A mozikban mindig nagy sikerrel futottak azok a filmek, melyek az emberi elme olyan szegletébe próbáltak betekintést nyerni, amely a kívül állók számára rejtve van. Pont ez a rejtelem tette  borzongatóvá a thrillereket és a pszichológiai drámákat. Egy pillanatra fellebben a fátyol és a fényre kerül valami, aminek nem szabadna: a motivációk sötétsége, az elme brutális megtörése és az őrület manifesztálódása.
film
Ebben a kategóriában számtalan remek történet született, igaz ezek egyben nagyon jó könyvek is, mint Száll a kakukk fészkére, Virágot Algernonnak, A kristálytükör meghasadt vagy az Az ötödik Sally. Alfred Hitchcock forgatókönyvíró, filmrendező és producer számtalan műve ilyen témákat dolgoz fel. Hichcocknak nem csak az általa írt és rendezett filmjei voltak az emberi félelem realista ábrázolásai, hanem a sajátos fekete humora is. Egyszer Tippi Hedren lányát, Melanie Griffith-t ajándékozta meg a Madarak forgatásán egy babával, ami egy koporsóban feküdt. Egyszerűen haláli.

film

Ha már a halálnál és az élet sötét oldalánál tartunk, feltétlenül meg kell említeni a velejéig romlott - izgalmas sorozatgyilkosokról szóló filmeket. Nekem a kedvenc filmjeim közé tartozik a Bárányok hallgatnak,  Hannibal - Anthony Hopkins zsenialtása verhetetlen, de a sorozatban szereplő Mads Mikkelsen játéka is fenomenális -  és az előzményként filmre vitt a Hannibal ébredése. A Vörös Sárkányt sem szabad kihagyni, valahogy nálam kifejezetten pozitív, ha egy férfi tudja mit szeretne enni.
film

Megnyugtatom kedves olvasóimat, nem egy egyszerű összefoglalást fognak olvasni a filmtörténet nagy pszichopatáiról, hanem a filmvászonra vitt pszichológiai drámákat fogom tárgyalni. Megnézzük, hogy a zseniális alakítások mögött milyen történet és a színészi játék által megformált figura milyen kórtörténettel rendelkezik.

film

Az első ilyen típusú film, amely tisztán formázza meg a borderline személyiségzavar szárnybontását az a Fekete Hattyú. A történet a Natalie Portman által megformált Nina köré épül, aki megkapja élete nagy lehetőségét: a Hattyúk Tava főszerepét. Ezzel a szereppel nem is lenne probléma; az egyik oldalával nem. A másik a Fekete Hattyú csábítása és a tisztátalanságának megformálása, a basáskodó anya és a külvilágból jövő nyomás, szép lassan felőrli a balerinát és furcsa, valóságnak tűnő víziók kezdik gyötörni. Kínozza magát, nem csak fizikálisan - vakarja magát, lenyúzza a bőrét - de lelkileg is. Lassan olyan szinten átszellemül a szerepében, hogy érzi, tollak nőnek ki a bőréből. Végül ő maga válik a Fekete Hattyúvá és annyira elmosódik a valóságának és a képzeletének határa, hogy megsebzi magát és végül bele is hal. Néha a film túlzó vizualitással mutatja be mi történik Nina fejében, de mi is történik?

film

A bordeline személyiségzavarhoz érzelmi instabilitás társul. Mondhatni egyszerre képesek gyűlölni és szeretni, vagy ragaszkodni valakihez vagy eltaszítani maguktól az illetőt.Sokszor ezek az érzelmi váltások egy emberre összpontosulnak. Mind depressziós,mind mániás tüneteket képesek produkálni és szinte mindig szoronganak, amihez nagyon gyorsan hozzászoknak. Szinte ez lesz a fegyverük és a csapdájuk egyben. A szorongás az egyik mozgatórugójuk, ami nem csak lelkükben/elméjükben jelentkezik, hanem testi megnyilvánulásai is vannak. Az érzelmi káoszt a kapcsolataikba is átviszik. Az előbb említett ragaszkodás - taszítás epizód minden kapcsolatukra jellemző, nem csak a társkapcsolataikra.  A bordeline személyiségzavarral küzdőknek támogatásra, irányításra van szükségük, igaz ők ebből nem kérnek, mert meg vannak győződve az ellenkezőjéről. Tehát, hogy erősek és önállóak. Beavatatlan szemnek annak is tűnnek, mert az indulataikat nem bírják kontrollálni, sokszor rendeznek jelentet és nagyon manipulatívak.

film

A Fekete Hattyú, Nina a rá jellemző neurotikus személyiségjegyekkel és hallucinációkkal végül egyesíti magában a jót és a rosszat, amely odáig vezet, hogy a főszereplő tényleg elhiszi, hogy ő a Fekete Hattyú és ez az életébe kerül.

