A valódi érték nem azon múlik, hogy mit teszel, hanem azon, hogy ki vagy

Mi is az önismeret?

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

Az önismeret olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, mely során feltárhatod képességeidet, motivációdat, félelmeidet, indítékaidat, berögzült gondolataidat és szokásaidat és mindezek együttes működését és hatását önmagadra, társas kapcsolataidra és az egész életedre.

Hogyan tárható fel, mi rejlik bennünk?

Mivel személyiségünk alakulására számos tényező hatással van, egy sokrétű és komplikált rendszer feltárására vállalkozunk, amikor úgy döntünk, elmegyünk önismeretre. Minden amit teszünk, mondunk, minden eddigi sikerünk és kudarcunk hozzájárult ahhoz, akik most vagyunk. Mivel a személyiségünk sem egysíkú, ezért az önismeret is számos oldalról közelíthető meg.

Az önkitöltős kérdőívek megmutatják, hogy mit gondolsz magadról egy adott területet tekintve. Ezek nem mindig fedik a valóságot, hiszen amit Te gondolsz magadról az nem biztos, hogy tényleg úgy van, vagy a környezeted is így látja, de ettől függetlenül érdekes és hasznos visszajelzésként szolgál.

Szakértővel való beszélgetés sok mindenre fényt derít, még ha nem is merültök alá lelked legmélyebb bugyraiba. Hogyan viselkedsz, mikor idegennek kell megnyílnod? Hogyan mutatod be magad? Milyen témákat hozol fel egy ilyen szituációban? Viselkedésed alapján a szakértő fontos következtetések levonása és visszajelzések által életed legtanulságosabb tükrévé válhat.

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

A csoportos feladatok és játékok két okból is sok önismerettel kapcsolatos kérdésedre adhatja meg a választ:

1. csoportos helyzetben más oldalunkat mutatjuk meg, mint egy négyszemközti beszélgetés során, ráadásul a csoport összetétele (ismerősök vs. idegenek, hozzám képest milyen státuszúak, korúak, nemek aránya, stb) még inkább árnyalhatja a képet.

2. A különböző játékok különböző oldaladat, képességeidet hozzák elő Belőled és számos tulajdonságodra rávilágíthatnak.

3. A Veled együtt résztvevők saját történeteikkel gazdagíthatják nézetedet, hozzáállásodat. Előfordulhat, hogy  egy hasonló szituációban lévő emberrel való interakció felér ezer terápiával!

Mire van szükség az önismerethez?

Röviden: Rád ás ránk  Hosszabban:

1. A motivációdra és kitartásodra, hogy végig merj menni az úton. Az önismeret kemény meló, mert nem csak a pozitív tulajdonságaid kihangsúlyozása lesz a téma, hanem keményen tükröt tartunk, a változáshoz ez kell. Elviselni, hogy kritikával illetnek, nem mindig könnyű, de ne ijedj meg: ítélkezésnek nincs helye a foglalkozásainkon!!

2. Bátorságra, hiszen ki kell majd mondanod olyan dolgokat amiket eddig nem mertél, el kell mondanod mit gondolsz másokról és merned kell végighallgatni, mit gondolnak mások rólad.

3. Jó szakemberekre. Játszma mentes, őszinte, biztonságos környezetet teremtünk, ahol olyan kereteket biztosítunk, hogy képes legyél eljutni a fontos felismerésekig. Határt szabunk, hogy mindenkinek legyen lehetősége megnyilvánulni, de senki ne vigye el a foglalkozást az egyéni problémáival. Utat biztosítunk, amit végigjárva megkapod amiért jöttél, és melletted leszünk végig, hogy biztonságosan megérkezz a célba.

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

Egyénre szabott módszerekkel biztosítjuk, hogy mindenki a saját tempója által kapjon választ a saját kérdéseire. hiszünk benne, hogy minden embernek vannak céljai, és értékei, melyek egyedivé teszik őt. A probléma sokszor az, hogy viselkedésünk nem érték vezéreltek, és nem szolgálják, sőt, gyakran akadályozzák céljainkat. 

 

cselekedet valódi érték ki vagy Tett  hogy mit teszel Én

Az Önismeret és Készségfejlesztő foglalkozásunk az egyik legrugalmasabb tréningünk, ahol önismereti játékokon és gyakorlatokon keresztül a résztvevők feltárhatják erősségeiket és fejlesztésre váró rejtett készségeiket, majd tanácsadás és egyénre szabott feladatok révén segítjük őket céljuk eléréséhez.

