Tanulj Dechen-től!

 A buddhizmus énje nem állandó, mint a hinduk átmanja, hanem változó. Olyan trágyakhoz és eseményekhez kötődik, amelyek maguk is folyamatosan változnak. 
iskolasprint
Ez mutatja meg a lényeget is : a világ illúzió,minden változik semmi sem állandó.


A teljes élet megalkotásában ezt a meglátást a legjobb követni. Sikerünk vagy kudarcunk csak rajtunk áll, a buddhizmus szerint a karmánk hozza magával életfeladatunkat. Erre a választ csak tetteinkben és cselekedeteinkben találhatjuk meg.

iskolasprint

Ez nem könnyű feladat, se neked, se nekem és még Dechen-nek sem! Hogy ki ő?


Dechen egy ladhaki, kis tibeti buddhista szerzetes, akinek a kertészkedés szenvedélye, de mint a legtöbb kis szerzetesnek neki is tanulnia kell. Sok gyakorlással meg kell ismernie  rendjének szokásait, törvényeit és a rendszeres meditációt, de ő folyamatosan új utakat keres. Az egyik viharos éjszakán megment egy  gyönyörű virágot, és hogy kis kedvence biztonságban legyen beviszi a monostori kamrájába. Azonban a törődés, a sok gondoskodás, figyelem ellenére is a virág megmagyarázhatatlanul haldokolni kezd. 
A fiú küzd, harcol és mindent megtesz, hogy megmentse ezt a gyönyörű életet, de lassan rájön, hogy hiába minden tett,  a virág szép lassan elhervad. Dechen egy új útra tévedt: szeretné elfogadni az elfogadhatatlant, folyamatosan küzd magával és egyre szomorúbb lesz. 

Végül Angmo, a rendfőnök kénytelen beavatkozni és megmenteni Dechent saját magától. A kis szerzetes végül megtalálja a békét, amikor megérti, hogy valójában,  hogy segítsen a virágon és magán is. Megszüntetve a saját  birtoklás és az irányitás iránti vágyát.

DECHEN from Kaukab Basheer on Vimeo.

A világ egyik legnehezebb dolga, hogy elfogadjuk: minden változik és semmi nem állandó.

Tehát a válasz az " életet, a világmindenséget, meg mindent érintő végső kérdésre” a rugalmasság. Fogadjuk el, hogy sem mi, sem a körülményeink, sem pedig a körülöttünk lévő emberek nem állandóak. Lássuk úgy magunkat, mint egy folyót: bár a medre nagyjából adott, de hogy a víz benne mekkora, milyen gyorsan folyik és épp mit hoz magával, valamint mi lapul a mélyén, az folyamatosan változik. Ez nem azt jelenti, hogy nem törődünk semmivel és senkivel, hanem figyelünk és nem mereven akarattal és birtoklással állunk hozzá a témához. Amikor nincsenek elvárásaid az adott helyzettel kapcsolatban, hanem teljesen nyitottan, történetek és előítéletek nélkül reagálsz. Nem értékeled ami történik, hanem elfogadod hogy éppen úgy zajlanak az események ahogy, és Te úgy reagálsz rá ahogy.

iskolasprint

Nincs jó vagy rossz  döntés és ne feledjük :

Amit most gondolsz, holnapi életedet formálja!

 0
Tovább

Házi feladat : az asszertivitás

Az iskola vagy óvoda kezdés sokszor, olyan helyzeteket hoz , amely meglepetésként éri a szülőket. Mint minden közösségben a gyerekeket - így a szülőket is- érhetik negatív hatások vagy történések, amiknek olyan következményei lehetnek, mint a szorongás vagy az agresszív viselkedés a gyerekek részéről. A felnőttek - szülők, pedagógusok - az esetek nagy többségében nem megfelelően reagálják le ezeket a történéseket. Pedig az egészséges együttműködéshez csak egy kis asszertivitás kellene, pontosabban: ezt a képességet megtanítani a gyerekeknek. 

iskolasprint

Hogy mire jó az asszertív viselkedés?