Az előbb leírt jellemzők ebben a filmben teljesen jól ábrázolják Nina betegségét, de egyre nincs benne példa: és ez pedig a manipuláció. Nina pszichotikus rendellenessége a stressz miatt  erősödött meg. Szinte mindent produkált, kivéve a manipulatív személyiségjegyeket, de ezt egy másik női főszereplős filmben -Rosemound Pike - a Holtodiglanban megtaláljuk, ott nagyon. Emlékszem, mikor moziban először láttam a filmet, annyira - most nagyon nem szakmai leszek - feldühített a női karakter, hogy én nőként alig vártam, hogy valami nagyon, de nagyon csúnya dolog történjen vele. Persze az nem lett, csak egy kicsit megverték és kirabolták és saját maga kezdeményezett egy nemi erőszakot, amiből mint főnixmadár újjászületett,  miután megölte a mit sem sejtő elkövetőt. Ez miért is volt jó neki? Így manipulálta a közvéleményt, mint csodálatos Amy és a férjét így tudta sakkban tartani, igaz egy jó kis gyilkossági vád ezt már megelőzte. Végül is miért tette ezt csodálatos Amy?

film

Igen, ha így nézzük a Ben Affleck játszotta figura hozta ki belőle ezt a fajta viselkedést, de ha jobban megfigyeljük Amy édesanyjának és  édesapjának viselkedését, megérthetjük, hogy bizony itt a genetika is közbe szólt, mentális szinten. Az tény, hogy egy elhanyagolt feleségben sok elfojtott düh megszülethet, de itt egy szerelem elmúlásáról beszélünk, amit egy válással meg lehetett volna oldani. A nő gazdag, a férjnek szinte semmije sincs, kivéve a pub, amit a húga vezet. Egyszerű lenne … de  mégsem az, mert itt a probléma egyik részét a férj feletti kontroll elvesztése okozza, a másik részét, hogy Amy sosem ismerte igazán a megbánást, a beleérzést és a megbocsátást. Így ír egy ál-naplót - igen, amit film nézése közben sokan félre értenek, mert azok a dolgok, érzések nem történtek meg a valóságban. Amy találta ki, hogy rossz fényben tűnjön fel a férje -  és úgy rendezi,  hogy kincskeresés közben a rendőrök rátaláljanak.

film

Amy antiszociális személyiségzavarban “szenved”: röviden pszichopata.

A személyiségzavarok kialakulása több tényező eredménye, egy konkrét kór-ok nem nevezhető meg. Nagyon sokszínűek, nem egy konkrét betegségről van szó. Alapvonásaik alapján több csoportba lehet sorolni őket, ugyanakkor egy adott ilyen típusú személy, akár több csoport jellemzőit is magán viselheti párhuzamosan. Az első nagyobb csoportba tartoznak a skizoid, schizotipias, paranoid személyek.  A második csoportba az antiszociális, borderline hisztrionikus és a narcisztikus zavarok, a harmadikba a kényszeres, a dependens (függő) és az elkerülő típusok sorolhatók. Azt le kell szögezni, hogy az antiszociális kifejezés megtévesztő lehet, a köztudat számára, ugyanis a köznyelv nem feltétlenül társít mellé patológiai jelzőket. Mindenki ismer olyan embert, aki visszahúzódó vagy épp túl vehemens, esetleg nem barátkozik annyira más emberekkel, de ez nem azt jelenti, hogy személyiségzavaros lenne. Célszerű lenne ezt típust inkább asszociálisnak nevezni .. de nem így történt. Ígérem, többet nem kavarlak meg titeket ezzel. Tehát maradjunk az antiszociális kifejezésnél.