 0
Tovább

A Hét

A legenda szerint az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak 7 napig. Az égből alászállt kamik- japán istenek, szellemek- ilyen táj a hegyek fenyveseibe tartózkodnak, ezért hogy elnyerjék kegyeiket -áldást, szerencsét hozzanak a japán családoknak- a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek.

Ebben az évben január első napján a “hét szerencsét hozó istenség” újév alkalmával, alászáll az egekből és egy hajóval érkezik a japán partokhoz, amelynek neve Takarabune. Nevének jelentése “Kincses hajó”.  A hajó rakománya rengeteg ajándék és a jó szerencse, amelyet a japán embereknek adnak át, illetve mindenkinek aki valamilyen szinten kapcsolatba lép velük. Igaz messzi japán hegyek fenyveseibe – mint jó kamikhoz illik – elrejtőznek és várják imádságok erejét. Hetet mindig együtt ábrázolják és a 7-es szám tartozik hozzájuk – szerencsésnek tartják ezt a számot – illetve január hetedikéig maradnak a földön.

Az első ilyen istenség : Fukurokuju, ki elhozza a boldogságot, a bölcsességet, a férfiaknak a férfiasságot és a termékenységet, illetve a hosszú életet.
 

Alakja egy mitikus kínai taoista remetéről lett megformázva, aki a csodatetteiről volt híres, az északi Song időszakban (960 és 1279) élt. Csodatevő alakja mítosszá vált igaz és legendás tetteit az idő átcsiszolta. Így lett istenné. Hűséges társai egy daru és egy teknős. A hátán cipeli azt a szent könyvet, amelyben minden ember élettartalma le van írva.  Tulajdonképpen egy sors könyv. Mivel a hosszú életért is Ő felel, ezért ő az egyetlen olyan istenség, aki képes újraéleszteni a halottakat, tehát megfordítani a sors kerekét. Ami érdekesség, hogy folyamatosan nála van egy butykos, mert nagyon szereti a szakét és állítólag a nőket is.


 

Az egyik talán legismertebb isten a Hét közül-biztos mindenki találkozott vele és a pocakjával – Hotei.

Nagyon hasonlít a kínai nevető Buddhára is, de a különbségek fellehetőek.

Hotei mindig vidám, amolyan kis optimista fickó. Megteremti a boldogságot és könnyed hétköznapokat a japán embereknek azon belül az elégedettséget, a bőséget add minden családnak. Védi a gyerekeket. Hoteinek is meg kell dörzsölni a hasát, hogy szerencsét és egészséget hozzon. Úgy mint Kínában is a Buddha szobrokat.









 

A harmadik szerencseisten : Jurojin.



A hosszú egészséges élettért és a bölcsességért felel. A hosszú fehér szakáll jelképezi a idős bölcsként ábrázolják, akinek a botján egy ősi tekercs a világ összes bölcsességét és a gyógyítók titkát tartalmazza. Külsőre Fukurokujuhoz hasonlít, sőt, egyesek szerint ugyanabban a testben élnek. Szemben az említettel, Jurojin igazán remete életet folytat.Társai a szarvas, a denevér és a teknős. Néha együtt vagy külön  ábrázolják vele, mivel ezek az állatok, a hosszú életet és a maradandó dolgokat képviselik.






 

Daikoku következik a sorban, aki elsősorban a gazdagság,

a jólét és az “öt gabona” istene.

Indiából származik, a sintó hagyományok aratásistenével a 9. század folyamán mosódott össze.  Mondhatni pufi és mosolygós, és előkelő ruhákban jár. A jómódú gazdaként jelenik meg. Egy arany kalapácsot és egy nagy zsákot hord, utóbbi minden jóval tele. Inkább pénzt hoz a farmereknek, molnároknak és az iparosoknak.
A hét istenség közül egyedül Daikokuten az, aki majdnem minden lakásban, irodában, üzletben megtalálható. Társa a patkány a jólét szimbóluma, mert üres házban, üres kamrában nincs se patkány, se egér.









 

Az előző mondatomban említett Ebisu 
a halászok és kereskedők istene.

Egy horgászbot és hal van a kezében.
Az őszinteség, a szorgalom és a tisztességes üzletek lebonyolítása is neki tulajdonítható. A hét istenség közül ő az egyedüli japán. Ebisu inkább a sikerért felel, amely lehet anyagi vagy szellemi siker is. Ebisu előkelő ruházatban, nagy hallal jár, mosolyog és folyamatosan lakomázik. Ha újévkor hozzáfohászkodunk , akkor sikerben részesülhetünk általunk választott hivatásunkban, tanulmányainkban.  







