Általában a konfliktusokat nem vesszük eléggé komolyan, pedig egy egyszerű vitahelyzet vagy érdekkülönbség is odáig fajulhat, ha nem oldják meg időben, hogy nagyon hamar nem csak a résztvevő felekre, hanem a környezetre is negatív hatással lehet.

eroszak

Az így keletkező feszültség szép lassan lerombolhatja a munkahelyi morált és légkört, családokat tehet tönkre, baráti kapcsolatokat zúzhat szét. Ezért nagyon fontos, hogy konfliktusokat időben, megfelelő módszerekkel kezeljük. A konfliktusok forrása általában az a hozzáállás, hogy igaza csak egy valakinek lehet, a többi mind téved és hülye. Pont. A tévedést, hibázást nagyobb félelem övezi, mint bármi mást az életünkben, mert úgy érezzük, hogy akkor sebezhetővé, közröhej tárgyává válunk.

eroszak

A másik téves megközelítés, mellyel a mindennapjainkat éljük, hogy ha valamire szükségem van, akkor azt másokon keresztül érhetem csak el. 

Kezeljük a konfliktust!

Egy kialakult helyzet megoldásának első lépcsője, ha tárgyilagosan felmérjük, hogy miként alakult ki a konfliktus. Célszerű egy kívülálló segítségét kérni, mert, különösen egy elharapózott konfliktus esetén, a résztvevőket az érzelmeik, saját érdekeik és egyéni konfliktuskezelési módszereik nagyon rossz irányba vihetik a megoldási kísérletet.
eroszak

A második lépcsőfok a résztvevők felmérése. A legtöbb esetben nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit teszünk konfliktushelyzetben, és csak ösztöneinket és érzelmeinket követve reagálunk és hozunk döntéseket. Sokszor nem vesszük figyelembe, hogy a különböző emberek különböző megoldásokat alkalmaznak konfliktusaik során, és már ez az eltérés okozhat súrlódásokat. Közhelyes példa, mikor egy párkapcsolatban az egyik fél beszélgetéssel, a másik magánnyal oldaná meg a helyzetet. Az egyiket a hallgatás, a másikat a téma állandó felhozatal fog az őrületbe kergetni.
 

eroszak

A harmadik szint a megoldási módszerek megvizsgálása. Mindenkinek van személyes, egyéni konfliktuskezelési stílusa, mely bizonyos helyzetekben sikerrel jár, máskor viszont csak tovább ront a felek kapcsolatán. Szerencsére a stílus tanulható, finomítható, és át is alakítható új és hatékonyabb módszerek elsajátításával. A konfliktus így is létezni fog , amíg világ a világ, de megtanulhatjuk megoldani.

Nagyon általános probléma, hiszen teljesen mindegy, hogy állásinterjúról, családi ebédről, orvosi vizságlatról, iskolai versmondásról vagy új emberek megsimeréséről van szó, minden társas helyzetben érdekek, igények, elvárások és vágyak, szükségletek találkoznak – és sokszor – ütköznek egymással, ezek között kiigazodni, megfelelően reagálni, ne adj Isten jól kijönni kész kihívás.

eroszak

Ez a fajta megmérettetés pedig lehet egyeseknek maga a Paradicsom, de a „kishitűeknek” kész rémálom: lefagy az agy, furcsa nyelven kezdenek el beszélni, és úgy érzik, hogy bármelyik pillanatban ájulás-stroke-epilepszia kombó törhet rájuk.

No és mi a helyzet a „másik oldallal”?

eroszak

A dominancia nonverbális jelei (ahogy az alárendelődésé is), az állatvilágban is megfigyelhetők, és ellentétei a megadás jeleinek. Ide tartozik a testméret megnagyobbítása,a fogak megmutatása, kiszélesítése valamilyen technikával: felfújják magukat, kitárják a szárnyukat, két lábra állnak, felborzolják a szőrüket. Teljesen mindegy hogyan, a lényeg, hogy uralják a teret.

Az ember ugyanezt teszi: szabaddá teszi mellkasát, lazán minél nagyobb területet foglal el, még a győztes pillanatban is kitárják felemelt karjukat. A domináns emberek nyugodtságot, határozottságot és méltóságot sugároznak, míg szorongó társaik és egyszerűbben állnak hozzá az agresszióhoz is, mert egy domináns ember nem lesz áldozat.

eroszak

Míg akik inkább kerülik vagy nem bírják az agressziót, lesznek a konfliktusok szenvedő alanyai. A nem domináns személyek - szemben a domináns nyugodtságával -   azt mutatják a világ felé , hogy "nyami fincsi kaja vagyok".

eroszak

Ráadásul, ha alávetőként kifogunk egy domináns társat, akkor még inkább megmutatkoznak a nonverbális jelek. Azért reagálunk így, mert hatalmi helyzetben hajlamosak vagyunk a másik nonverbális jeleit kiegészíteni (nem pedig tükrözni), tehát pont az ellenkezőjét fogjuk mutatni annak, amit a másik mutat.

Ezt a fajta viselkedést két okból is célszerű lenne lecserélnünk valami jobbra:

  1.  Egyrészt testbeszédünkkel embertársaink felé üzenünk, a nonverbális jelzéseinken KERESZTÜL fog eljutni a másikhoz, azon át szűri meg és értelmezi a hallgató a mondanivalónkat: ha pedig a testbeszéd ellentétes a hallott információval, akkor az előbbire fog támaszkodni.
     