Elsőnek nézzük meg azokat a viselkedés  típusukat, amik nem az asszertivitást testesítik meg.

Tehát:  az agresszív és félénk viselkedés negatív illetve pozitív hatásait.

iskolasprint


Bár a kétfajta viselkedés ránézésre pont ellentéte egymásnak, számos – főleg negatív – tényező azonos. A szociálisan inkompetens gyerekek alacsony önértékeléssel bírnak, és mások részéről szinte állandóan  ellenséges szándékot feltételeznek. A szociális helyzetük és környezetük miatt teljesítményük képességeikhez viszonyítva alacsony.  Kevés társas kapcsolattal rendelkeznek, hiszen szociálisan nem elfogadható viselkedésük miatt a többi gyermek általában kiközösíti őket. Hiányzik belőlük a barátság kialakítására vonatkozó tudás: az agresszív gyerekek nem megfelelő módon közelítenek társaikhoz, a félénk gyerekek pedig elkerülik a társas interakciókat. Mindkét csoportban a későbbiekben komoly pszichés zavarok alakulhatnak ki.

iskolasprint

A negatívumokon túl mindkét viselkedés járhat előnyökkel is – ezért erősödik meg az adott megküzdési mód. Az agresszív gyerekek saját céljaikat általában mindig elérik, és képesek kiállni saját érdekeiért, tudnak küzdeni  még ha nem is elfogadható módon. A gátlásos gyerekek a környezet számára szimpatikusak lehetnek, hiszen jól alkalmazkodnak, simulékonyak és mindig mások érdekeit tartják szem előtt – sajnos a saját érdekeiket elnyomva.  A fent említett két véglet gyakori jelenség, de az agressziót és a szorongást fel lehet oldani, ha asszertivítást megtanítjuk nekik. Ez a két viselkedés közti aranymetszés, ami sokkal “sikeresebbé” teheti a gyerekeket a környezetükben.
 

iskolasprint

Az asszertivitás

Az asszertivitás, másnéven önérvényesítés egy olyan tudatos viselkedésforma, amely során az ember az egyenrangúság alapelvét szem előtt tartva képviselni tudja magát a kapcsolataiban, érvényesíteni tudja magát a kommunikációjában. Olyan működési mód a világban, mely megerősíti az egyén saját értékét, jogait és méltóságát, miközben tiszteletben tartja és segíti mások értékét és jogait is. Bár személyenként eltérő, hogy kiben mennyire van meg a magabiztosság és önérvényesítésre való képesség, az asszertivitás nem veleszületett, hanem tanult készség.

iskolasprint

Ezért megtanulható és tanítható bármelyik korban. Ahhoz, hogy kifejlesszük magunkban az asszertivitás képességét, tisztában kell lennünk az asszertív ember viselkedésével, gondolkodás módjával.

Viselkedés:
 

  1. Az önérvényesítő ember őszinte, egyenes és közvetlen.
     

  2. Beszéd közben testtartása egyenes, nyitott, magabiztosságot és nem agressziót sugall.
     

  3. A szemkontaktust határozottan tartja a kommunikáció alatt, de nem bámulja                           fenyegetően a másikat.
     

  4. Tekintettel van mások és saját jogaira, ügyel mind a saját, mind a másikkal való kapcsolat     érdekeire.
     

  5. Nehéz, konfliktusos helyzetben is maga és mások pozitív tulajdonságait tartja szem előtt       és megoldásra törekszik
     

  6. Értékeléstől mentesen viselkedik, nem ítélkezik.
     

  7. Képes a kompromisszumra, amikor lehet arra törekszik, hogy mindenkinek (beleértve           saját magát is) jól érezze magát a bőrében.