 

A hatodik szerencseistenünk Bishamonten a harcosok és a méltóságok istene.
Indiából ered eredetije, aki Viasravana volt, egy buddhista misszionárius.

Ez lehet, hogy furán hangzik végül is ki látott fundamentalista buddhistát?

Sokkal egyszerűbb a magyarázat mint gondolnánk. Az Ő harciassága az önvédelemre összpontosít sohasem a támadásra. Bishamontennek  filozófiája nem csak a fizikai , hanem a lelki önvédelemről is szól. Van nála fegyver, páncél, sisak és lándzsa. Ezek inkább azt jelképezik, hogy  a hitét védi, és hogy távol tartja velük a gonosz szellemeket és ártó embereket. Sűrű szakálla van, erős, magas alkat és a másik kezében néha egy kincset rejtő pagodát fog. 




 

Végül eljutottunk a hetedik és egyben egyetlen női szerencse kamihoz, szerencseistenőhöz. Igen  egyetlen istennő van köztük őt pedig Benzaitenek(Bentennek) hívják.

Benzaiten a vizek és tengerek istennője is. A tudás, a tanulás, a művészetek, az irodalom, a szépség és legfőképpen a zene istennője, kezében egy lanttal.

Azon belül felel gondtalan kommunikációért és mindent támogat ami úgymond folyik és áramlik. Mint a beszéd, a zene, az ének, az érzelmek és az ékesszólás és végül, de nem utolsósorban a pénz áramlását is egyengeti. 

Hase-dera templomot neki szentelték, amely egyike a Benzaiten istennőnek szentelt japán zarándokkörút 33 állomásának.
 Sokszor fehér kígyók társaságában ábrázolják, és férje egy sárkány, akit megmentett saját magától.

A szerencseistenekhez egyszerű beszélni és kapcsolatba lépni. Ha szeretnénk, hogy megtisztelje házunkat valamelyik szerencse hozó istenség- akár több is ellátogathat hozzánk – akkor érdemes kis szobrok formájában megjeleníteni őket. Az imádságok magukba foglalják a rituális megtisztítást, ami lehet a kaminak felajánlott ételáldozat,a szent zenéket és táncokat, csendes elmélkedést, az öröm kifejezését. 

Bármit választhatunk, ami nekünk jól esik, mert a sintoizmus nem rendelkezik erkölcsi előírással. Az emberek vele született, ösztönös jóérzéssel születnek, így mindenkinek a saját feladata, hogy megérezze, mi a jó és mi a rossz, vagy mi helyes és mi nem.

 0
Tovább

108 harangütés rituáléja

Az Új évet sok féle módon lehet búcsúztatni. Kultúránként rengeteg különleges szokással találkozhatunk. Bizonyos helyeken nem csak december végén ér véget az év, hanem 3 vagy akár 7 napig is tarthat.
 

A Felkelő Nap országában érdekes a szilveszterhez köthető szokásokat találunk.
Az év utolsó napján Japán szerte nagy partikat és tűzijátékokat rendeznek és ebben nem különböznek a világ többi tájától. 



 

A japán újévi szokások egyik érdekessége az, hogy
ők ilyenkor megajándékozzák egymást, azon belül üdvözlőlapok sokaságát küldik szét szerte Japánban. Mi az európai és amerikai kultúrában a karácsonyi ajándékokért rohangászunk, addig a japánok szilveszterkor teszik mindezt.


 

Bár a naptár rendszerük a Gergely naptárt követi, még is élnek a Kínához köthető hagyományok. A japánok így az éveket – mint a kínaiak- állatokhoz kötik, igaz ez megkülönbözteti őket Kínától, mert ott a holdújévvel lépnek át az újesztendőben.

December 31.- én az év utolsó  naplementéjének kezdetétől egészen és január 3. éjfélig lehet elsősorban sintoista másodsorban buddhista szentélyben imádkozni és adományt tenni. Általában a szerencseistenekhez imádkoznak vagy buddhista templomokban élik meg spiritualitásuk.

