Portréfilm önmagunkról 

Az önismeret röviden önmagunkról való tudást jelent, amikor tisztába kerülünk értékeinkkel, pozitívumainkkal, de korlátainkat, hiányosságainkat is felismerjük. Tudatossá válunk vágyaink, céljaink és szükségleteink iránt.

film

Hála a nagy mennyiségű pszichológiai tudásnak, már bárki felmérheti magát tesztekkel és elmehet csoportokra, egyéni tanácsadásra hogy rájöjjön, milyen is ő valójában. Megtanulja, hogy az ember olyan mint a hagyma, lehántva a múltból hozott tapasztalásokat, rétegről rétegre felfedezheti önmagát, hogy a folyamat végén ráleljen a saját Én-magjára, lénye esszenciájára. Az önismeret célja a minél pontosabb énkép kialakítása, ami által lehetségessé válik a tökéletesedés, önmagunk és képességeink maximalizálása.

film

Ez mind nagyon jól hangzik, de jó ha tisztába kerülünk két kacifántos ténnyel is.

1.

Nem létezik egy állandó, születésünktől kezdve bennünk lüktető én-mag.

Az ember énképét tudása, tapasztalatai, emlékei, érzelmei, félelmei, vágyai és még számos más dolog adja. A nyugati felfogás szerint az énkép, az önmagamnak, selfnek a megtapasztalása szilárd és változatlan: van valami belül, ami miatt én megcáfolhatatlanul ÉN vagyok, eredeti, mindenki mástól különböző. Születésem óta vagyok, ÉN vagyok, és halálom pillanatáig ÉN leszek, ezen nem tud semmi változtatni. Miért is tudna? Bármi történik, az VELEM történik, vagy ÁLTALAM történik, én látom, hallom, érzem és teszek meg dolgokat, bennem válnak élménnyé, emlékké, és én teszek-veszek a világban. Röviden, a nyugati felfogás szerint van egy központi ÉN, aki uralja a különböző emlékeket, vágyakat, tudást, stb., ami az élettapasztalatát alkotja.

film

Azonban van egy nagy probléma ezzel a felfogással. Mégpedig az, hogy nem létezik egy ego-esszencia, amit az évek alatt a különböző élmények és élettapasztalatok elfedtek és elferdítettek, és az önismeret által lehányva róla a mocskot felfedezhetjük újra régi és tökéletes önmagunkat. Nem létezik egy szilárd, központi ÉN, amit meg kell találni. Akkor mi van helyette? 

Röviden válaszolva: maga az élet.

Hosszabban: az élettapasztalatok összefüggései adják azt, akik vagyunk (a részek összessége vagyunk), valamint hogy a különböző jelenségek (emlékek, félelmek, stb.) sem függetlenek egymástól. Hiszen lehet azért vágyok valamire, mert régen tapasztaltam valami pozitívat vele kapcsolatban, ami által kialakult egy jó emlékem róla. De lehet azért félek valamitől, mert azt tanultam róla, hogy veszélyes. Hihetek valamiben, ami által valami értékké válik a szememben.

film

Ha a második felfogást fogadjuk el, akkor be kell látnunk, hogy állandón változunk. Hiszen emlékeink megkophatnak, illetve (ahogy egy régi kutatás bebizonyította), nem létező emlékek is alkothatják személyiségünket. Céljainkat, értékeinket folyamatosan változtathatjuk, ahogy tudásunk is – remélhetőleg  egyre nő. Megtanulunk nem félni valamitől, miközben elkezdünk valami mástól rettegni.

2.

Az érzések változatosságáról meg nem is kell beszélni… és pontosan ez az a bizonyos második kacifántos csavar az önismereti történetben, hogy: mindig minden változik

film

Semmi sem állandó, még Te sem. Értékeid, nézeteid, külső és belső tulajdonságaid mind hatalmas változáson estek át, csupán az elmúlt pár évet nézve is. Csak hogy ez sokszor nem tudatosul, vagy direkt ellenállunk a változásnak, mert úgy tanultuk anno, hogy ez a jó.

Pedig ha önmagunkat egy állandó énnel azonosítjuk, akkor nem olyannak látjuk a világot, amilyen, hanem amilyenek mi vagyunk. Amint megtanuljuk, hogy X tulajdonsággal rendelkező emberek vagyunk, és a másik meg Y tulajdonsággal bír, ezzel a nézettel fogunk belemenni a különböző helyzetekbe. Nem magát a helyzetet fogjuk megélni és nem arra fogunk nyitottan reagálni, hanem a rólunk, a másikról és a helyzetről alkotott előzetes nézeteinkre adunk választ – rengeteg kellemetlenséget okozva magunknak.

film

Nézzünk erre néhány példát a pszichológia szakterületéről:

Az egyik az önbeteljesítő jóslat, ami esetében tipikus példa a kishitű ember, aki úgy vág neki a feladatnak, hogy „Ez tuti nem fog menni”, ez a gondolat pedig egy sor olyan viselkedést generál, aminek az eredménye tényleg kudarc lesz. Persze mások viselkedésére is hathatunk előzetes vélekedéseinkkel, ilyen a pedagógiában sokat emlegetett pygmalion-effektus, amikor is egy tanár azt hiszi, hogy az egyik diákja egy zseni (holott távolról sem), ezért úgy kezd hozzá viszonyulni, aminek hatására a gyermek tényleg jó jegyeket produkál.

Mi történik, ha az állandóhoz ragaszkodunk?

Tragédia persze nem fog érni ha az énkép és önismeret első megközelítését választod. Sokan mondják, hogy „kutyából nem lesz szalonna”, és hogy ők biza’ már nem változnak soha. Nincs ezzel semmi baj. De véleményem szerint az énképhez és önismerethez való merev hozzáállás sok lehetőségtől szakít el, hiszen egy idő után nem látod majd értelmét és lehetőségét a fejlődésnek. Megrekedsz egy szinten, viszont a világ körülötted nem fog, és elhúz mellőled.

film

Az énkép második modellje az önismeretet és a selfet egy folyamatosan változó és fejlődő folyamatként írja le, aminek segítségével bármeddig eljuthatunk, és minden helyzetből a legtöbbet hozhatjuk ki. Ha sikerül kialakítani egy megfelelően rugalmas hozzáállást önmagaddal kapcsolatban, akkor képessé válsz alkalmazkodni az állandóan változó világhoz, emberekhez, önmagadhoz.

film

A rugalmasságnak hála nem egy előzetes elképzelés alapján vágsz bele egy új helyzetbe, hanem nyitottan, telve az összes lehetőséggel – így érve el a békésebb és boldogabb mindennapokat.

