Az ember vérében van a halogatás, mer’ már őseink is tökélyre vitték ezt a módszert fennmaradásuk érdekében.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol minden percben meghalhatsz, megehetnek, agyontaposhatnak, illetve találkozhatsz olyan természeti jelenségekkel, mint a gyakori földrengés és túlbuzgó vulkanikus tevékenység. Nem mindegy, hogy mire fekteted be az energiát és nem mindegy hogyan teszed azt meg. Őseink is jól tudták ezt, ösztöneiket követték e téren.

Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az ősember tanakodott volna azon, hogy most ne egyen vagy egyen, hanem arról, hogy igenis kockázatot kellett vállalniuk azért hogy a legyen élelmük , vizük és biztonságos legyen környezetük. Nem voltak olyan szinten ellátva olyan alap erőforrásokkal, amikkel mi a modern ember rendelkezünk. A halogatás miben léte abban rejlett, hogy miként kell lebonyolítani a vadászatot, felkészülni a télre vagy egy háborúra. Mivel az életüket kockáztatták szinte minden órában, ezért ha meg volt rá az esély , hogy elkerüljék az ilyen típusú helyzeteket, akkor inkább halogattak.

A mai ember erőforrásai nem annyira elzártak, mint őseink idejébe volt. Könnyebben hozzájutunk az élelemhez, biztonsághoz és kényelemhez. Nem kell küzdenünk a kardfogú tigrissel az őstulokért, nem halunk bele olyan betegségekbe, mint a fertőzések és nem tapos agyon minket egy mamut. Igaz az ellenséges törzsek lehet most is lebunkóznak, de az ember igazából mindig saját maga ellensége volt. A modern homo sapiens sapiens nincs olyan mostoha körülmények között, viszont gyakran távoli célokért küzd, ami nem közvetlenül kapcsolódik csak ösztöneihez és szükségleteinkhez.Olyan homályos célok mint a munkaerőpiacon való megjelenés és fennmaradás és a későbbi elhelyezkedés jóval kevésbé mozgósít bennünket, mint egy feldühödött mamut elől való futás, lehetőleg minél gyorsabban.

A mai ember erőforrásai nem annyira elzártak, mint őseink idejébe volt. Könnyebben hozzájutunk az élelemhez, biztonsághoz és kényelemhez. Nem kell küzdenünk a kardfogú tigrissel az őstulokért, nem halunk bele olyan betegségekbe, mint a fertőzések és nem tapos agyon minket egy mamut. Igaz az ellenséges törzsek lehet most is lebunkóznak, de az ember igazából mindig saját maga ellensége volt. A modern homo sapiens sapiens nincs olyan mostoha körülmények között, viszont gyakran távoli célokért küzd, ami nem közvetlenül kapcsolódik csak ösztöneihez és szükségleteinkhez. Olyan homályos célok mint a munkaerőpiacon való megjelenés és fennmaradás és a későbbi elhelyezkedés jóval kevésbé mozgósít bennünket, mint egy feldühödött mamut elől való futás, lehetőleg minél gyorsabban.

Próbálkozhatunk feladatlistával vagy napirend összeállításával, de ha ez merevnek tűnik, akkor választhatunk színes jegyzetlapokat, amikre felírjuk a teendőket és határidőket vagy üzeneteket saját magunknak.

Például ilyeneket:

„Lusta vagyok. De a lusta ember találta fel a biciklit, mert utált gyalogolni és cipekedni”
Tehát legyünk kreatívak.

Fontos: egyszerre csak egy dologra fókuszáljunk végzetünk vele jöhet a következő. Attól, hogy valamit már elvégeztél, valószínűleg könnyebbnek fogod magad érezni és előbb vágsz bele következő részbe. Látványossá válik az elvégzett munka és több lesz a motivációd.

De mik azok lelki okok, amik a halogatáshoz vezetnek?

