jin, mint jang, mert a jang a vezető. A csoportba való beilleszkedés vagy ha egyszerűen szeretünk csoportban dolgozni, az sokkal inkább jin cselekedet. 

test

Ha azok közé tartozunk, akik szeretnek egyedül tevékenykedni, illetve megoldani a problémákat, akkor sokkal inkább jang típushoz kapcsolódunk. Érdekes, hogy a távol- keleti filozófiák a szabadidős tevékenységet is jinre és jangra bontják, természetesen mindkét minőség létezik a másikban. Ebben az esetben kifejezetten jin tevékenység a tengerparton napozni, míg jang tevékenységnek tartják a hegymászás minden formáját.  

test

Az egyik passzív a másik aktív. Jin és Jang.