Ez viszont nem minden. A kommunikációhoz hozzátartozik a beszéd is. Ahhoz, hogy tökéletesítsük a gyerekek -felnőttek- önérévnyesítését a beszédre is figyelni kell , nem csak a metakommunikációra. Az asszertív ember beszéde  egyértelmű, rövid, direkt, világos érthető közlésekben, címkézéstől, támadástól, fenyegetéstől mentes. Önkifejező és énközlésekkel él, nem a másikról alkot véleményből.  Hangja nyugodt, higgadt és  magabiztos. 

iskolasprint

Az új dolgok, új tanulási folyamatok  megváltoztatják hozzáállásunkat és a gondolkodásunkat is. Az asszertivitás gyakorlásával belénk ivódnak jogaink és felelősségeink, melyek határozott irányt adnak viselkedésünknek, valamint egy stabil énképet, önbizalmat hoznak létre, amit a jövőben - így ha kisgyermek korban elsajátítják az kifejezetten előny- kamatoztathatunk.

Milyen változásokról van szó?


A nemet mondás művészetéről.

iskolasprint
Ami egy jog és egy kötelesség is egyben. Bármikor nemet mondhatunk vagy nekünk mondhatnak nemet. Bűntudat nélkül megtehetik velünk és mi is megtehetjük másokkal, mert ebben semmi rossz nincsen. Úgy tegyük ezt, hogy tisztában vagyunk a kötelességeinkkel és a következményekkel is.


Ha hibáztam kijavítom

iskolasprint

Fontos - ami manapság igen luxusnak számít -  ha hibát követtünk el , akkor vállaljuk érte a következményeket és a felelősséget is , ha a helyzet úgy alakul.


Meghallgatás

iskolasprint

Minden vitában, szülői értekezleten vagy a gyerekek közti konfliktusban,  hogy meghallgassanak és mi is meghallgassuk a másik felet,hogy felismerjük és jelezzük saját vagy a másik hibáit, igényeit, szükségleteit, illetve tanuljuk meg, hogy kérjünk és ugyan így fordítva.

A kritika, mint csodaszer

iskolasprint

A kritika hasznos, de meg kell tanulni használni és elfogadni. Viszont ez, nem egy bonyolult folyamat. Az asszertív készségek fejlesztésével megtanulható a kritika megfogalmazása és fogadása is. Az előbb leírtak  alkalmazásával, a  nemet mondással, kompromisszum kötéssel a testbeszéd helyes alkalmazásával, konstruktív, egyenrangú kritikát és  erőszakmentes társas kapcsolatok építhetünk ki. Ezek a tényezők már kora gyermekkorban fontosak, a kutatások alapján az önérvényesítő magatartás már ekkor csökkenti a szorongást és az agresszív viselkedést, növeli az önbecsülést és segítségével a gyermek megtanulja elkerülni a bullyingot. Ráadásul a későbbiekben is csökkenti a hangulati és viselkedéses zavarok vagy a szerfogyasztás kialakulásának lehetőségét.


Hogyan segíthetjük a gyerekeket?

iskolasprint

A gyerekek az élet minden területén belefuthatnak olyan helyzetekben, amikor az önérvényesítés létfontosságúvá válhat, akár társas helyzetek kezeléséről, óvodai feladathelyzetről vagy a családi életről van szó. Nem minden gyermek képes ösztönösen megfelelően kiállni magáért, de pár apró „trükkel” segíthetjük őket, hogy gyakorolják az asszertív készségeket.

Önbizalom növelés

iskolasprint

A gyerekek énképét megerősíti, ha úgy tapasztalják, hogy számít a véleményük. Ezért nagyon fontos, hogy akár lényegtelennek tűnő dolgokban is dönthessenek (természetesen életkorának megfelelő helyzetben). Pl. megkérdezhetjük tőle, hogy szerinte melyik ruha áll rajtunk jobban, vagy mi legyen a köret az ebéd mellé. Meseolvasás után megkérdezhetjük, hogy ki volt neki a legszimpatikusabb szereplő. Nem kell mindig egyetérteni velük, de hangsúlyozzuk ki, hogy érdekes amit mondanak, és értjük az álláspontját.

iskolasprint

Az önbizalom növelésének másik biztos módja, ha támogatjuk a gyermek ötleteit – természetesen a biztonsági tényezők betartása mellett. Néha a felnőttek túl sok mindentől óvják a gyerekeket, és nem hagyják kipróbálni magukat különböző helyzetekben, amitől egy gyermek egy idő után szorongóvá, önállótlanná válhat. Ez elkerülhető, ha a reális ötleteket támogatjuk, biztatjuk a gyermeket, hogy minél több helyzetben próbálja ki magát, legyen szó fára mászásról, sportról, takarításról, főzésről vagy bármilyen egyéb tevékenységről.