 0
Tovább

A vágyak idomítása

Akármennyire több ezer éves bölcsesség, Buddha tanítása, miszerint minden szenvedés forrása a ragaszkodás, nem nőtte ki általános felfogássá magát. Persze nehéz a mai világban nem ragaszkodni, mikor annyi ígéretesnek tűnő, vágykeltő inger vesz minket körbe, amit muszáj megszerezni, ha beledöglünk is, illetve annyi borzalommal találkozunk, hogy jogosan bújhatunk az önsajnálat és panaszkodás jóleső, meleg takarója alá – ezt a luxust is igen nehezen adjuk fel.

remény

Persze már rég szivárványtestben páváznék egy csapat Buddha társaságában, ha tudnám, hogyan kell szenvedésmentesen élni, de erről szó sincs. Távolról sem. Mindössze annyit sikerült elérnem, hogy lényegtelen dolgokon már nem pörgetem be magam, a fájdalmas szituációkon hamarabb túllépek, és összességében sokkal nyugodtabb vagyok (legalább is én ezt érzékelem, aztán lehet, hogy a barátaim, családom, kollégáim, terapeutáim, felügyelő tisztjeim mást gondolnak… :P).

Tisztában vagyok vele, hogy mindenkinek más számít lényegtelen dolognak (itt jegyezném meg, hogy a kávé elfogyasztása új adag főzése nélkül semmilyen kultúrában sem számít lényegtelennek, sőt!!!!!!444!NÉGY!), és a fájdalom is eléggé szubjektív, éppen ezért nem létezik 100%-os, mindenkinél bevált recept. Csak a saját tapasztalataimat tudom megosztani, ha ez másnál is hatásosan csökkenti a szorongást, önutálatot, önhibáztatást, megfelelési kényszert és halogatást, akkor már megérte. (Megjegyzés: a halogatást annyira nem sikerült még leküzdeni, ezt a bejegyzést kb. fél éve meg akartam már írni…)

Rugalmas gondolkodás

Erre még az autogén tréning nevű módszer tanított meg évekkel ezelőtt, melyet bárki elsajátíthat, és nagyon tudom ajánlani, hiszen nem csak közvetlen foglalkozik a stresszel és a szorongással, de egy nagyon rugalmas hozzáállást is segít kialakítani. A lényege, hogy bármi történik, az éppen történik oszt’ csókolom, nem ítélkezünk felette, nem próbáljuk befolyásolni, legyen az pozitív vagy negatív élmény, érzet, gondolat, bármi.

remény

Helyette csak megpróbáljuk megfigyelni: honnét jött, milyen érzéseket vált ki, milyen fontos részletei vannak? Milyen más helyzetekben éreztem még így magam vagy jöttek elő ezek a gondolatok? Mik a közös vonásai ezeknek a helyzeteknek? Mi segített abban, hogy elmúljon (ha negatív) / előjöjjön (ha pozitív)?

Ez a módszer azért zseniális, mert észrevétlenül tanítja meg, hogy ha valami negatív érzés, gondolat bukkan fel bennünk, akkor ne akarjuk rögtön megoldani. Pl. mikor erős szorongásom volt, pánikszerűen kerestem rá bármit, ami azonnal enyhíti, mert rossznak, elviselhetetlennek címkéztem. Viszont mikor megengedtem a szorongásomnak, hogy létezzen (ez most nagyon spirihuszáros volt, de értitek, mire akarok kilyukadni), rájöttem, mikor milyen helyzetben miért bukkan fel – így mégis csak könnyebb volt túljutni rajta, hiszen miután kiismertem és rájöttem, hogy nem egy állandó állapot – ahogy semmi sem az! – nem pazaroltam az energiáimat felesleges kompenzálásra.

remény

Az, hogy mennyire szorongunk, félünk vagy bántódunk meg egy adott helyzetben, mindig attól függ, hogy mennyire ragaszkodunk az énünkhöz. Egóra szükség van, de ha mindig minden helyzet rólunk szól és minket sért, akkor valamit túltoltunk. A Moreno-elmélet szerint a személyiséget azon szerepek összessége határozza meg, melyeket az egyén elfogadni és befogadni képes. Tehát minél több szereppel azonosulunk, ha valamelyik sérül, annál kevésbé roppan bele az önértékelésünk. A buddhizmus a másik oldalról közelít: ott arra buzdítanak, hogy nézzük meg, mivel azonosulunk, és jöjjünk rá, hogy nem vagyunk azok, így a végén nem találunk semmit, amit Énnek hívhatnánk. Ellentmondónak tűnhet, de ha jobban belegondolunk: ha semmivel sem azonosulok, bármi lehetek, ha mindennel azonosulok, voltaképp nem vagyok egyik sem.

remény

De már az sokat segíthet a rugalmas hozzáállás kialakításában, ha az önjellemzésünk olyan tulajdonságokat ölel fel, melyek külső tényezőktől függetlenek. Ha úgy definiálom magam, mint aki Pistával járok, fodrászként dolgozom és Győrben élek, akkor eléggé elveszítem az identitásom, mikor Pista kirak, nem tudom eltartani magam ezért Bécsbe kell költöznöm és beállnom recepciósnak. Míg ha türelmesnek, viccesnek, szarkasztikusnak és kávéfüggőnek írom le magam, ezek a dolgok nagyobb valószínűséggel maradnak énem részei lakhelytől és bármi mástól függetlenül (bár természetesen ezek is változhatnak, a változást soha sem lehet kizárni!)

Ítéletmentesen megélni minden pillanatot

Na, ez az, ami még annyira nem megy, főleg mivel 1479-es szintű nappali álmodozó és ADHD-s vagyok, de mikor valami erős negatív érzés (félelem, szorongás, stressz, önutálat, bármi) elfog, akkor remekül tudom alkalmazni. Eleve azt tapasztaltam, hogy egy brutális pofon az élettől és az azt követő fájdalom sokat segít megélni a jelent, mert annyira az aktuális helyzetre irányítja az ember figyelmét és energiáit, hogy nem marad erő rágódni a múlton vagy a jövőre koncentrálni (de ez megint csak saját tapasztalat). Az ítéletmentesség meg nálam annyiban merül ki, hogy próbálom nem megítélni, hogy adott helyzet jó e vagy sem. Természetesen el tudom dönteni, hogy éppen most milyen rossz érzéseket vált ki belőlem, de igyekszem nem bemerevíteni a helyzetet azzal, hogy azt gondolom: ez mindig így lesz, ennek tuti a hosszú távú életemre is negatív hatása lesz, stb., mert nem tudhatom, hogy egy veszteség később merre viszi a sorsomat.

remény

A pillanat megélésében még sokat segít, ha nem a mennyiségre, hanem a minőségre hajtunk rá.