• találkozás a „nem szeretem feladattal”

• fölöslegesnek tartod a feladatot

• perfekcionizmus: sokat vársz el magadtól

• szorongsz mások véleménye miatt/félelem az esetleges kritikától

• előfordulhat , hogy nehezen vagy  félreérted a feladatot

• félsz a hibáktól, nem bízol eléggé magadban

• képtelen vagy  kezelni a feladatot

• nem rendelkezel megfelelő és  szükséges információval és ennek hiánya megtorpanásra késztet

• a feladat úgy tűnik, elborít

• túlvállalod magad és túl sok feladatot vállalsz el, és képtelen vagy neki kezdeni, mert nem tudod melyik legyen az első.

Ha a krónikus halogatókat nézzük, általában mindig ugyan azt a feladatot tolják maguk előtt rendszeresen. Ha például nem szeretsz  Excel- lel dolgozni, akkor valószínűleg halogatni fogod a dolgot. Ugyan ez a helyzet a macskaalom takarítással vagy akár humanoid személyekkel is. Elképzelhető, hogy valakit nem igazán kedvelsz és valamilyen oknál fogva vele kell lenned, dolgoznod vagy a rosszabbik eset  az utasításait eltűrni. Ilyenkor, már a gondolat szinten is halogatunk, konkrétan bevesszük a nem szerettem tablettát és várjuk a jó szerencsét, de ez itt nem megoldás. Egyszerűbb – személyeknél, de Excel táblával kapcsolatban is jó megoldás- vesszünk egy nagy levegőt és torony iránt elindulunk, hogy lehető legkevesebb időt töltsünk eme vizeken. Mindenki megnyugtatására elmondhatom, hogy a halogatást vagy a feladatok arrébb tologatása, akár nemzeti érdek vagy stílus is lehet.  Nálunk magyaroknál a „Pató Pál Effekt” igazi hungarikumnak számít. A spanyoloknak van a halogatásra egy nagyon szép életérzést kifejező szavuk : mañana . A déli életérzésnél maradva az olasz nyelv is rendelkezik egy kitűnő szófordulattal. Ez pedig a “dolce far niente” szinte elmond mindent róluk.

A halogatás nem csak egy nemzet sajátja lehet, hanem emberek attitűdjei alapján is meg lehet határozni , hogy ki milyen halogató, mert ez sem mindegy.Sokunk találkozott már azzal a helyzettel, hogy valamit meg kéne csinálnunk, de abszolút nincsen kedvünk teljesíteni ezt a feladatot, akkor se ha fontos. Mindig találunk valami sokkal fontosabbat. Bogyós játékot játszunk a számítógépen vagy találunk valami érdekeset a kertben, esetleg neki állunk szekrényt lomtalanítani. Igazából olyan energiákat és időt fordítunk az elterelésre, hogy akár 20-szor is képesek lennénk megcsinálni a halogatásunk tárgyát. A halogatásra való hajlam kétélű fegyver, mert rossz annak, akire jellemző, és őrületbe kergetheti a környezetét, de ezt lehet tudatosan fejleszteni. A halogatás nem egyszerűen lustaság vagy szétszórtság, hanem a előfordulhatnak mélyebb lelki fékek is. Ezekre viszont vannak módszerek, amit ha megfogadunk nem halasztunk holnapra semmit. Jó dolog ez csak egy óriási probléma van vele. Neked kell megtenned. Senki nem fogja helyetted megoldani ezt. Motiválni és támogatni a jó barátok és szerető családtagok képesek, de nem tudják elvégezni … hát… helyetted ezt a projektet.

Az 5 módszer a következő:

1. Fenyegető érzés megismerése, felszámolása (iszonyat szigorúak vagyunk ám)
2. Kompetenciánk megértése, megismerése: mi az ami megy, mi az ami már túl sok, mi az         ami nem megy?
3. Önismeret növelése. Tanácsadással segíthetünk ezen, de rajtad múlik, hogy figyelsz                 önmagadra.
4. Tapasztalatszerzés olyan helyzetekben amiben „már halogattál,de már nem teszed”.
5. Tapasztalatok kiértékelése.
   
   

Összefoglalva: a halogatás úgy kerülhető el, ha a határidőt jelen időben képzeljük el, tehát ha például egy projektet a jövő hétre kell befejezni, úgy kell tekinteni, hogy a dolog „most” aktuális, nem pedig „majd”, mert nem fogod az utat megtalálni, ha nem magad válsz az úttá.