Kudarc, visszautasítás kezelése

iskolasprint

Előfordulhat – főleg a kreatívabb gyerekeknél – hogy a nap folyamán ezer ötlettel és kéréssel állnak elő, melyekre természetesen nem lehet mindre igennel válaszolni. Viszont próbáljuk meg elkerülni az azonnali, indoklási nélküli nem választ, mert az alacsonyabb önbizalommal rendelkező gyerekek úgy fogják értelmezni, hogy ötleteik, mondanivalójuk nem eléggé fontos. Egy rövid magyarázattal, hogy miért utasítjuk el, illetve némi dicsérettel, amiért megfogalmazta az igényeit, könnyen elérjük, hogy a gyermek megtanulja kezelni az elutasítást, valamint úgy fogja érezni, hogy biztonsággal kifejezheti szükségleteit.

iskolasprint

A gyerekek sokszor azért visszahúzódóak vagy agresszívek, mert a kudarcot nehezen viselik. Fontos kihangsúlyozni nekik, hogy mindenki követ el hibát, akár saját példát is mondhatunk nekik. Ne ítélkezzünk felettük és ne a problémát hangsúlyozzuk ki, hanem keressünk megoldást a helyzetre, hogy legközelebb egy hasonló esetben már tudja a gyermek, mit kell tennie. A kudarchoz való hozzáállást és a gyermek kudarc kezelését is megváltoztathatjuk azáltal, hogy ha pl. nem hagyjuk mindig nyerni játék során, és kitalálunk valami „rituálét”, hogy miként gratuláljon a vesztes győztesnek (taps, kézfogás, győzedelmi dalocska, stb.). Ne csak akkor dicsérjük, ha eléri a célját vagy jól teljesít, hanem a szándékot, erőfeszítést is jutalmazzuk. És történjék bármi, kerüljük az összehasonlítást, mert csak rombolja a gyermek önbizalmát, ha folyton „Bezzeg kalandjaival” hozakodunk elő (Bezzeg a szomszéd kisfiú nem hisztizik, Bezzeg az ovis társad szépen mond verset…).


Tanulás, pozitív modell

iskolasprint

A gyerekek könnyen tanulnak, főleg a vizuális ingerek maradnak meg bennük. Ezt kihasználva célszerű pár asszertív jogot és kötelességet összeszedni, és jelek, szimbólumok, egyszerű képek segítségével ábrázolni és kitenni egy jól látható helyre. Az a legjobb, ha ezt a gyermekkel együtt találjuk ki és kivitelezzük. Pl. elmagyarázhatjuk neki, hogy mindenki követhet el hibát, és rajzoljunk egy törött vázát. Vagy tanítsuk meg arra, hogy ne hagyja magát bántani, és bátran mondjon nemet ha agresszíven viselkednek vele, és rajzoljunk egy STOP táblát.

iskolasprint

Szerepjátékokon, meséken vagy megtörtént szituációkon keresztül bemutathatjuk a gyerekeknek, hogy hogyan álljanak ki magukért, hogyan viselkedjenek határozottan, de ugyanakkor ne legyenek agresszívek. Saját példán keresztül is taníthatjuk, pl. hogy mi mit csináltunk vagy csinálnánk, ha valaki csúfolna minket. A gyerekek főleg modell-tanulás útján szocializálódnak, ezért nagyon fontos, hogy a szülők és óvódapedagógusok is asszertív módon oldják meg a problémáikat, így mutatva példát a gyerekeknek.