A mai felszínes világban az emberek nagy része (de főleg a fiatalabb korosztály), pipákat gyűjt és nem élményeket. Itt jártam – pipa, megnéztem ezt – pipa, találkoztam XY-nal – pipa, aztán rohanás tovább… A világ felgyorsult, de az agyunk nem, képtelen ennyi infót szerencsétlen idegrendszerünk befogadni, és ennek mindig a lelki egészségünk látja kárát. Amikor valamit csinálsz, ne gondolj arra, hogy 2 óra múlva már máshol kell lenned, hogy milyen feladatot hagytál félbe a találkozó miatt!

remény

Merülj bele abba, amit, akivel, ahol éppen csinálsz, így létrehozva flow élményeket, vagy tudatos jelenlétet vagy nekem mindegy hogy hívjuk, a lényeg, hogy ha leteszed valahova a popsidat, akkor az agyad is legyen a közelben, különben szétszakadsz! Ha ismered már magad annyira, hogy tudod, mi szokta könnyen elterelni a figyelmed a jelenről, akkor egy időre azokat zárd ki: telefon lehalkít, laptop lehajt, TV kikapcs, és egyéb trükkök.

Múlt és jövő – a két nagy mumus

A jelenben lenni valahol magában rejti a múlt és jövő elengedését. Ez megint elcsépelt igazság, amit mindenki tud, mégis elképesztő, hogy mennyire hagyjuk a még/már nem létező dolgoknak, hogy hatással legyenek ránk. Természetesen tanulni kell a múltból és tervezni kell a jövőt, de ezt is csak itt és most tudjuk megtenni. A jelenlegi cselekedeteim mutatják meg, hogy mit tanultam a múltból, és a jelenlegi tetteimmel tudok hatni a jövőmre. És van, hogy a nem cselekvés a legjobb, amit tehetünk. Van, hogy el kell fogadni, hogy nem tehetünk semmit, hogy jobb legyen, hanem ki kell várnunk.

remény

Az önismeret ezért is fontos: mire van éppen szükségem? Melyik a számomra leghasznosabb út, ami elvezet a céljaimhoz?

Ésszel az ember „tudja, tudja, de nem sejti”, hogy szinte alig van valami, amit irányíthat az életében, ami felett 100%-os kontrollt gyakorolhat. Én is régóta tudtam ezt, ezért nem is ragaszkodtam a terveimhez, és próbáltam elfogadni, ami a múltban történt: hisz megváltoztatni már úgy sem tudom. De igazság szerint egy veszteség volt az, ami át is éreztette ezt velem. Akkor alakult ki bennem egyfajta alázat, amitől minden porcikámban megtapasztaltam: mindegy, hogy milyen jövőt terveztem, mennyi mindent alárendeltem a célért, mennyit feláldoztam az álmaimért – a sors egy tollvonással áthúzta a számításaimat. Azt hittem belepusztulok, de ha most megnézem az életemet, ugyan nem úgy alakult, ahogy vágytam volna, de pont úgy történt, ahogy szükségem volt rá. És mikor azt kapod, amire szükséged van, akkor a legjobb úton vagy. Még ha nehéz is az út néha.

remény

Szóval fogadd el a múltat, és ne a félelemre koncentrálj a jövővel kapcsolatban, hanem a jó dolgokra. Legfőképp a jelenre légy nyitott. És bármi történjék is, próbáld meg higgadtan kommentálni magadnak. Régen hajlamos voltam érzelem/hangulat alapú képeket és sztorikat lenyomni a fejemben. Szép színes szagos történetek, drámai fordulatokkal és persze hatalmas tragédiával a végén. 

remény

Egy sima ügyintézésből zombi-apokalipszist csináltam a fejemben, szerintem nem csoda, hogy évekig szociális fóbiával küzdöttem és még a szüleimnek alig mertem köszönni. Még manapság is néha elszalad velem a ló, amikor fejben pörgetek le szitukat, de már nyakon csípem a fantáziámat és megpróbálom reálisabb irányba terelni. Mert a „Mi a legrosszabb, ami történhet?” kérdést muszáj megválaszolni, amikor félünk valamit megtenni, de ha a válasz felér egy Tarantino-filmmel és a #minditthalunk címke villog felette, akkor ideje picit visszavenni… Ó, egy fun fact: tudtátok, hogy ha idegen nyelven gondolják át az emberek a dolgaikat, akkor reálisabb képet alkotnak róla és racionálisabb döntést hoznak? Még egy ok a nyelvtanulás mellett!

Elengedni az eredményt

Ha már kontrollról volt szó, nekem ezt a legnehezebb elfogadnom, valószínűleg ebből ered a halogatásom is (bár nem, inkább tömény hedonizmusból, de így hátha több együttérzést válthatok ki… A halogatásról remek írást olvashattok IDE KATTINTVA). Az ember azért tesz valamit, hogy annak egy konkrét dolog legyen a vége. Ha tudom előre, hogy nem jön össze, akkor bele sem vágok. Ha már belevágtam, akkor jöjjön össze úgy, ahogy elképzeltem. Jó lenne, ha így működne, de sajnos a kölcsönös függés miatt (mindig minden mindennel összefügg) bár némi hatással lehetek a kimenetelre, de ragaszkodni hozzá óriási hiba. Ugyanis sokszor nem a számításaink szerint fog alakulni az élet (sőt, soha kb.). Ezért kell hagyni, hogy a dolgok történjenek. Amikor teheted, ne avatkozz be, és ne ítélkezz az eredmény felett. Így csökkenhet a kontrollmánia, és megtapasztalhatod, hogy sokszor a Te ráhatásod nélkül is születhetnek jó dolgok.

remény

Ha azt látod, hogy nagyon ragaszkodsz egy adott kimenetelhez, akkor azt kérdőjelezd meg: biztos, hogy annyira jó lenne, ha úgy alakulnának a dolgok? Nem lehet, hogy illúziót kergetek? Hogy többet vetítettem rá, mint ami valójában elérhető? Persze nem azt mondom, hogy soha se tégy semmit. Sokszor ez a másik hiba, amit elkövetünk: nem létező, adott dolgokhoz kötjük az eredményt, és ezért nem teszünk érte semmit.

