Holdújév 

A Holdújév a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe, nem csak Kínában és Tibetben, de Kelet-Ázsia más országaiban is ünneplik. A Holdújév alkalmával Tibetben nagy ünnepségeket rendeznek ami tizenöt napig vagy még tovább tarthat. Az Újév első 3 napja a családé – de a távoli ismerősökkel és a szomszédokkal is megünneplik az újév kezdetét.



Mi is az a Holdév?

Az időszámítás Holdhoz kapcsolódó rendszere a szoláris évnél 11 nappal rövidebb.
Ezt az eltérést 3 évenként egy beiktatott szökőhónappal ellensúlyozzák ki. Ez a január második harmadát követő, február közepéig tartó időszak valamelyik napja is lehet, ezért esik a Holdújév kezdete minden évben más napra. 2016 - ban a Holdújév első napja a mai nap (február 8.). Igazából ez az ünnep a tavaszünnepe is egyben, amellyel nagy családi ünnepléseket kezdetét is jelenti, hosszú heteken át. A tavaszünnep a tavasz és egyben az új év kezdete, mint ilyen, két célt szolgál. Ilyenkor Ázsia szeret ( Dél- Kelet - Ázsia, Kína azon belül Tibet) a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Közösen búcsúznak az óévtől és igyekeznek a jó szerencsét beinvitálni az életükbe.

Ilyenkor szerte a Távol- Keleten - kivéve Japánt, ahol az európai időszámítást követik, igaz más módon is ünneplik az újévet- az ünnepre való készülődés már hetekkel a nagy nap előtt elkezdődik. A legfontosabb a szokásos előkészületeken - mit mi is ismerjük a karácsonyi tennivalók tükrében - azon kívül, hogy mindenki ajándékot vásárol és süt- főz az, hogy a házuk szép tiszta legyen és kisöpörjék az előző év ártalmas hatásait.

Mivel az Újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden tökéletes legyen. Mindenki igyekszik vadonatúj ruhát viselni s megszabadulni régi rongyaitól, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak.
 

Kínában az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis Újév napján valaki az adósuk, akkor, úgy vélik, egész évben tartozni fognak nekik. A színeknek rengeteg tulajdonságot társítanak , így Kínában az újév színének számít vörös és arany színek.  A vörös szín a szerencsét, a gazdagságot és a bőséget szimbolizálja. Az arany pedig szintén a gazdagság színe, a régi aranybugákra (feldolgozás előtti arany) emlékeztet.
 

A vörös és arany szimbolikájához és az újévhez egy ősi legenda is tartozik.

A legenda szerint réges-régen létezett egy kis falu a hegyek között, amely folyamatos rettegésben tartott egy Nian nevű szörny.


A szörny minden Holdújév kezdetén rátámadt a falucskára, hogy követelje ami jár neki. Rombolása idején szinte mindent megevett, ami elé került és a gyerekek voltak a kedvenc csemegéi. Egy este szikár idős ember érkezett a faluba, aki éjszakára is maradni akart újévkor az elátkozott faluban. A falusiak hiába kérlelték, hogy tartson velük a biztonságot nyújtó hegyekbe, de bölcs  még is maradt szándékozott és meggyőzte őket, hogy ne féljenek és maradjanak vele.

Amikor éjjel felkelt a telihold és az árnyak elmélyültek a falu körül, Nian újra eljött, hogy 
elvegyen mindent ami kedves az embereknek. Miután végig lebegett a kihalt utcákon, 
hirtelen zenét és nevetést hallott, ami sértette fülét. Tovább ment és meglátott valamit, amitől halálra rémült. A legnagyobb ház vörös lampionok fényét árasztotta, az ajtókra vörös papír volt ragasztva és nagy mulatság, zene és nevetés szűrődött ki és vörös-arany oroszlán járta győzelmi táncát.  A vörös szín, az oroszlán  és a boldogság zenéje olyan rémülettel töltötte el amit idáig nem érzett végtelen szörnyéletében. Fejvesztve menekült és elrejtőzött a homályba. A falusiak így megtanulták, hogy a vörös színnel és a zajkeltéssel űzhetik el a gonoszt. Innen ered az oroszlántánc hagyománya.

Persze a mondának több verziója is létezik, valahol ezt a történetet úgy mesélik, hogy egy vörösbe öltözött kisfiú űzte el a gonoszt bátorságával és ártatlanságával megmentve a falut. 


Tibetben - igaz jelenleg Kína része, de folyamatosan küzd identitásának megmaradásáért- a Holdújév alkalmával sok azonos szokás fellelhető.