Összességében elmondható, hogy az asszertív gyerekek kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak, magabiztosabbak és a társaik is jobban szeretik őket. Mivel tanulható készségről van szó, ezért a legtöbb gyermekben (és felnőttkorban is) kifejleszthető egy kis tudatos odafigyeléssel. Fontos kiemelni, hogy a gyermek azt a viselkedést illetve megküzdési módot fogja választani, amit a környezetétől lát, így a legbiztosabb módja a szociális inkompetencia kiküszöbölésének, ha a gyermekkel foglalkozó felnőttek (szülők és óvodapedagógusok egyaránt) pozitív példát mutatva ők maguk is asszertívan járnak el a társas helyzetekben. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a „megrögzötten” agresszív vagy szorongó gyerekek esetében évekbe telhet, mire tökéletesítik az önérvényesítést, ezért ne ez legyen az egyetlen fókuszunk, mert akkor a gyermek elvárásként, teljesítményként fogja megélni az egész folyamatot, ami növelheti szorongását.

iskolasprint

Ha végképp nem boldogul egy helyzettel, és segítséget kér tőlünk, akkor intézkedjünk – de csak asszertívan és úgy, hogy a gyermek is megfigyelhesse, hogyan kezeljük a helyzetet.

 0
Tovább

A sikeres élet receptje : ​​​​​​​Amikor nem a pénzért csinálod

gazdaság gazdaságsprint

Mi is vezet a sikerhez? A szenvedély? A kitartás? Esetleg a szorgalmas tanulás vagy a szerencse? 

Ha valamit úgy csinálsz, hogy élvezed minden percét, akkor a többi szükséges elem (kemény munka, önfejlesztés, kitartás, összpontosítás, szolgálat és önmagad rugdalása) automatikusan jönni fog. De mi van akkor, ha olyan helyzetben vagy, hogy valaki mást (beosztottadat, gyermekedet, kliensedet, bárkit) kell rávenni arra, hogy ha nem is a szíve csücske az elvégzendő feladat, legalább motivált legyen rá, hogy jól és megcsinálja azt? Ebben az írásban erre kaphattok választ.

A pénz nem megoldás

Számos közgazdász leírta már ezt, és pszichológusok is kimutatták, csak épp a gyereknevelés terén: a külső motiváló elemekkel (pénz, vagy egyéb jutalom) sokszor pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A belső motiváció sokkal erősebb, mint a külső hajtóerők (pl. pénzjutalom), és még az is előfordulhat, hogy a sok külső, tárgyi jutalommal kiöljük az intrinzik (belső) motivációt, és a teljesítmény és munkakedv csökkenni fog.

gazdaság gazdaságsprint

Persze szituációja válogatja, van amikor a pénz tud motiválni, de pl. munkahelyen nem ennek kéne az elsődlegesnek lennie, ugyanis eléggé meglepő kapcsolat van a fizetés és a dolgozó elégedettsége között.

Timothy A. Judge és kollégái a „The relationship between pay and job satisfaction: A meta-analysis of the literature” c. 2010-es cikkükben 120 év kutatásának 92 tanulmányát elemezték, és azt találták, hogy a munkával való elégedettség és a kereset között igen gyenge kapcsolat van: az, hogy valaki milyen sok pénzt visz haza a hónap végén, egyáltalán nem jósolja be, hogy mennyire elégedett a munkájával. Ez a tendencia ráadásul kultúrától független, hasonló eredményeket kaptak az USA-ban, Ázsiában, Ausztráliában és Angliában is. Én innen Magyarországról üzenném Judge-éknak, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen sokunk tapasztalta már, hogy a 400-500 ezer Ft nettót kereső multinacionális körülmények között dolgozó ember ugyanannyit tud szenvedni gyűlölt munkája miatt, mint a 60-70 ezer Ft nettót kereső ápoló honfitársa.

Akkor mi számít?