Ez sem jó. A célod felé mindig tehetsz lépéseket, mert még a legeslegapróbb is arra felé vezet. Talán nincs pénzed házat venni, de átnézni, min tudnál spórolni, hogy félre tudj tenni, nem kerül semmibe. 

remény

Ne feledd: A jövő eredményeit a most tetteivel lehet csak elérni!

 0
Tovább

A stressz az élet díszlete

A stressz a nyugati kultúra természetes velejárója, ezért elfojtani vagy nem venni róla tudomást ugyanolyan zsákutca, mint démonizálni. Mindnyájan tisztában vagyunk a stressz negatív következményeivel és életünkre való hatásával, de biztos hogy helyén kezeljük azt?

remény

Nem lehet, hogy néha a stressz hatásaitól való félelmünk nagyobb kárt okoz, mint maga a stressz? Tisztában vagy a stressz pozitív hatásaival? Tudod mikor válik károssá?

Stressz. Milyen szavak jutnak eszedbe ha meghallod? Elkezded felsorolni a vegetatív tüneteit, sőt, már produkálod is őket? Látod lelki szemeid előtt azokat a stresszkeltő helyzeteket melyek megnyomorítják az életedet? Vagy csak legyintesz egyet, mondván, nem lehet mit kezdeni vele, ilyen világban élünk?

remény

A stresszel kapcsolatos elképzelések és hozzáállások folyamatosan változtak az elmúlt évtizedekben, és ahány szakember foglalkozott vele nagyjából annyi elmélet és megoldás született rá. Szükséges vagy nem? Káros vagy nem? Megszabadulhatunk tőle végleg, vagy örökké ott liheg majd a nyakunkba?  

Krónikus stressz, distressz, eustressz – annyi neve és oldala van ennek az éremnek, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik azon, mikor melyik stresszforrást kell elkerülni, megoldani vagy épp meglovagolni. Közben ott lebeg előttünk egy mítosz, ami tényleg csak a mesében létezik: ez pedig a stresszmentes élet ígérete. 

remény

A stressz démonizálása régóta zajlik, természetesen mi sem elbagatellizálni akarjuk a témát, de fontos észrevennünk, hogy mindennapi életünk velejárója, voltaképp egy régi ismerős, akitől teljesen megszabadulni nem lehet, mert ha kidobod az ajtón, visszamászik az ablakon keresztül. Akkor mit tehetünk ellene? Jól kezelni a stresszt vagy akár a szorongást ugyanolyan, mint jól kezelni egy nemkívánatos személyt. Tisztelettel bánsz vele, illemtudóan, de határokat szabva és nem hagyod, hogy befolyásolja lelki békédet. Hogyan érhető ez el?

1. ISMERD MEG ÉS KEZELD "JÓL" A STRESSZT!

remény

Mit is jelent ez pontosan? Korábban azt gondolták, hogy aki jól kezeli a stresszt, az egy megpróbáltatásokkal teli helyzetben is Buddha-türelemmel viseli magát. Ezzel viszont egy olyan elvárhatatlan teljesítményt támasztanak az ember elé, mely plusz teherként nyomja a vállát az amúgy is nehéz szituációban. Ugyanis jól kezelni a stresszt nem ezt jelenti.

remény

Fejlődni. Tanulni. Változni. Növekedni. A stressztől, a problémáktól. Ezt jelenti kezelni a stresszt. Ha történik valami, kiborulunk, felpörög a testünk, küzdünk, és – talán elbukunk. Nem ez számít. Hanem az, hogy amikor vége van, vagy akár közben (az már haladó szint!) akkor leülünk és átgondoljuk, mi történt, miért, mit tanulhatunk belőle. És tényleg tanulunk belőle.

remény

Ez az elgondolás annyira nem újdonság, talán csak a tudománynak. Hiszen nézzük meg a nyelvet, ami régebbi, mint bármilyen tudomány. A nyelvnek hála olyan okosságokat hangoztatunk (csak nem gondolunk bele hogy mennyire bölcs igazságok ezek!), mint „Ami nem öl meg, az megerősít”, vagy „Teher alatt nő a pálma”.

2. A POZITÍV STRESSZ,MINT VALÓSÁG

remény

Mielőtt azt gondolnánk, hogy könnyű ezt mondani, felhívnám a figyelmet Természet Anyára és arra, ahogy az evolúció vagy a Jóisten összerakta az embert. Ugyanis a kutatások kimutatták, hogy nem csak negatív vegetatív válaszok indulnak be a kortizol (stressz hormon) hatására, hanem az ún. DHEA hormon is, mely csökkenti az esélyét a szorongás, depresszió, szívbetegségek és egyéb stresszhez köthető kórságok megjelenésének. Emellett kiemelném, hogy a DHEA neuroszteroid, tehát pontosan ugyanúgy működik az agyban, mint a normál szteroid a testben: igénybevétel esetén erősít, izmosít.

remény

Azaz ennek a hormonnak köszönhetően stressz hatására (és mindegy, hogy akut, krónikus vagy poszttraumás stresszről van szó) az agyban új pályák és idegkapcsolatok alakulnak ki, elősegítve, hogy tanulni tudjunk a helyzetből és fejlődhessünk a stressznek hála. Persze ez csak akkor működik, ha a DHEA szint magasabb, mint a negatív következményekkel járó kortizol szint. De hogy tudjuk befolyásolni, hogy egy problémás helyzetben ne a kortizol termelődjön, hanem a DHEA?

Természetesen minden megint fejben dől el: a pozitív gondolkodás és hozzáállás által a stressz fiziológiája átvált egy olyan állapotba, melyben inkább előnyös kimenetelű reakciók jelennek meg, míg a stressz káros mellékhatásainak megjelenése és ereje lecsökken. Ha úgy állsz a stresszhez, mint lehetőséghez, hogy valami újat és hasznosat sajátíts el általa, akkor amikor stressz hatására beindul a szervezeted, az az üzenet fog eljutni az agyadba (és az agyad úgy is fog reagálni rá!), hogy álljon készen új „tananyag” befogadására, nem pedig a megterhelő „harcolj vagy menekülj!” reakció alapján fog kattogni.

remény

Röviden válaszolva a kérdésre: akik jól kezeli a stresszt, azok megengedi maguknak és a szervezetüknek, hogy a stressz megtapasztalása megváltoztassa őket, és elfogadják, hogy az ember természetes növekedésre való „hajlama” akkor is pozitív irányba tereli őket, amikor olyan helyzetben kell megnyilvánulni, amit egyébként soha nem kívánna magának. Tudja, hogy valahogy kezelni fogja a helyzetet és biztos benne, hogy bölcsebben kerül ki belőle.