Milyen is egy antiszociális személyiségzavarral rendelkező ember, jelen esetben Amy?

film

A környezete számára nagyon kedves… túlságosan is kedves. Barátságos, elbűvölő és intelligens. Mindig megtesz, amit kérnek tőle. Az ilyen kategóriába eső emberek sokkal sikeresebbek, mint  embertársaik többsége, de minden pozitív és barátságos megnyilvánulás csak álca. A  jól szituáltság maszkja mögött egy teljesen más ember lakozik. Az antiszociális ember végtelenül önző és egocentrikus, mindent azért tesz, hogy a saját céljait elérje. A mások feletti kontroll megszerzésére bármit hajlandó bevetni, legyen az a személyes kisugárzása, manipuláció, erőszakos viselkedés, szex vagy megfélemlítés. Az áldozatok sokszor csak késve ismerik fel, hogy az elbűvölő álarc mögött ki is lakozik valójában. Itt például Amy férje, aki kifejezetten későn kapcsolt, hogy bizony óriási bajban van.

Van még egy dolog, ami veszélyessé teszi az antiszociális személyiségzavarban létező embert és pedig az, hogy soha nem tanul a hibájából, mivel tévedhetetlen. Mivel általában sikeresek, könnyen beilleszkednek a társadalomba, de sohasem lesznek képesek igazán “együtt” is élni az emberekkel. Náluk minden a saját cél érdekében történik, és ami a leglényegesebb, gyógyíthatatlanok. Átmeneti megoldást nyújt a pszichoterápia, de az eredmények nem maradandóak.

film

A mentális problémák még véletlenül sem csak a nőket érintik. A filmipar hozott  szép számmal olyan filmeket, amelyekben a férfiak betegségei állnak középpontban. Előszeretettel készítettek olyan férfi főszereplős filmeket, amiben egy skizofrén állapotát kellett megformálnia egy színésznek. A januárban vetített Széttörve című filmben  a James McAvoy által megformált figura tüneteit sokszor összekeverik a skizofrénia tüneteivel. Rengeteg filmkritikában olvastam, hogy skizofréniát írtak a  főszereplő mentális betegségének bemutatásakor. Pedig nem az. Fontos tisztázni, hogy a film főhőse disszociatív identitászavarban szenved. Ennek a betegségnek van egy másik elnevezése :  multiplex személyiségzavar, amely nem azonos a skizofréniával.

Mit jelent a disszociatív identitászavar?

A disszociatív identitászavar sajátossága, hogy az eredeti személyiség mellett további alter személyiségek is létezhetnek párhuzamosan. Itt legalább kettő identitásról beszélünk. A különböző alterek másképpen éreznek, érzékelnek és gondolkodnak és a  környezethez való kapcsolódásuk is  sajátos mintázatot követ. A személyiségek felváltva veszik irányítás alá a viselkedést. Az aktuálisan irányító személyiségnek  is van egy külön elnevezése, ez pedig „host”. Az alterek számának létszáma változó lehet. Előfordulhat 10 - nél kevesebb , de ritkán sokkal több is. Egy átlagos disszociatív identitászavarban szenvedő betegeknek kevesebb mint 10 alter  személyisége van. Az eredeti személyiség gyakran passzív, lehangolt és alárendelt vagy védekező személyiség, de az alterek között akár agresszívebbek is jelen lehetnek. Hogyan épülnek fel ezek a plusz személyiségek?


A “normál” betegeknél az alterek szinte mindig átlagos életet élnek, átlagos hétköznapi vágyakkal, de kialakulhatnak fiktív, misztikus ( a filmben egy szörny) és más élőlények tulajdonságaival (állatok ) bíró alterek is.  Az alterek nem tudnak egymással kommunikálni és nem is tudnak magukról, szemben a filmmel, ahol ez működött.

film

Ebben a mentális betegségben szenvedők kórtörténetében gyakran fordulnak elő korai gyermekkori traumák, fizikai és szexuális bántalmazás. A bántalmazások hatására a valós történetek kizáródnak a tudatból és ezért különböző alter személyiségek jönnek létre, amiknek  az emlékei, érzelmei és viselkedés jellemzői nagyban eltérhetnek egymástól. Itt a filmben láthattunk vallási fanatikus nőt és kisgyereket is. A tünetek között gyakran megjelenik disszociatív amnézia és az illető nem képes visszaemlékezni akár órákkal ezelőtti történetekre sem. Az illető nem emlékszik mit mondott és kinek, illetve hogy hol volt és minek. Gyakran produkálnak pszeudo-hallucinációkat.