Ilyen a rokonok és szomszédok meglátogatása, a nagy családi összejövetelek és a napokig tartó  ünneplés. Az ünnep alatt a boldogság vidámság hangulata uralkodik mindenhol.

Spirituális szempontból fontos ez az időszak tibetiek számára. Tibeti kolostortokban ilyenkor tisztítószertatásokat, pudzsákat tartanak, amik 5-8 napig is eltarthatnak.
Az újév ünneplése Tibetben a buddhizmus előtti időkre nyúlik vissza, akkoriban még a bön vallást gyakorolták tibetiek (animisztikus, sámánisztikus belső-ázsiai vallás) és minden télen tavaszköszöntő szertartást rendeztek. Az ősi vallásból és a buddhista hagyományokból fejlődött ki a Holdújévi szertartások menete is. A Holdújév első napján a tibeti családok monostorokat látogatnak, hogy ünnepelhessék az új évet. Az oltároknál füstölőt gyújtanak és felajánlásokat tesznek, azon belül borókaágakat visznek, hogy majd helyben megnyújtsák és megtöltsék a levegőt a boróka szent illatával.

A boldogságért és a reménységért imádkoznak ilyenkor.

Különlegessé és egyedivé teszi az ünnepet a Csötrul Dücsen-t, azaz a Vaj lámpa Fesztivál. A szerzetesek, akik a jak vajból készülő szobrokat megformázzák, speciális rituális fürdőt vesznek és szertartást hajtanak végre, mielőtt a szobrok “faragásába” kezdenének. A szertartások igazából, amolyan "testesednek" is tekinthetőek, mert a szobrok faragása közben, állandóan hideg vízbe mártogatva kell lehűteniük az ujjaikat, hogy a vaj ne olvadjon meg formázás közben, s az ilyen hűtés normális helyzetben bizony eléggé merevvé tenné a kezeket ahhoz, hogy olyan csodákat készítsenek.

A Holdújév rengeteg csodát hozzhat és jó szerencsét is. 
 

 0
Tovább

A köszönet és hála szabadsága 

A hálát érezni, sőt átérezni nem könnyű, mert nem szerepel az alapérzelmeink között. De köszönetet mondani mindössze 3 dologért naponta, nem kerül energiába, mégis elképesztő pozitív hatása van egész lényünkre!
 

A videóban leírt módszer minimális energiabefektetést igényel, és már egy hét után érezhető a pozitív hatása. Kíváncsi vagy mi az? Katt a videóra! Köszönet érte  :).

 0
Tovább

A valódi érték nem azon múlik, hogy mit teszel, hanem azon, hogy ki vagy

Mi is az önismeret?

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

Az önismeret olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, mely során feltárhatod képességeidet, motivációdat, félelmeidet, indítékaidat, berögzült gondolataidat és szokásaidat és mindezek együttes működését és hatását önmagadra, társas kapcsolataidra és az egész életedre.

Hogyan tárható fel, mi rejlik bennünk?

Mivel személyiségünk alakulására számos tényező hatással van, egy sokrétű és komplikált rendszer feltárására vállalkozunk, amikor úgy döntünk, elmegyünk önismeretre. Minden amit teszünk, mondunk, minden eddigi sikerünk és kudarcunk hozzájárult ahhoz, akik most vagyunk. Mivel a személyiségünk sem egysíkú, ezért az önismeret is számos oldalról közelíthető meg.

Az önkitöltős kérdőívek megmutatják, hogy mit gondolsz magadról egy adott területet tekintve. Ezek nem mindig fedik a valóságot, hiszen amit Te gondolsz magadról az nem biztos, hogy tényleg úgy van, vagy a környezeted is így látja, de ettől függetlenül érdekes és hasznos visszajelzésként szolgál.

Szakértővel való beszélgetés sok mindenre fényt derít, még ha nem is merültök alá lelked legmélyebb bugyraiba. Hogyan viselkedsz, mikor idegennek kell megnyílnod? Hogyan mutatod be magad? Milyen témákat hozol fel egy ilyen szituációban? Viselkedésed alapján a szakértő fontos következtetések levonása és visszajelzések által életed legtanulságosabb tükrévé válhat.

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

A csoportos feladatok és játékok két okból is sok önismerettel kapcsolatos kérdésedre adhatja meg a választ:

1. csoportos helyzetben más oldalunkat mutatjuk meg, mint egy négyszemközti beszélgetés során, ráadásul a csoport összetétele (ismerősök vs. idegenek, hozzám képest milyen státuszúak, korúak, nemek aránya, stb) még inkább árnyalhatja a képet.