3. AZ ÖNISMERET, MINT SEGÍTSÉG 

remény

Általánosságban rengeteg stresszkezelő és burn out megelőző technika létezik, elméletek százai magyarázzák el, mi hogyan és miért történik velünk stressz hatására. De mint minden az életben, ezt sem lehet egy faktorra leegyszerűsíteni, hiszen mindig ott van a személyes tényező: különbözünk egymástól, senki nem működik egy adott séma szerint. Mi úgy gondoljuk, hogy a stressz nem elfojtandó probléma vagy gonosz Isten csapása és nem is ilyen megközelítéssel foglalkuzunk vele.

remény

Bemutatjuk Neked, mint régi jó ismerőst, akire olyan lehetőségként kell gondolni és "használni", mely jelenlegi helyzetedről, viselkedésedről ad visszajelzést, melyre építve számos területen fejlődhetsz. Fontos, hogy tudd azt az alapvető igazságot, mely nem csak a stresszre értendő: nem a helyzet, hanem annak értelmezése és az arról alkotott elképzelésünk és hozzáállásunk fogja eldönteni, hogy meddig jutunk és mit érünk el! Az általunk kialakított keretek és a szemüveg, amin keresztül látjuk a világot a legjobban önismeret fejlesztése által érthető meg. Ha megértjük, mire hogyan és miért reagálunk, akkor tudunk változtatni rajta, amennyiben szükségesnek érezzük.

remény

Velünk képet kaphatsz arról, hogyan kezeled a stresszes, megterhelő helyzeteket,szorongáscsökkentő, imaginatív vagy relaxációs technikák által szó szerint képet kapsz saját magad működéséről, bónuszként pedig olyan szorongáscsökkentő technikákat is elsajátíthatsz, melyeket bármikor bevethetsz a feszültséggel teli helyzetekben.

 0
Tovább

Ahhoz, hogy elérd az eget, el kell hagynod a földet

Mikor új utakra tévedünk vagy úgy érezzük  egyszerűen túl merev lett a keretünk és ezért feltétlenül változtatnunk kell, akkor ebben az időszakban sokszor merülhet fel bennünk, hogy jól csináljuk e azt amit csinálunk. A remény és a reménytelenség egyszerre borzolja idegrendszerünket és, ha nincsen megfelelő eszköz a kezünkbe, ha célok megvalósításhoz nem tájékozódunk kellőképpen, akkor ez a változás tényleg csak remény marad.  Akkor miért is jó az nekünk, ha célokat tűzzünk ki magunknak?

 remény

A válasz egyszerű:

Ha tudjuk merre haladunk és nem vesszük le szemünket a céljainkról, akkor képesek vagyunk kezünkbe venni a gyeplőt és irányítani életünket. Ugyanakkor hatékonynak és eredményesnek is érezzük magunkat  ez által növelve önbecsülésünket. A másik előnye, hogy rendszert visz az életünkbe és itt nem a merev kóros dolgokra kell gondolni, hanem arra ami napi szinten ösztönöz minket, ami boldoggá és elégedetté teszi a hétköznapokat.

remény

Fontos, hogy legyenek olyan céljaink, amelyek mellett elköteleztük magunkat, mert később nehéz időkben segíthetnek ezek az élmények abban, hogy megküzdjünk a gondjainkkal és megoldást találjunk rájuk. Továbbá a társas kapcsolatok fényében is boldogságot hozhat, hiszen gyakran másokkal együttműködve érjük el céljainkat.

Hogyan lehet sikeresen véghez vinni ezt? 

Ahány ember, annyi megoldás típus létezik a célok eléréséhez és azok megvalósításához. Vannak olyan módszerek, amik mondhatni mindenkinek jók .... lennének, de a gondolkodásunk és a szemléletmódunk nem egyforma. Ami jó módszernek tűnik valakinek az nem biztos, hogy a másiknál bevállik. Ezért kell felkutatni a legjobb technikát számunkra ami tényleg megadja azt a választ, tudást és fejlődést, amire igazán szükségünk van.  

Akkor nézzünk meg pár módszert, ami hasznukra vállhat a jövőben.

Az első egy igazi basic típusú technika. A rövid távú célokhoz lehet használni. Egy kissé elmélyülős,szemlélődős, rutintörős és az egyedül meghozott döntésekhez alkalmazható metódus.
remény
Nem gondolná az ember, hogy a reggeli rutin megtörésével mennyi jó dolgot adhat önmagának. A reggel - függetlenül attól, hogy valaki inkább "pacsirta" vagy "bagoly" jellem - az egyik legfontosabb napszak. Ekkor kezdődik minden és meghatározza egész napunkat. Ha becsempészünk a reggeli napsugarakkal együtt az életünkben új rituálékat, akkor még könnyebben fogunk neki kezdeni a napi teendőknek és egyensúlyunk estig ki fog tartani.

1. Fontos, hogy egy kicsit korán keljünk, amíg nem kezdődik el reggeli sürgés-forgás. Ez a pillanat a Tied, így tudod fókuszálni magad az előtted álló kihívásokra. Ez segít elkerülni stresszt, a kapkodást és a szétszórtságot.

remény

2. Vedd észre a szép dolgokat, légy hálás az életedért, szeretteidért! Kezdd a napot szeretettel és megbocsátással és tedd ezt az életed részévé, rutinná. Ne a panaszok legyenek fontosak, hanem a pozitív dolgok, hiszen érjenek minket bármilyen nehézségek, ha jól figyelünk rájövünk, hogy mindig van miért hálásnak lenni! A felkelés utáni első pár perc gondolatai kezdődjenek úgy, hogy "Köszönöm". A pozitív gondolatok megfogalmazása támogat téged az napi elvégzendő feladatok megoldásában. Ami bármi lehet. Eldöntöd abban a pillanatban, hogyan fogsz neki kezdeni az új hobbidnak, milyen lesz az új életed és ez milyen hatást fog gyakorolni rád, a feladataidra és a környezetedre. 

remény
3. Merd meglepni magadat egy kis önmagaddal töltött idővel, nem kell rögtön pörögni. Szép nyugodtan szentelj figyelmet akár a kávéd illatára, a teád ízére, merengj el a hajnali színeken. Egyszerűen létezz csak pár percet, mielőtt neki kezdennél a napnak!
 