Az adományokat általában az oltárok előtt felállított gyűjtőládákba helyezik el. Vannak olyan szentélyek, amelyeket több mint három millióan is meglátogatnak három nap alatt. Elsején hajnalban a császári palotában a császár végrehajtja a sihóhai (a négy égtáj imádata) szertartást, ahol a nemzet jólétéért imákat ajánl fel, majd Január 2-án személyes találkozik a japán néppel a császári palota belső kertjében. Ez különleges alkalom, mivel  az egyetlen nap, amikor erre még lehetőség van, az a császár születésnapja (december 23).
 


 

A sintoista szent helyeken elsősorban a 7 szerencseistenhez imádkoznak, akik ez idő tájt megtisztelik jelenlétükkel a japán családokat. A Hét szerencse hozó istenség Fukurokuju Hotei, Jurojin, Daikoku, Ebisu, Bishamonten és végül Benzaiten(Benten) szerencseistennő felel mindenért, ami szerencséhez köthető, ami lehet egészség, anyagi vagy pénzbeli vagy egyszerűen a harmónia és a boldogság megteremtésében segédkeznek.





 

A legenda szerint az újévi istenek leszállnak a mennyekből és a földön tartózkodnak 7 napig. Az égből alászállt kamik- japán istenek, szellemek- ilyen táj a hegyek fenyveseibe tartózkodnak, ezért hogy elnyerjék kegyeiket - áldást, szerencsét hozzanak a japán családoknak- a bejárat elé Kodamatsu-t helyeznek. Ezek olyan ünnepélyes díszek, melyek alapvető elemei a fenyő és a bambusz. 


 




 

Miután letelt az istenek földi ideje a kodamatsu-t szentélyekbe kell viszik, ahol elégetik őket. Ezzel válik teljessé az istenek áldása és az újévi szerencse.

A buddhista templomokban másképp zajlik le a rítus, de a cél ugyanaz: bőségért, szerencséért, egészségért és boldogságért imádkoznak a szentélyekben. Az egyik legrégebbi ceremónia a Dzsoja no kane, amelyet az év fordulópontján- éjfélkor- lehet megcsodálni és meghallgatni. A Dzsoja no kane a 108 harang kondításnak a rituáléját fedi fel . A 108 kongatás a 108 földi vágyat jelképezi, ami megakadályozza az emberek megvilágosodását. 


 

A harangok kongása ezeket az illúziókat űzi el, így az emberek tiszta lélekkel indulhatnak el az új évben.
 

 0
Tovább

Zen zene

Ez a felvétel egy nagyon különleges előkészületnek és csapatmunkának köszönhetően jött létre. A precizitás és a kreativitás egy gyönyörű szimfóniát alkotott tele varázslattal.

Egy zen zene, fákkal, kővel az erdő lelkével. 

A legérdekesebb az egészben, hogy ez a zenélő erdő egy telefon reklám.

Ennél kiegyensúlyozatabb tájékoztatást nem nagyon lehet látni, hallani.

Figyeljünk, hallgassuk és érezzük az erdő békéjét.

 0
Tovább

A szavak nélküli kommunikáció


A szavak nélküli kommunikációs formák a japán társadalmi érintkezésben legalább olyan fontosak, vagy még fontosabbak is, mint a nyelvi kifejezésmódok.
Annak ellenére, hogy a japánok beszéd közben keveset és visszafogottan gesztikulálnak, a “testbeszédnek” igen nagy szerepe van.


Egy nyelvileg tökéletesen udvarias megfogalmazás is visszatetszést kelt, ha nem kíséri megfelelő testtartás.
Sőt a nyelvi helyesség feltételezi az udvariassági szokások ismeretét is, ezért a helytelen mozdulat, tartás, stb. méginkább sértőnek hat.Ugyanakkor egy hiányos nyelvi megfogalmazás, kellő tartózkodást előadva, szimpátiát kelt. Nem kell tehát félni a megszólalástól, mert japán beszélgető partnerünk a nyelvhelyességnél jobban értékeli az igyekezetet és az udvarias magatartást. A nyelvi kommunikációt esetenként helyettesítheti egy meghajlás vagy mozdulat. Futó találkozáskor például egy könnyű meghajlás tökéletesen megfelel a köszönésnek, beszélgetéskor pedig a figyelem érzékeltetésére az ismételt bólintás.
 