2. A különböző játékok különböző oldaladat, képességeidet hozzák elő Belőled és számos tulajdonságodra rávilágíthatnak.

3. A Veled együtt résztvevők saját történeteikkel gazdagíthatják nézetedet, hozzáállásodat. Előfordulhat, hogy  egy hasonló szituációban lévő emberrel való interakció felér ezer terápiával!

Mire van szükség az önismerethez?

Röviden: Rád ás ránk  Hosszabban:

1. A motivációdra és kitartásodra, hogy végig merj menni az úton. Az önismeret kemény meló, mert nem csak a pozitív tulajdonságaid kihangsúlyozása lesz a téma, hanem keményen tükröt tartunk, a változáshoz ez kell. Elviselni, hogy kritikával illetnek, nem mindig könnyű, de ne ijedj meg: ítélkezésnek nincs helye a foglalkozásainkon!!

2. Bátorságra, hiszen ki kell majd mondanod olyan dolgokat amiket eddig nem mertél, el kell mondanod mit gondolsz másokról és merned kell végighallgatni, mit gondolnak mások rólad.

3. Jó szakemberekre. Játszma mentes, őszinte, biztonságos környezetet teremtünk, ahol olyan kereteket biztosítunk, hogy képes legyél eljutni a fontos felismerésekig. Határt szabunk, hogy mindenkinek legyen lehetősége megnyilvánulni, de senki ne vigye el a foglalkozást az egyéni problémáival. Utat biztosítunk, amit végigjárva megkapod amiért jöttél, és melletted leszünk végig, hogy biztonságosan megérkezz a célba.

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

Egyénre szabott módszerekkel biztosítjuk, hogy mindenki a saját tempója által kapjon választ a saját kérdéseire. hiszünk benne, hogy minden embernek vannak céljai, és értékei, melyek egyedivé teszik őt. A probléma sokszor az, hogy viselkedésünk nem érték vezéreltek, és nem szolgálják, sőt, gyakran akadályozzák céljainkat. 

 

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

Az Önismeret és Készségfejlesztő foglalkozásunk az egyik legrugalmasabb tréningünk, ahol önismereti játékokon és gyakorlatokon keresztül a résztvevők feltárhatják erősségeiket és fejlesztésre váró rejtett készségeiket, majd tanácsadás és egyénre szabott feladatok révén segítjük őket céljuk eléréséhez.

 0
Tovább

A Hét

A legenda szerint az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak 7 napig. Az égből alászállt kamik- japán istenek, szellemek- ilyen táj a hegyek fenyveseibe tartózkodnak, ezért hogy elnyerjék kegyeiket -áldást, szerencsét hozzanak a japán családoknak- a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek.

Ebben az évben január első napján a “hét szerencsét hozó istenség” újév alkalmával, alászáll az egekből és egy hajóval érkezik a japán partokhoz, amelynek neve Takarabune. Nevének jelentése “Kincses hajó”.  A hajó rakománya rengeteg ajándék és a jó szerencse, amelyet a japán embereknek adnak át, illetve mindenkinek aki valamilyen szinten kapcsolatba lép velük. Igaz messzi japán hegyek fenyveseibe – mint jó kamikhoz illik – elrejtőznek és várják imádságok erejét. Hetet mindig együtt ábrázolják és a 7-es szám tartozik hozzájuk – szerencsésnek tartják ezt a számot – illetve január hetedikéig maradnak a földön.

Az első ilyen istenség : Fukurokuju, ki elhozza a boldogságot, a bölcsességet, a férfiaknak a férfiasságot és a termékenységet, illetve a hosszú életet.
 

Alakja egy mitikus kínai taoista remetéről lett megformázva, aki a csodatetteiről volt híres, az északi Song időszakban (960 és 1279) élt. Csodatevő alakja mítosszá vált igaz és legendás tetteit az idő átcsiszolta. Így lett istenné. Hűséges társai egy daru és egy teknős. A hátán cipeli azt a szent könyvet, amelyben minden ember élettartalma le van írva.  Tulajdonképpen egy sors könyv. Mivel a hosszú életért is Ő felel, ezért ő az egyetlen olyan istenség, aki képes újraéleszteni a halottakat, tehát megfordítani a sors kerekét. Ami érdekesség, hogy folyamatosan nála van egy butykos, mert nagyon szereti a szakét és állítólag a nőket is.