A következő módszer nevezhetjük a "célkitűzések 4 aranyszabályának is". Jól alkalmazható a tanuláshoz, a  fogyókúrához, a leszokáshoz ,  a sportolás elkezdéséhez is.

1.  Igazi célokat tűzz ki

Az agyunk bármire képes egy kis jutalomért, és kezdetben a pozitív megerősítés újból és újból előhívhatja a kívánt viselkedést. Ha folyamatosan arra koncentrálok - például nyelvtanulásnál - hogy megtanultam ma 20 szót és holnap is meg kell tanulnom ugyanannyit vagy még többet, akkor egy rövid idő után a kezdeti lendület kipukkad, mint a lufi. A monotonitás és az unalmat nagyon nehezen tűri az agy és emiatt nem csoda, ha a lelkesedés két hét után alább hagy.

remény

Olyan célok kitűzésére van szükség, ami – elcsépelten hangzik ugyan, de – a szívünk mélyéből jön, egy olyan mélyen gyökerező vágyból ered, mely eltökéltté tesz minket. Ahhoz, hogy megtaláljuk ezt a célt, ezt a vágyat, ahhoz azonban mélyebbre kell ásni és alkalmazni kell a 3 kérdéses technikát. Vegyük pl., hogy el akarsz kezdeni egészségesebben táplálkozni. Miért? – Mert fogyni akarok. Miért akarsz fogyni? – Hogy jobb fizikai erőben legyek. Miért akarsz erősebb, fittebb lenni? – Mert gyermeket akarok és szülésnél jól jönne. Vagy egyszerűen jól akarok kinézni.

2.  A folyamatra, és ne az eredményre fókuszálj!

remény

A cél felé tett legkisebb lépés is odajuttat minket, ahova menni akarunk, míg az attól eltérő legyen bármekkora ugrás, csak elvág minket az álmunktól. Éppen ezért nem szabad egyszerre akarni mindent, mert az csak frusztrálttá tesz, aminek a vége mindig a feladás. Helyette kérdezd meg magadtól: mi az a legkisebb (de konzisztens!!) lépés, amit megtehetsz? Pl. ha szeretnéd növelni az önbizalmad és magabiztosan kiállni az emberek elé, akkor kezdheted azzal, hogy nem vágod magad alatt fát azzal, hogy mikor bókolnak, elkezdesz tiltakozni.

3. Fogalmazd meg a célokat pozitívan!

A beszéd nagyon erősen hat az emberre, így nem meglepő, hogy belső beszédünk, azaz gondolkodásunk milyen erősen befolyásolja a szervezetet magát is. Megfigyelték, hogy a negatív megfogalmazások (Nem akarok rágyújtani többet, Nem akarok kövér lenni, Nem akarok idegeskedni) a gátlórendszer működését indítják be, míg a pozitív megfogalmazások (Le akarok szokni, Le akarok fogyni, Nyugodt akarok lenni) motiválnak és eltökéltebbé teszik az embert.
remény
A megfogalmazások negatívból pozitívvá való átkeretezésének másik előnye, hogy másfajta „gondolati láncot” indítanak be. A „Nem akarok kövér lenni” gondolatra esetleg automatikusan beindulhatnak olyan önsértő, önakadályoztató gondolatok, mint „Mert most ocsmány vagy és dagadt, egy disznó, állandóan zabálok…” – és az agyunk máris olyan képeket generál, hogy muszáj letolni egy tábla csokit. Ugyanakkor a pozitív hozzáállás pozitív, motiváló képeket, gondolatokat hívnak elő, melytől jól érezzük magunkat – boldogan meg könnyebb szenvedni valamiért. A trükk egyszer, mégis szinte kivitelezhetetlen: legyünk kedvesek magunkhoz!

4.  Hibák, pedig lézetnek!

Meg ne fogadd, hogy most majd mindig rendíthetetlen maradsz, mert kizárt! Tekintve, hogy mindig minden változik, bármikor adódhat egy olyan helyzet, hogy igenis rágyújtasz, vagy inkább otthon maradsz „punnyadni” az esti aerobic edzés helyett. A legtöbb ember az első ilyen bakinál ellöki a célt magától, mert nem bírja elviselni, hogy kudarcot vallott, és egyszerűbb a célt lebecsmérelni, mint belátni, hogy halandó emberek vagyunk.

remény

Pedig a döccenők, bár elkerülhetetlenek, mégis előreláthatóak. Ülj le és gondold át, milyen helyzetekben a legvalószínűbb, hogy elgyengülsz. Pl. ha tudod, hogy hazaérkezés után már nehezen mozdulsz ki újra, akkor az edzéseket iktasd be közvetlen meló után. A Ha – Akkor tervek segítenek Neked felkészülni bármilyen eshetőségre: pl. Ha elmarad az óra, akkor elmegyek futni.

Végül be szeretném mutatni  a világ egyik legősibb életfilozófiájának, a buddhizmusnak a módszerét is. A buddhizmus szerint  nem léteznek különálló Isten vagy istenek, szerintük a tudat átformálásával érhetjük el a megvilágosodást és léphetünk ki az örök körforgásból. 

remény

A keletiek hisznek benne, hogy az életünket, kapcsolatainkat, sikereinket, boldogságunkat a gondolkodásunk határozza meg. Az emberiség történelme során minden egy gondolattal kezdődött, minden, amit magad körül látsz (jót és rosszat egyaránt) teremtő gondolataink eredménye. Éppen ezért mindig ügyelnünk kell mit gondolunk, hiszen az tetté válik, a sok ismétlődés által pedig szokássá – így a gyakran elképzelt mentális kép és gondolatok végül tényleg valóra válnak. Pl. ha valaki állandóan picinek, gyengének, sikertelennek gondolja magát, az ne lepődjön meg, ha olyan döntéseket hoz, melyek végül egyre sikertelenebbé, boldogtalanabbá teszik. (Ezen alapulnak a pszichológia azon ágai, melyek a negatív gondolati sémák és torzítások megváltoztatására irányulnak, illetve a legtöbb ezoterikus irányzat és a pszichoszomatika is is kihangsúlyozza a tudat megbetegítő illetve gyógyító erejét.)

remény

Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindennap tudatosak legyünk gondolatainkra: figyeljünk oda, hogy mit vált ki belőlünk egy-egy helyzet, hogyan reagálunk gondolati szinten a problémákra, félelmekre, mert így tervezni tudjuk a célokhoz vezető utat. Hogyan alkalmazzuk ezt? Ha lehetséges, egész nap próbáljunk meg nyugodt környezetet teremteni magunknak. Gondoljunk csupa pozitív, céljainkat szolgáló képekre, érzésekre, tervekre. Tegyük meg azokat a dolgokat, melyek fejlődésünket, növekedésünket szolgálja. Mozogjunk, nevessünk, legyünk kedvesek és türelmesek a körülöttünk lévőkkel. Meditáljunk, relaxáljunk, vegyük körbe magunkat vidám emberekkel.

remény

Mondjuk el a szeretteinknek, hogy mennyire fontosak nekünk. Gondoljunk együttérzéssel embertársainkra és a Föld lakóira, a legapróbbaktól a legnagyobbakig. Ha gyakorlunk (meditációt, mantrát, borulást), akkor azt ajánljuk fel másokért is.