A disszociatív identitászavarral szenvedőknek van betegség tudatuk, szemben skizofrénekkel, akiknek nincs. Nincsenek téveszméik és pszichotikus tüneteik. Viszont rengetegszer keverik össze a kettőt. A kezelés során nagyon fontos a terapeuta személye és a rendszeres ülések, amik előrehaladtával előfordulhat, hogy az alterek száma csökken. Érdekes, hogy egyes alterek sokkal jobban reagálnak a terápiára, mint mások. Azonban a cél minden esetben a stresszre és a fenyegetésekre adott megfelelő válaszok elsajátítása és a  személyiség megerősítése.

film


Az Az én szerelmem hasonló “párkapcsolati problémát” feszeget, mint a Holtodiglan, csak itt a szerepek megcserélődtek. Nem annyira brutális, de a mostanában gyakran emlegetett verbális abúzus itt tökéletesen van ábrázolva, illetve az, hogy mi történik az ember lányával, ha egy nárcisztikus figurával köti össze az életét. Pontosabban nárcisztikus személiségzavarban szenvedő emberrel. Az én szerelmem egy olyan történet, amely élethűen mutatja be a lelki bántalmazás pszichológiáját.Tony (Emmanuelle Bercot) súlyos síbaleset után lábadozik és eközben felidézi pörgő szerelmi életét férjével, Georgioval(Vincent Casselnek egyszerűen jól állnak az ilyen szerepek) és ebben a lelki állapotban ébred rá, hogy mi történt valójában az életével.

Hogy miért?

Ha netalántán egy nárcisztikus férfi karjaiba sodorna az élet, akkor érdemes 1-2 dolgot tudni róla és a patológiájáról. Az ilyen férfiak elsőnek nagyon lehengerlőek, vonzóak, kreatívak és lenyűgözőek, ezért könnyű beléjük bolondulni és nehéz nekik ellenállni.

film

A nárcizmusnak különböző fokozatai vannak és sokszor nem mutatnak több tünetegyüttest. Figyelembe kell venni azt, hogy amit csinálnak az a védekező mechanizmusok része, mert iszonyatosan bizonytalanok valójában. A terápia alatt hosszú időnek kell eltelnie, mire megnyílnak. Egy terapeutának sem könnyű velük dolgozni, de együtt élni velük igazi adrenalinfüggés. Magas érzelmi hőfokon égnek, nagyon érzelmesek, sok nő egyszerűen nem tud nemet mondani nekik, pont az előbbi okokból kifolyólag. Nem arról van szó, hogy az illető nők befolyásolhatóak lennének és naivak. Sokszor a nagyon intelligens, független, érett személyiségű nők is beleesnek ebbe a csapdába, mint itt Tony is. Mire viszont észreveszi a problémát, addigra többször megalázták, megcsalták és közben nem bír szabadulni, mert naná, hogy terhes.

Mit is takar a nárcisztikus személyiségzavar?

film

A nárcisztikus embereket általában kora gyermekkorukban éri a sérülés, mely az egészséges énkép kialakulását gátolja. Azt éreztették velük, bármit is tesznek, nem elég jók, mindenre alkalmatlanok. Az ilyen tapasztalatok okozzák a "nárcisztikus szégyenérzet" kialakulását, amely a "nárcisztikus düh" kiváltója is egyben. Bárminemű kritikára, tiszteletlenségre túlérzékenyen, időnként dühkitöréssel reagálnak. Leginkább azok lesznek ezeknek a kitöréseknek a szenvedő alanyai, akik a legközelebb állnak hozzájuk, együtt élnek velük, hiszen a nárcisztikus személy mindenkitől, de leginkább tőlük várja el mindazt a szeretetet, melyet gyerekkorában nem kapott meg. Más és igen fontos jellemvonásuk, hogy rendkívül önzőek, arrogánsak és azt mutatják, hogy tele vannak önbizalommal. Ez mind a védekező mechanizmusuk része. Mindig és minden róluk szól. A másik ember (társ, barát, feleség, férj) csak addig kell  nekik, amíg a hasznukra van és pozitív hatással van az életükre.

film