Az Új évet sok féle módon lehet búcsúztatni. Kultúránként rengeteg különleges szokással találkozhatunk. Bizonyos helyeken nem csak december végén ér véget az év, hanem 3 vagy akár 7 napig is tarthat.
A Felkelő Nap országában érdekes a szilveszterhez köthető szokásokat találunk.
Az év utolsó napján Japán szerte nagy partikat és tűzijátékokat rendeznek és ebben nem különböznek a világ többi tájától.
A japán újévi szokások egyik érdekessége az, hogy
ők ilyenkor megajándékozzák egymást, azon belül üdvözlőlapok sokaságát küldik szét szerte Japánban. Mi az európai és amerikai kultúrában a karácsonyi ajándékokért rohangászunk, addig a japánok szilveszterkor teszik mindezt.
Bár a naptár rendszerük a Gergely naptárt követi, még is élnek a Kínához köthető hagyományok. A japánok így az éveket – mint a kínaiak- állatokhoz kötik, igaz ez megkülönbözteti őket Kínától, mert ott a holdújévvel lépnek át az újesztendőben.
December 31.- én az év utolsó naplementéjének kezdetétől egészen és január 3. éjfélig lehet elsősorban sintoista másodsorban buddhista szentélyben imádkozni és adományt tenni. Általában a szerencseistenekhez imádkoznak vagy buddhista templomokban élik meg spiritualitásuk.
Az adományokat általában az oltárok előtt felállított gyűjtőládákba helyezik el. Vannak olyan szentélyek, amelyeket több mint három millióan is meglátogatnak három nap alatt. Elsején hajnalban a császári palotában a császár végrehajtja a sihóhai (a négy égtáj imádata) szertartást, ahol a nemzet jólétéért imákat ajánl fel, majd Január 2-án személyes találkozik a japán néppel a császári palota belső kertjében. Ez különleges alkalom, mivel az egyetlen nap, amikor erre még lehetőség van, az a császár születésnapja (december 23).
A sintoista szent helyeken elsősorban a 7 szerencseistenhez imádkoznak, akik ez idő tájt megtisztelik jelenlétükkel a japán családokat. A Hét szerencse hozó istenség Fukurokuju Hotei, Jurojin, Daikoku, Ebisu, Bishamonten és végül Benzaiten(Benten) szerencseistennő felel mindenért, ami szerencséhez köthető, ami lehet egészség, anyagi vagy pénzbeli vagy egyszerűen a harmónia és a boldogság megteremtésében segédkeznek.
A legenda szerint az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak 7 napig. Az égből alászállt kamik- japán istenek, szellemek- ilyen táj a hegyek fenyveseibe tartózkodnak, ezért hogy elnyerjék kegyeiket - áldást, szerencsét hozzanak a japán családoknak- a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek. Ezek olyan ünnepélyes díszek, melyek alapvető elemei a fenyő és a bambusz.
Miután letelt az istenek földi ideje a kodamatsu-t szentélyekbe kell viszik, ahol elégetik őket. Ezzel válik teljessé az istenek áldása és az újévi szerencse.
A buddhista templomokban másképp zajlik le a rítus, de a cél ugyanaz: bőségért, szerencséért, egészségért és boldogságért imádkoznak a szentélyekben. Az egyik legrégebbi ceremónia a Dzsoja no kane, amelyet az év fordulópontján- éjfélkor- lehet megcsodálni és meghallgatni. A Dzsoja no kane a 108 harang kondításnak a rituáléját fedi fel . A 108 kongatás a 108 földi vágyat jelképezi, ami megakadályozza az emberek megvilágosodását.
Utolsó kommentek