A belső motiváló tényezők nem csak a munka, feladat iránti elégedettséget növelik bennünk, hanem a teljesítményt is. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy nem kerülnek semmibe, és egy kis odafigyeléssel nagyon hamar bevezethető a mindennapi életünkben, legyen szó otthoni vagy munkahelyi vezetésről.

Láttasd az eredményt!

Dan Ariely és munkatársainak „legós” kísérletében (Man’s search for meaning: The case of Legos, megjelent 2008-ban) a résztvevőknek egyre kevesebb fizetségért (elsőért 3 dollárt kaptak, a másodikért 2.70 dollárt, és így tovább) kellett legóból robotokat építeniük. Két csoportot vizsgáltak, az egyikben amint megépítették a robotot, a vizsgálatvezető szétrombolta, a másikban a résztvevők az asztalon tárolták műveiket, és csak a kísérlet végén szedte szét őket a beépített ember. Bár mindkét csoportnak végig kellett néznie, amint munkájuk megsemmisül és ugyanannyi fizetést kaptak, az első csoport volt az, aki 7 robot megépítése után bedobta a törölközőt, míg a második 11 robotot rakott össze. A vizsgálat eredménye jól mutatja, hogy ha bár rövid időre is, de ha a dolgozó láthatja, hogy mi ma munkája gyümölcse, az nagyban növeli a teljesítményét.

gazdaság gazdaságsprint

Természetesen a munkafolyamat során adott elismerés és bátorítás szintén sokat lendít az ügyünkön, elég csak arra gondolni, hogy mikor végzi el szívesebben a gyermekünk, párunk a neki szánt házimunkát: ha ordítozunk vele és fenyegetőzünk, vagy biztatjuk és dicsérjük a folyamat alatt? Ugyanez a munkahelyen is működik, és nem kell dicshimnuszokban gondolkodni: néhány bátorító bólintás és kedves szó is csodákra képes! De nem elég támogatónak lenni az eredmény eljutásáig, hiszen ugyanilyen fontos, hogy a végén:

Ismerd el az eredményt!

Ha a dolgozók nem csak nézegethetik a munkájukat, de némi elismerést is kapnak érte, akkor az szintén teljesítmény- és elégedettség növekedéssel fog járni – kevesebb pénzért. Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, és hogy mennyire nem, azt jól mutatja a fent említett Ariely és csapatának másik tanulmánya, ahol a résztvevőknek betűpárokat kellett megkeresniük. Ebben a kísérletben 3 csoportra osztották a vizsgálati személyeket:

  • 1. az első ráírhatta a nevét a kitöltött feladatlapra, amit a vizsgálatvezető elismerően bólogatva                     átnézett és úgy rakta el a mappájába
  • 2.  a második csoport nem írhatta rá a nevét, és a vizsgálatvezető átnézés nélkül elrakta a beadott                teszteket
  • 3. a harmadik csoport járt a legrosszabbul, mindenfajta visszajelzés nélkül a beadott lapokat a                     vizsgálatvezető a szemük láttára széttépte

Nem meglepő módon a második és harmadik csoportnak sokkal több pénzt kellett kifizetni, hogy folytassák a vizsgálatot, mint az első csoportnak, akik fele annyiért örömmel vállaltak még több tesztet.

gazdaság gazdaságsprint

Fontos látni, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy boldog és lelkes munkaerőt faragjunk kollégáinkból – de még ennél is könnyebb egy életre letörni a munkakedvüket. Ezért ha van rá lehetőség, nevezzük nevén a munkát végző embereket, és fejezzük ki munkájuk fontosságát és köszönjük meg (ne csak az évi karácsonyi bulin) az erőfeszítéseiket.

Segítség!

Adam Grant pszichológus egész életét mások segítésének szentelte, és egy idő után nem csak a saját bőrén tapasztalta, hogy mások segítése mennyire motiválóvá válik az emberek számára, így elkezdte vizsgálni az altruizmus és a motiváció kapcsolatát.