Bizonyos kifejezésekhez meghatározott mozdulatok tartoznak. Ezek elmaradása zavart okozhat a társalgásban. Az ismertetett szokások, szabályok természetesen csak a japánokra nézve kötelezőek, külföldiektől nem várható el ezek ismerete és helyes használata. Ugyanakkor tudni kell, hogy a nem nyelvi kommunikációs formák biztosítják a kapcsolat nyugodt légkörét, mondhatni, kulcsot jelentenek a japán társadalomhoz.A beszéd tónusa általában visszafogott és tétovázó. A határozott beszéd tolakodó, kellemetlen hatást vált ki a hallgatóból. Tétovázáson a hallgató partner reakcióját kiváró magatartást értjük. A beszéd ilyenkor lelassul, az utolsó szót kissé elnyújtják, jelezve a visszajelzés igényét. A japán társadalmi érintkezés legszembetűnőbb eleme a gyakori meghajlás. Üdvözlés, köszönetnyilvánítás, bocsánatkérés, együttérzés, kínálás, ajándék adása és fogadása esetén feltétlenül szükséges magatartás.


A meghajlásnak különböző fokozatai vannak a helyzetnek és a résztvevők társadalmi pozíciójának megfelelően.
A fiatalabb vagy beosztott mélyebben
hajol meg, mint a felettese.
A meghajlás mértéke arányos a partner iránti tisztelettel. A meghajlást nem lehet elkapkodni. A régebbihez képest ugyan rövidült némileg az időtartalma, a gyors meghajlás mégis gyerekes, komolytalan.
A partnerek igyekeznek lehetőleg azonos időben felemelkedni vagy tovább lentmaradni, mint a másik. Ha úgy látják, hogy partnerük még nem egyenesedett fel, illik visszafogni a felemelkedést. A meghajlást mindig illik viszonozni, legalább olyan mértékben, mint ahogy a partnerünk teszi. Ne tévesszen meg a látszat senkit, ez nem megalázkodás! Egyszerűen ez az érintkezés formája. Nem több, mint egy kézfogás, de ha az el nem fogadott kézfogásra gondolunk, fogalmat alkothatunk arról, milyen érzést kelt Japánban egy viszonzatlan meghajlás.

A távolság arányban van az udvariasság szintjével. Közeli barátok, ismerősök esetén többnyire megfelel a magyar normáknak. Udvariasságot igénylő helyzetben ez a távolság növekszik, kb. 1,5-2 méterre. Ennyi szükséges ahhoz, hogy biztonságosan meg tudjanak hajolni egymás felé, anélkül, hogy összeütnék a fejüket. A kézfogáshoz a feleknek közelebb kell kerülni egymáshoz. Ezért fordulhat elő a külföldiekkel való találkozáskor, hogy japán partnerük önkéntlenül hátralép. Ez udvariatlanságnak tűnhet, holott ellenkezőleg, a tiszteletet jelzi. Japánban ugyanis nem ritka, hogy a kézfogást meghajlással kombinálják.

Sokszor halljuk, hogy az ördög a részletekben rejlik. Japánban is megtalálható ez az
élet minden területén, legyen az akár egy teaceremónia  vagy egy nyelvileg tökéletesen udvarias megfogalmazás, ami visszatetszést kelthet, ha nem kíséri megfelelő testtartás. Sőt, a nyelvi helyesség feltételezi az udvariassági szokások ismeretét is, ezért a helytelen mozdulat vagy tartás még inkább sértőnek hat. Ugyanakkor egy hiányos nyelvi megfogalmazás, kellő tartózkodást előadva, szimpátiát kelt. Nem kell tehát félni a megszólalástól, mert a japánok nyelvhelyességnél jobban értékelik az igyekezetet és az udvarias magatartást.

Összefoglalva a japánok a relatív kategóriákat tartják fontosnak, ami azt jelenti hogy mindent kettős mércével mérnek és ez vonatkozik a viselkedésükre is.
Egy európai számára nem igazán érthető ez a norma rendszer, mert ha valakit Európában udvariasnak tartanak, akkor az az ember udvarias lesz a postán, a közértben és idegen emberekkel is. Míg Japánban viszont a szituáció adja meg, hogy valaki udvarias vagy nem és ez attól függ, hogy ki épp hol van és kivel találkozik. Ismeretlenekkel szemben mindig közönyös tartózkodást mutatnak és nem beszélgetnek egymással, mert nincsenek bemutatva és a világ legnagyobb illetlensége, ha valakit ismeretlenül leszólítasz az utcán.

Ha arra vetemednénk, hogy ilyet tegyünk, akkor sűrűn kérjünk elnézést vagy vonjunk be valakit, aki bemutat minket!

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Utolsó kommentek

Reblog