Azt beszélik, hogy bizonyos keretek között a pletykának igen jótékony hatása van az emberek közötti kommunikációban. Érdekes ez a tény, bár én különbséget tennék az információ átadás, a hír és a pusmogás vagy mendemonda között. A fáma - tájékoztatás, értesítés, de jelenthet szóbeszédet is - inkább a pozitív hatásait erősíti a pletykának.
A magam részéről kifejezetten nem szerettem a pletykát, bizonyos szinten túl pedig ártónak találom, de képmutató lennék, ha nem írnám le : bizony én is felhasználtam szóbeszédeket, hogy megtudjak dolgokat egy munkafolyamtról, átszervezésről vagy egy kollégáról. Szigorúan leszögezem ezen információkat nem használtam fel és senkinek nem okoztam kárt vele,egyszerűen csak bebiztosítottam magam a jövőre nézve. Fordítva nézve, mondhatni ez önző dolog tőlem, de én nem pletykálok,híresztelek se pozitívat se negatívat. Senkiről, de az nem jelenti , hogy nem követem nyomon az eseményeket és ha kell akkor aktivizálom magam.
A pozitív szóbeszéd - de minő véletlen a rosszindulatú is - tényleg nagy segítség a társadalmi rend fenntartásában. Ráadásul terápiás hatásai is vannak, például ha valaki rossz hírrel szembesül, akkor a szívverése felgyorsul, de ha ezt a hírt gyorsan áttudja adni valakinek, akkor a pulzusa visszaáll a normális ütemre. Tehát a fecsegés és pusmogás egészség megőrzésként is működik. Viszont az info átadásával azt is megelőzhetjük , hogy valamilyen kétes hírű személy kihasználjon valakit. Ki kell hangsúlyoznom, az utóbbi esetben nem szabad bűntudatot éreznünk, mert így megmentünk valakit a rossz következményektől. Összefoglalva elmondható, hogy a negatív és pozitív hírek továbbításának egyéni és társas haszna van.
A pletykának számos fajtája van és sok szintje létezik. Nem is az a jó elnevezés , hogy pozitív vagy negatív szóbeszéd létezik, hanem a “hasznos” és az “ártó” kategória a legmegfelelőbb. Mit is értek ez alatt?
A munkahelyen, iskolákban, szomszédságban, az egyetemen vagy egy politikai gyűlésen, de akár egy szakkörön is , automatikusan elkezdődik a klikkesedés. Még mielőtt húznánk a szánkat , hogy “mi ez már” le kell szögezni ez egy természetes folyamat. Nem kell mindenkit szeretni és nem fogunk mindenkivel beszélgetni. Az ilyen csoportulások alap pillére a közös benyomás, ami összehozza a feleket azonos érdeklődésen belül is. Már itt eldől, ki kivel és miért és merre tart . A legtöbb esetben ilyenkor is az érdekek dominálnak, kevés esetben meg a szimpla szimpátia. Az érdeknek rengeteg variánsa lehet.
Érdekem,hogy meghallgassanak, hogy befogadjanak, hogy elismerjenek, hogy előreléptessenek, hogy ne keveredjek kínos szituációba és hogy szép dolgokat mondjanak rólam.
Ha fenn áll az elszigetelődés estélye, akkor érdekem , hogy ne közösítsenek ki, hogy ne legyek periférián. Érdekem, hogy nekem higgyenek, hogy nekem legyen igazam, ne a másiknak legyen igaza és hogy felderítsem az igazságot. Sok minden apróság alkothatja az érdekeimet. Az anyagiak épp úgy befolyásolják cselekedeteimet, mint a lelki benyomások és pszichológiai mozgató rugóim, motivációim.
Ha veszélybe érzem magam vagy nem szeretnék feltűnést kelteni - mert az érdekeim úgy kívánják - a pletykát meg is fordíthatom, elterheltem magamról a többiek figyelmét. Másról kezdünk el terjeszteni valamit, a legjobb védekezés a támadás elvén. A pletykának két arca van és életünk során általában a nem szép és aljas oldalával találkozunk. Azzal az oldallal, amely rengeteg kárt, félreértést okozhat, mert aki buta, lelkileg beteg, nem elég óvatos, nem jó indulatú vagy sérelmekkel teli és megkeseredett az akarva vagy akaratlanul szenvedélyesen alkalmazza a rágalmazó, gonosz pletykát.Csak, hogy legyen,mert nélküle nem tud létezni.