Egyik vizsgálatába pl. a Michigani Egyetem ösztöndíjához telefonon támogatókat kereső diákokat vont be, akiknek a vizsgálat ideje alatt ugyanúgy kellett dolgozniuk, mint eddig, egyetlen kivétellel: minden nap 10 perc erejéig az összegyűjtött ösztöndíj által bekerült egyetemisták beszélgettek a diákokkal, hogy kifejezzék hálájukat azért, amit csinálnak. Egy hónap után a dolgozó diákok 142%-kal több időt töltöttek a vonalban, és sokkal eltökéltebbek voltak, mint előtte, és bár nem tudták megfogalmazni ez miért van, de elmondták, hogy valahogy felértékelődött bennük a munkájuk, és sokkal fontosabbá vált a szemükben, hogy sikeresek legyenek benne.

gazdaság gazdaságsprint

Nem csak a konkrét segítség, hanem pusztán a az elképzelése annak, hogy esetleg segíthetünk a feladatunkkal másokon, növeli egy kívánt magatartás megjelenését. Szintén Grant professzor egy másik vizsgálatában kórházak osztályaira tett ki két feliratot:

„A kézmosás megvédi Önt a fertőzésektől”

„A kézmosás megvédi pácienseit a fertőzésektől”

Azokon az osztályokon, ahol a pácienseket megemlítették a felhívásban, 45%-kal többet használták az orovosk és ápolók a kézfertőtlenítőket, mint ott, ahol csak a saját egészségük került említésre. Mindkét vizsgálat eredményéből világosan látszik, hogy a proszociális, segítő viselkedésnek még csak a lehetősége is motiváló erővel hat ránk.

Legyen a munka teljesíthető kihívás!

Ez nem csak amiatt fontos, mert az elvégzendő feladat nehézsége és a teljesítmény közötti összefüggést fordított U-alakú görbén lehet a legjobban ábrázolni, magyarul: van egy optimális nehézségi szint, amin a legjobb teljesítmény megjelenik, e optimális nehézségi szint alatt vagy felett a teljesítmény romlik. A motiváció szempontjából is lényeges, ugyanis ha minél nehezebb megoldani egy feladatot, vagy elvégezni egy munkát, annál jobban fogjuk értékelni a saját teljesítményünket. (Kicsit olyan ez, mint a csoportba kerülés: minél nehezebben válunk a tagjává, annál inkább ragaszkodunk hozzá és annál jobban magunkévá tesszük a csoport attitűdjét.)

gazdaság gazdaságsprint

A már említett Ariely origamis kísérletében a résztvevőknek nagyon nehéz formákat kellett hajtogatniuk, az egyik csoportnak leírás alapján, a másiknak még az sem volt. Amikor elkészültek akkor megkérdezték, hogy mennyiért adnák el a „művüket”, illetve a kísérletben résztvevő megfigyelőknek (tehát akik nem hajtogattak) is mondaniuk kellett egy árat, hogy mennyiért vennék meg. Természetesen mindkét csoportnál a hajtogatók nagyobb összeget mondtak, mint a megfigyelők, ráadásul a második (instrukció nélkül maradt) csoport szignifikánsan magassabbra értékelte az egyébként sokkal rosszabbul sikerült darabokat, mert ők többre értékelték a munkát és energiát, amit belefektettek.

Adj választási lehetőséget!

Dolores Albarracin és Ibrahim Senay az önmagunkkal folytatott beszélgetéseinket vizsgálták, és arra jutottak, hogy nem mindegy, hogy egy feladatot milyen típusú belső monológ előz meg. Kísérletükben a résztvevőket két csoportra osztották.