 

Az egyik talán legismertebb isten a Hét közül-biztos mindenki találkozott vele és a pocakjával – Hotei.

Nagyon hasonlít a kínai nevető Buddhára is, de a különbségek fellehetőek.

Hotei mindig vidám, amolyan kis optimista fickó. Megteremti a boldogságot és könnyed hétköznapokat a japán embereknek azon belül az elégedettséget, a bőséget add minden családnak. Védi a gyerekeket. Hoteinek is meg kell dörzsölni a hasát, hogy szerencsét és egészséget hozzon. Úgy mint Kínában is a Buddha szobrokat.









 

A harmadik szerencseisten : Jurojin.



A hosszú egészséges élettért és a bölcsességért felel. A hosszú fehér szakáll jelképezi a idős bölcsként ábrázolják, akinek a botján egy ősi tekercs a világ összes bölcsességét és a gyógyítók titkát tartalmazza. Külsőre Fukurokujuhoz hasonlít, sőt, egyesek szerint ugyanabban a testben élnek. Szemben az említettel, Jurojin igazán remete életet folytat.Társai a szarvas, a denevér és a teknős. Néha együtt vagy külön  ábrázolják vele, mivel ezek az állatok, a hosszú életet és a maradandó dolgokat képviselik.






 

Daikoku következik a sorban, aki elsősorban a gazdagság,

a jólét és az “öt gabona” istene.

Indiából származik, a sintó hagyományok aratásistenével a 9. század folyamán mosódott össze.  Mondhatni pufi és mosolygós, és előkelő ruhákban jár. A jómódú gazdaként jelenik meg. Egy arany kalapácsot és egy nagy zsákot hord, utóbbi minden jóval tele. Inkább pénzt hoz a farmereknek, molnároknak és az iparosoknak.
A hét istenség közül egyedül Daikokuten az, aki majdnem minden lakásban, irodában, üzletben megtalálható. Társa a patkány a jólét szimbóluma, mert üres házban, üres kamrában nincs se patkány, se egér.









 

Az előző mondatomban említett Ebisu 
a halászok és kereskedők istene.

Egy horgászbot és hal van a kezében.
Az őszinteség, a szorgalom és a tisztességes üzletek lebonyolítása is neki tulajdonítható. A hét istenség közül ő az egyedüli japán. Ebisu inkább a sikerért felel, amely lehet anyagi vagy szellemi siker is. Ebisu előkelő ruházatban, nagy hallal jár, mosolyog és folyamatosan lakomázik. Ha újévkor hozzáfohászkodunk , akkor sikerben részesülhetünk általunk választott hivatásunkban, tanulmányainkban.  







 

A hatodik szerencseistenünk Bishamonten a harcosok és a méltóságok istene.
Indiából ered eredetije, aki Viasravana volt, egy buddhista misszionárius.

Ez lehet, hogy furán hangzik végül is ki látott fundamentalista buddhistát?

Sokkal egyszerűbb a magyarázat mint gondolnánk. Az Ő harciassága az önvédelemre összpontosít sohasem a támadásra. Bishamontennek  filozófiája nem csak a fizikai , hanem a lelki önvédelemről is szól. Van nála fegyver, páncél, sisak és lándzsa. Ezek inkább azt jelképezik, hogy  a hitét védi, és hogy távol tartja velük a gonosz szellemeket és ártó embereket. Sűrű szakálla van, erős, magas alkat és a másik kezében néha egy kincset rejtő pagodát fog. 




 

Végül eljutottunk a hetedik és egyben egyetlen női szerencse kamihoz, szerencseistenőhöz. Igen  egyetlen istennő van köztük őt pedig Benzaitenek(Bentennek) hívják.

Benzaiten a vizek és tengerek istennője is. A tudás, a tanulás, a művészetek, az irodalom, a szépség és legfőképpen a zene istennője, kezében egy lanttal.

Azon belül felel gondtalan kommunikációért és mindent támogat ami úgymond folyik és áramlik. Mint a beszéd, a zene, az ének, az érzelmek és az ékesszólás és végül, de nem utolsósorban a pénz áramlását is egyengeti. 

Hase-dera templomot neki szentelték, amely egyike a Benzaiten istennőnek szentelt japán zarándokkörút 33 állomásának.
 Sokszor fehér kígyók társaságában ábrázolják, és férje egy sárkány, akit megmentett saját magától.