Tibet vallási vezetője szerint :

"Végül felébred a vágy, hogy utat találjunk a békéhez, mert minden, ami él, boldogságra vágyik. Mind szeretné megnyerni saját legtisztább lényét." 

A lényeg, hogy találd meg mi a legbensőbb motivációd, ami miatt el akarod élni az álmodat, és ha bármi zökkenő közbejön, ne add fel, hanem erre a legbelső álmodra gondolj – és tégy meg apró lépést felé.

 0
Tovább

A mentális  egészség, mint befektetés

A mai világban a negatív érzelmek, betegség, tökéletlenség, hibázás olyan szégyenfoltnak számítanak, melyek létezését teljesen kizártuk, nem foglalkozunk még csak a lehetőségével sem, hogy egyszer velünk is megeshetnek. Így, amikor megtörténik (mert az élet velejárója, hogy negatív dolgok is történnek benne), akkor nem tudjuk helyén kezelni őket, és még segítséget sem merünk kérni, nehogy kiderüljön, hogy nem vagyunk tökéletesek.

vagyon

A készségfejlesztés, a tanácsadás, a korai intervenció és a prevenció hasznos, hatékony és nélkülözhetetlen módszerek a boldog és hatékony munkavégzéshez, de csak akkor, ha figyelembe veszük két nagyon fontos szabályt:

EMBEREK VAGYUNK, BÁRMIT , AMIT EDDIG ELSAJÁTÍTOTTUNK, HOSSZAS GYAKORLÁS ÉS SZÁMOS ISMÉTLÉS ÚTJÁN TETTÜK!

EGYEDIEK VAGYUNK, MERT KÜLÖNBÖZŐ ERŐSSÉGEINK ÉS GYENGESÉGEINK VANNAK, ÍGY UGYANAZT A DOLGOT NEM LEHET MINDENKINEK UGYANÚGY MEGTANÍTANI!

Nem csak hazánkban, de az egész világon súlyos károkat okoznak a mentális megbetegedések. A statisztikák szerint 15 emberből 4 szenved valamilyen szorongásos zavarban, és minden 15. ember súlyos depressziós (WHO európai adatok). Ráadásul egyre növekszik az ún. szubklinikai (küszöb alatti) lelki problémák száma, melyeknek súlyos, életminőséget rontó hatása van.  A WHO előrejelzései alapján 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakoribb munkaképességet akadályoztató betegség.

A LELKI BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK EGYIK LEGGYAKORIBB OKA A STRESSZ, MELYET MAGYARORSZÁGON A MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG VÁLT KI LEGINKÁBB.

vagyon

Egy apróbb feszültség (érkezzen kívülről pl. családi problémákból, vagy a munkahely felől), ha sokáig kezeletlen marad, akkor előbb-utóbb olyan hatalmas teherré nőhet, ami alatt bárki bármikor összeroppanhat. Drasztikus teljesítményromlást, gyakoribb betegszabadságot és táppénzt, sőt, akár pályaelhagyást, munkahely elvesztését eredményezve. A rossz munkahelyi légkör, társas konfliktusok, beilleszkedési nehézségek, megbecsültség hiánya, kommunikációs problémák akkor is tartós stresszt, valamint az ebből kialakuló testi és lelki betegségek létrejöttét fogja okozni, ha amúgy a munkahelyi státusz biztos és a fizetés is megfelelő.

EZ ANYAGILAG, ÉS TELJESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL IS SÚLYOS KÁROKAT OKOZHAT A CÉGNEK, MÍG EMBERILEG ÉS EGZISZTENCIÁLISAN A DOLGOZÓRA NÉZVE JÁRHAT KATASZTROFÁLIS KÖVETKEZMÉNYEKKEL.

vagyon

A munkahelyi lelki egészség nem csak külsőségeken (munkahely minősége, munkatempó, szünetek, stb.) múlik, számos egyéb belső tényezője is van. Talán az egyik legfontosabb önmagunk felvállalása, megfelelő bemutatása, igényeink, szükségleteink hatékony kifejezése, a másik ember jogainak megsértése nélkül. Az önérvényesítés számos elfojtott feszültségtől óv meg, és az emberekkel való kapcsolatunkat is javítja. Munkahelyi közegben az együttműködés és a feladatoknak való megfelelés minősége javul, hiszen sokkal könnyebb jól teljesíteni, ha mindenki tisztában van a másik feladatokkal és munkával kapcsolatos szükségleteivel, nehézségeivel, elvárásaival.

vagyon

Bár korábban a burn out jelenséget a segítő szakmához kötötték, manapság a stresszel foglalkozó szakemberek igyekeznek mindenkinek felhívni a figyelmét erre az alattomosan kialakuló, de annál súlyosabb következményekkel járó jelenségre. A görcsös megfelelni akarás, túlvállalás, munkahelyi problémák okozta kimerülés bármilyen területen tevékenykedő dolgozót érinthetnek, ha nincs tisztában a figyelmeztető jelekkel, tünetekkel, a kialakulás megelőzéséhez szükséges technikákkal. A munkahelyi kiégés a folyamatos érzelmi megterhelések és stressz nyomán kialakuló testi, lelki és mentális kimerülés. A mai teljesítményorientált, felgyorsult és folyamatos elvárásokat támasztó világunkban a kiégés bármilyen területen tevékenykedő embert érinthet.  A tüneteknek súlyos egészségromboló hatásuk van, mely nem csak fizikai, de mentális betegségek kialakulását is okozhatják, és a munkafolyamatokra is negatív hatással bírnak.