Nézzük meg a munkahelyi folyosó - pletyit : fontos , hogy kitől mit hallunk és hogy erről a témáról, kinek mi a véleménye. A munkahelyi pletyka, akkor válik igazán károssá, ha a magán élet is belekerül és a legrosszabb verziója, pedig az, ha főnök is közvetlenül beszáll a játékba. Ami igazán el lehetítleníti a helyzetet az a “szerelmi viszonyok” kreálása vagy a felettessel való románc terjesztése.
Jellemző erre a pletyka fajtára, hogy sajátos hanglejtése van és a hangsúlyokra nagyon kell vigyázni és a véleményekre,mert itt igen a pletykáló beleszővi a saját véleményét a témáról. A hallgató fél pedig a saját szűrőjén keresztül, összegzi a hallottakat és ebből lehetnek a félreértések is. A hangsúly amit ilyenkor használ valaki egyszerűen nagyon fontos, mert így lehet teljesen más irányba terelni az eredeti információt. Ha mi hallgatunk másokat , akkor, figyelni kell , hogy milyen érzéseket közvetítenek felénk - mert ez befolyásolja azt, hogy te mit higgyél el ebből a témából - és arra is , hogy mit fűzz hozzá a másik , mint magán vélemény és milyen ítéletet mond. Igen, pletyka alatt mindenki ítélkezik és így szerez befolyást a hallgatóságon.
Tovább megyek: ha az érzelmekben megjelenik a harag, az irigység, a rossz indulat és az ellenségeskedés, akkor ezen érzelmek eltorzítják, már az elején az alap történetet. A felnagyítást, kicsinyítést vagy túl pörgetést, mind , mind arra szolgálnak, hogy pletykáló malmára hajtsák a szó szerint a folyamatot. A “kavarás” is ezekből a negatív érzelmekből táplálkozik, csak sokkal nagyobb romboló ereje van. Ha valaki kavar azt úgy tudjuk lekódolni, hogy elemezzük már a kezdő mondatok, hangsúlyát, a gesztusokat és a mimikát.
A testbeszéd és a verbális kommunikáció, és persze egy kis primadonna vér - ha felfigyelünk rá - letudja leleplezni a manipulációs szándékot. Miután ezt realizáltuk a legegyszerűbb, hogy tisztázzuk a pletyka hátterét. A eszköz ,amit ilyenkor alkalmazhatunk a visszakérdezés. Úgy kell kérdeznünk, hogy benne legyen a pletykáló véleménye a kérdésünkben. A folyamatos kérdésekkel tisztázni tudjuk a híresztelés valódi hátterét.
A pletyka megerősít és legyengít embereket, helyzeteket, szituációkat és egyben biznisz is.
Mindenki veszi a pletykát, fizetünk érte, hogy több információhoz jussunk. A pletykának ára, piaca (bulvar sajtó), szokásrendje és különböző színvonala van. Valamikor felpörgetik,kifacsarják,túlragozzák , de vége mindig a magánélet megsértése lesz. Durva és erőszakos hangnemben. Itt tényleg az a kérdés: hogy miért fontos, hogy számunkra vadidegen ember kivel, mikor mit csinált? Miért jó az nekem, hogy érdektelen híreszteléseket olvassak vagy hallgassak?
El se hinnénk, de szeretünk bírót játszani és ítéletet mondani. Nézzük meg , hogyan működik ez. Ha valaki jól öltözik, akkor szórja a pénzt, ha bolondosan vagy nem a megszokott módon , akkor játssza az agyát. Ha valaki kellően magabiztos - nem arrogáns- és elfogadja a dicséretet ,akkor az nagy képű . Az anyuka , aki jó fej és rugalmasan neveli a gyerekét , az nem jó anya. A szabadúszóra, hogy nem dolgozik és ugyanez vonatkozik a vállalkozókra is. A fent említett példák arra mutatnak rá, hogy ha ez pletyka szinten jelenik meg , akkor a rosszindulat és az irigység táplálja az egészet.
Ebben az esetben a pletyka szimplán mérgező és méltatlan. Egyet tehetünk: nem csatlakozunk az ítélkezőkhöz, hanem visszatükrözzük az általuk terjesztett pletykát. A saját mondandójukkal szembesítjük őket.
Utolsó kommentek