A szerencseistenekhez egyszerű beszélni és kapcsolatba lépni. Ha szeretnénk, hogy megtisztelje házunkat valamelyik szerencse hozó istenség- akár több is ellátogathat hozzánk – akkor érdemes kis szobrok formájában megjeleníteni őket. Az imádságok magukba foglalják a rituális megtisztítást, ami lehet a kaminak felajánlott ételáldozat,a szent zenéket és táncokat, csendes elmélkedést, az öröm kifejezését. 

Bármit választhatunk, ami nekünk jól esik, mert a sintoizmus nem rendelkezik erkölcsi előírással. Az emberek vele született, ösztönös jóérzéssel születnek, így mindenkinek a saját feladata, hogy megérezze, mi a jó és mi a rossz, vagy mi helyes és mi nem.

 0
Tovább

108 harangütés rituáléja

Az Új évet sok féle módon lehet búcsúztatni. Kultúránként rengeteg különleges szokással találkozhatunk. Bizonyos helyeken nem csak december végén ér véget az év, hanem 3 vagy akár 7 napig is tarthat.
 

A Felkelő Nap országában érdekes a szilveszterhez köthető szokásokat találunk.
Az év utolsó napján Japán szerte nagy partikat és tűzijátékokat rendeznek és ebben nem különböznek a világ többi tájától. 



 

A japán újévi szokások egyik érdekessége az, hogy
ők ilyenkor megajándékozzák egymást, azon belül üdvözlőlapok sokaságát küldik szét szerte Japánban. Mi az európai és amerikai kultúrában a karácsonyi ajándékokért rohangászunk, addig a japánok szilveszterkor teszik mindezt.


 

Bár a naptár rendszerük a Gergely naptárt követi, még is élnek a Kínához köthető hagyományok. A japánok így az éveket – mint a kínaiak- állatokhoz kötik, igaz ez megkülönbözteti őket Kínától, mert ott a holdújévvel lépnek át az újesztendőben.

December 31.- én az év utolsó  naplementéjének kezdetétől egészen és január 3. éjfélig lehet elsősorban sintoista másodsorban buddhista szentélyben imádkozni és adományt tenni. Általában a szerencseistenekhez imádkoznak vagy buddhista templomokban élik meg spiritualitásuk.

Az adományokat általában az oltárok előtt felállított gyűjtőládákba helyezik el. Vannak olyan szentélyek, amelyeket több mint három millióan is meglátogatnak három nap alatt. Elsején hajnalban a császári palotában a császár végrehajtja a sihóhai (a négy égtáj imádata) szertartást, ahol a nemzet jólétéért imákat ajánl fel, majd Január 2-án személyes találkozik a japán néppel a császári palota belső kertjében. Ez különleges alkalom, mivel  az egyetlen nap, amikor erre még lehetőség van, az a császár születésnapja (december 23).
 


 

A sintoista szent helyeken elsősorban a 7 szerencseistenhez imádkoznak, akik ez idő tájt megtisztelik jelenlétükkel a japán családokat. A Hét szerencse hozó istenség Fukurokuju Hotei, Jurojin, Daikoku, Ebisu, Bishamonten és végül Benzaiten(Benten) szerencseistennő felel mindenért, ami szerencséhez köthető, ami lehet egészség, anyagi vagy pénzbeli vagy egyszerűen a harmónia és a boldogság megteremtésében segédkeznek.





 

A legenda szerint az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak 7 napig. Az égből alászállt kamik- japán istenek, szellemek- ilyen táj a hegyek fenyveseibe tartózkodnak, ezért hogy elnyerjék kegyeiket - áldást, szerencsét hozzanak a japán családoknak- a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek. Ezek olyan ünnepélyes díszek, melyek alapvető elemei a fenyő és a bambusz. 


 




 

Miután letelt az istenek földi ideje a kodamatsu-t szentélyekbe kell viszik, ahol elégetik őket. Ezzel válik teljessé az istenek áldása és az újévi szerencse.

A buddhista templomokban másképp zajlik le a rítus, de a cél ugyanaz: bőségért, szerencséért, egészségért és boldogságért imádkoznak a szentélyekben. Az egyik legrégebbi ceremónia a Dzsoja no kane, amelyet az év fordulópontján- éjfélkor- lehet megcsodálni és meghallgatni. A Dzsoja no kane a 108 harang kondításnak a rituáléját fedi fel . A 108 kongatás a 108 földi vágyat jelképezi, ami megakadályozza az emberek megvilágosodását. 


 

A harangok kongása ezeket az illúziókat űzi el, így az emberek tiszta lélekkel indulhatnak el az új évben.
 

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Utolsó kommentek

Reblog