  2.  Másrészt saját magunk felé is üzenünk. Köztudott, hogy ha boldogok vagyunk, nevetünk, és
    ha nevetünk, attól jobb lesz a kedvünk. Ahogy kint, úgy bent – ahogy bent, úgy kint. Ez igaz a dominanciánál is. A magabiztos emberek magas tesztoszteron és alacsony kortizol szintje segíti őket, hogy határozottan és nyugodtan viselkedjenek egy stresszel terhelt helyzetben. Ugyanakkor, ha kihívást jelentő szituációban határozottnak és nyugodtnak tettetjük magunkat, akkor csökken a kortizol szint és megnő a tesztoszteron szint.

Ezen felül érdemes 1-2 trükköt is lesajátítani, ha úgy érezzük ebben a dzsungelben mi leszünk a főfogás.


1.

eroszak
Pózolj!Mielőtt bemész állásinterjúra, előadni, vagy hasonló, előrelátható helyzetbe, két percre vonulj félre ahol senki sem lát, és vegyed fel valamelyik dominanciára utaló testhelyzetet. 120 mp, de utána kevesebb kortizollal és több tesztoszeronnal állsz neki a feladatnak, ami hidd el, sokat fog segíteni! 

2.

eroszak

Éljen a paradoxon! Sokszor azért fagyunk le pl. előadás közben, mert a gondolataink nem a mondandónk körül forog, hanem azon pörgünk, mikor fogunk hibázni, hányan veszik észre, hogy szorongunk, vajon megint kiszárad e a szánk beszéd közben, stb. Megpróbáljuk titkolni esendő mivoltunkat, és ez viszi el az értékes energiánk 90%-át. Például : szóljunk, hogy izgulunk, emiatt gyakran hadarunk. Nyugodtan hadarjunk, hebegjünk-habogjunk, álljunk meg inni, ha kiszáradt a szánk – bármit megtehetünk, hiszen szóltunk előre, hogy ez lesz, így a mi dolgunk már csak a célra való koncentrálás.

3.

eroszak
Figyelő pózt fel! Saját belső reakcióink (gondolataink, érzéseink, érzelmeink) annyira leköthetnek minket egy társas helyzetben, hogy a beszélgetés végén arra sem emlékszünk, hogy nézett ki az, akit 3 órán át bámultunk. A jelen pillanat átélése helyett elsodródunk a múlt („Amit mondtam jó volt?”) és a jövő („Amit mondani akarok jó lesz?”) félelmei által. Próbáljuk meg elterelni figyelmünket idegesítő és haszontalan gondolatainkról, és irányítsuk a másik félre. Ebben segítenek az olyan egyszerű technikák, mint a jegyzetelés (pályám kezdetén sok kellemetlen pillanattól mentett meg), vagy a másik ruházatának, kinézetének precíz leírása és memorizálása gondolatban. Ezáltal nem csak TÉNYLEG meghallgatjuk a másikat és rákoncentrálunk, de az erőfeszítés hatására ezt a testtartásunk is automatikusan tükrözni fogja – ami sokkal pozitívabb képet fog festeni rólunk, mint egy félelemtől összement test látványa.
 

4.

eroszak
Mosolyogj! Az első ponthoz hasonlóan, nem csak a többi embert deríti jobb kedvre (és jobb véleményre rólunk), ha sokat mosolygunk, de mi is jobb kedvűek, magabiztosabbak és nyugodtabbak leszünk általa. Más részt ezt hoztuk a közös főemlős ősöktől: a mosoly egyben a fogaink kimutatása is, ami ha belső nyugalommal társul, az az  abszolult a magabiztosságot fogja tükrözni.

5.

eroszak
Gesztikulálj! A sikeres emberek sokat gesztikulálnak, és a hallgatóság is  jobban tud figyelni a gesztikuláló embertársaikra, mint a nyugodtan  ülőre. A kutatások alapján sokkal jobban megértjük az üzenetet,  ha a nyomatékot egy-két kalimpáló kéz adja.

5.

eroszak
Beszélj színesen!Bátran térj el az előre megírt szövegtől - ha előadást tartasz - , mert az emberek szeretik a lazaságot, a rugalmasságot és az ezt megtestesítő improvizációkat. A saját szavaiddal elmondva amit akarsz, azt a képet sugárzod, hogy elmélyedtél a témában és értesz hozzá.
Ha mindezt változatos hangszínben teszed, akkor még élvezetéssé is válik maga az egész lényed és győztesként tekintenek rád.
 

Amint látható, a fent leírt praktikák egyszerűek, semmibe nem kerülnek, viszont annál hatásosabbak. De fontos rájönnünk, hogy az emberi szokások (legyen szó dohányzásról, kocogásról, vagy lámpalázról) mindig egy apró viselkedéssel kezdődnek, amit sokszor elvégzünk és a végén belsővé válik.

eroszak

Itt sincs másképp: a módszereknek hála előbb-utóbb elmúlik a szorongásunk, és őszinte határozottsággal tudunk kiállni az emberek elé bármilyen helyzetben és az élet dzsungele nem jelent többé veszélyt ránk.