Hogyan is viszonyuljunk a munkahelyi stresszhez ?

vagyon

Természetesen a stressznek vannak jótékony hatásai is (pl. motiválhat amikor kicsit sokáig halogattunk egy határidős munkát ), viszont ha a negatív oldalát nem tudjuk helyesen kezelni, akkor elindulhat egy olyan spiral, amely végül akár a kiégést (burn out) is okozhat.

Hogyan lehet csökkenteni a munkahelyi problémákat?

vagyon

A stresszel való megküzdésnek, copingnak két aspektusát különítették el a szakemberek: az érzelemorientált és a problémaorientált megküzdést. A sikeres stresszekezelés érinti mindkét oldalt, felkészíti a személyt a testi és lelki tünetek kezelésére készségfejlesztés, szemléletváltás és relaxációs technikák által, valamint kreatívvá, rugalmassá és hatékonnyá teszi a személyt a problémamegoldás terén. Hiszen a helyzet értelmezése fogja eldönteni, hogyan reagálunk, és meddig jutunk. Általában a munkahelyi stresszt nem vesszük eléggé komolyan, pedig ha egy érdekkülönbség, egy vitahelyzet vagy félreértés  nem oldódik meg időben, akkor nagyon hamar nem csak a résztvevő felekre, hanem a környezetre is negatív  hatással lehet. Az így keletkező feszültség lassan lerombolja a munkahelyi morált, akadályozza a haladást, tönkreteszi a munkahelyi légkört, ezáltal okozva stresszt és nehézségeket a dolgozók és vezetők számára. Szép lassan családokat tehet tönkre, baráti kapcsolatokat zúzhat szét.

vagyon

A konfliktusok forrása általában az a hozzáállás, hogy igaza csak egy valakinek lehet, a többi mind téved és hülye. Pont. A tévedést, hibázást nagyobb félelem övezi, mint bármi mást az életünkben, mert úgy érezzük, hogy akkor sebezhetővé, közröhej tárgyává válunk. A másik téves megközelítés, mellyel a mindennapjainkat éljük, hogy ha valamire szükségem van, akkor azt másokon keresztül érhetem csak el. Mintha azt gondolnánk, hogy a mi érdekeink csak mások érdekeinek félresöprésével lenne elérhető. Ezért nagyon fontos, hogy a konfliktusokat időben, megfelelő módszerekkel kezeljük. Egy kialakult helyzet megoldásának első lépcsője, ha tárgyilagosan felmérjük, hogy miként alakult ki a konfliktus. Célszerű egy kívülálló segítségét kérni, mert, különösen egy elharapózott konfliktus esetén, a résztvevőket az érzelmeik, saját érdekeik és egyéni konfliktuskezelési módszereik nagyon rossz irányba vihetik a megoldási kísérletet.

vagyon

A második lépcsőfok a résztvevők felmérése. A legtöbb esetben nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit teszünk konfliktushelyzetben, és csak ösztöneinket és érzelmeinket követve reagálunk és hozunk döntéseket. Sokszor nem vesszük figyelembe, hogy a különböző emberek különböző megoldásokat alkalmaznak konfliktusaik során, és már ez az eltérés okozhat súrlódásokat. Közhelyes példa, mikor egy párkapcsolatban az egyik fél beszélgetéssel, a másik magánnyal oldaná meg a helyzetet. Az egyiket a hallgatás, a másikat a téma állandó felhozatal fog az őrületbe kergetni.

vagyon

A harmadik szint a megoldási módszerek megvizsgálása. Mindenkinek van személyes, egyéni konfliktuskezelési stílusa, mely bizonyos helyzetekben sikerrel jár, máskor viszont csak tovább ront a felek kapcsolatán. Szerencsére a stílus tanulható, finomítható, és át is alakítható új és hatékonyabb módszerek elsajátításával. A leghatékkonyabb módszer a munkahelyi konfliktusok megszűntetésére, kezelésére  azonbelül az egészséges légkör vissazállítására az, ha egy foglalkozás alatt nem csak a külsőségekre építünk. Egy adott konfliktus során nem csak annak jellemzőit, hanem a résztvevő felek tulajdonságait, erősségeit, problémamegoldó stílusát is érdemes feltérképezn és a teljesebb képet átlátva, támogatni a résztvevőket a megoldásban.

Ezen kívül cél még, hogy ne csak egy konfliktus oldódjon meg tréningek által, hanem egy új hozzáállást kialakítva általánosságban fejlesszük a konfliktuskezelői készségeket, hogy a későbbiekben a segítségünk nélkül is megoldható legyen, ha konfrontációba kerülsz valakivel.

Hogyan alkalmazhatjuk az asszertívitást ezen a területen:

vagyon

A dolgozók általában több időt töltenek együtt, mint családjukkal, ezért fontos, hogy pozitív kapcsolat, jó hangulat, bizalom, empátia, kollegalitás alakuljon ki közöttük.

A belső harmónia elérése érdekében figyelembe kell venni, hogy mik azok a dolgok, amik által előrébb jutunk, melyek közelebb visznek célunkhoz. Viselkedésünk, cselekedeteink (legyen az tett, szó vagy gondolat) mindig minden esetben kihat a környezetünkre, hatással van embertársainkra és a következmények által visszahat ránk is. Az asszertív viselkedés az arany középút a behódoló (szubmisszív), alárendelt magatartásforma és a fenyegető (aggresszív) magatartásforma között. Az asszertív, vagy más néven az önérvényesítő, határozott  ember jellemzői, hogy környezetével összhangban igyekszik eléri céljait. Van önbizalma, tisztában van saját és mások jogaival, együttműködő, és erős, de soha sem agresszív! Az asszertív és erőszakmentes kommunikáció a boldog és sikeres együttélés alapja. Azonban minden ember más, más erősségekkel, tulajdonságokkal érkeznek, különböző szituációkból. Ezért fontos a tanultak egyénre szabott, “élesben” történő gyakorlása házi feladatok és visszacsatolások által. Van akinek elég egy előadás és képes változtatni a munkahelyi kapcsolatain, van, akinek ez több hónapos munka lesz. Bármi is legyen a Te történeted, biztosan tudunk segíteni változni, hogy felszabadultan élhess, a céljaidnak szentelve idődet – és még a környezeted is imádni fog érte.

vagyon

Az asszertivitás által csökken a belső feszültség és az emberek közötti konfliktus, hiszen olyan közösség alakul ki általa, ahol értékesnek érezzük magunkat, ahol megoszthatjuk érzéseinket, vágyainkat, félelmeinket és nemtetszésünket, illetve ahol a felesleges játszmák helyett a célokra fordíthatjuk energiáinkat.

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Utolsó kommentek

Reblog