Egyiknek adtak egy percet, hogy átgondolják, akarnak e anagrammákat megoldani, a másik csoportnak egyszerűen jelezték, hogy egy perc múlva anagrammákat kell megoldaniuk. Az első csoport szignifikánsan több fejtörőnek esett neki, és jobban is teljesített, mint a második csoport. Miért? A válasz megint a belső és külső motivációban keresendő. Az első csoport úgy érezte, az ő döntése volt, hogy elvégzi a feladatot, és ez a döntési szabadság a belső motivációt keltette életre. A második csoport ezzel szemben kvázi parancsot kapott, ami eléggé lohasztó tud lenni, és maximum a külső motiváló tényezők hatására lehet javítani a teljesítményt.

gazdaság gazdaságsprint

A pozitív érzelmek segítenek összpontosítani, a fókuszáltabb figyelem pedig (általában) jobb teljesítménnyel jár.

A Hiroshima Egyetem kutatói ezt úgy próbálták bebizonyítani, hogy a vizsgálati személyeknek ügyességi feladatokat ellett elvégezniük állatos képek megnézése előtt és után. Azt találták, hogy a teljesítmény mindig javult a képnézegetés után, de 10%-kal jobban, ha kölyökállatok képével szórakoztatták a résztvevőket. Igen, jól érzitek, a hiroshimai kutatók épp ezzel tették legitimmé a munka közbeni, cuki állatos videók és képek nézegetését és posztolgatását – utóbbit szigorúan a köz érdekében.

gazdaság gazdaságsprint

Az elégedettség és teljesítmény fokozásának érdekében számos egyszerű trükk bevethető, melyek ráadásul egy kis odafigyelésen kívül semmibe nem kerülnek. Azonban amennyire egyszerű ezeket alkalmazni, annál könnyebb megfeledkezni róluk és rossz módszert bevetve egy életre megutáltatni valakivel egy adott feladatot. Éppen ezért ha motiválásról van szó, járjunk el körültekintően, és ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjük ki szakember véleményét!

 0
Tovább

Üdv Stockholmban!

Elzárás. Börtön. Fogság. Korlátozás. Kontroll. Mikor ezeket  a szavakat olvassuk,biztosan nem pozitív gondolatok jutnak eszünkbe.

börtönsprint

Az a kilátástalan helyzet, hogy életünkről és egyáltalán létünkről mások döntenek, hogy nem tudjuk irányítani a történéseket, az kifejezetten rémisztő. Főleg akkor, mikor akartunk ellenére, erőszakosan történik mindez. Az első ösztönös reakció az ellenállás - gondolnánk -, de a túlélés érdekében az ember olyan dolgokra is képes, amiről általában nem is tud. Mikor valakit megtámadnak, elrabolnak vagy egy bankrablás során túszul ejtenek, olyan pszichikai nyomás alá kerül, hogy várható reakciókon túl, merőben szokatlan viselkedést produkálhat. Tartós fogva tartás esetében teljesen természetes, ha a túsz/elrabolt gyűlöli a fogva tartóját és elsősorban ki akar szabadulni, de valamikor mégsem ezt akarja.

börtönsprint

Előfordulhat, hogy a fenyegetett és bántalmazott, kiszolgáltatott fogvatartottban más érzelmek alakulnak ki az agresszor felé. Kötődni kezd hozzá, átéli az ő érzelmeit és kezdetét veszi a túlélés furcsa színjátéka. Akik még nem voltak ilyen helyzetben, biztosan azt mondanák, hogy ők biztosan nem kezdenének együttérezni, megérteni a túszejtőket/ rablókat. Elvből ilyen nem történne meg velünk. Az eredeti történet szereplői is így gondolkodtak, pontosabban akkor még nem tudták, hogy azt a tünetegyüttest, amit produkálnak, Stockholm - szindrómának nevezik később.

börtönsprint

1973-ban Stockholmban egy bankrablás alatt komoly kötődés alakult ki a a túszok és a bankrablók között, aminek a következménye az lett, hogy  mikor kiszabadítottak őket, akkor ellenséget láttak a rendőrökben. Inkább védték a fogvatartókat és mikor megtudták, hogy milyen büntetést fognak kapni, zokogógörcsöt kaptak és megtagadták a tanúvallomást is. Az egyik női túsz olyan mélyen érintve volt a Stockholm- szindrómától, hogy felbontotta az eljegyzését, mert beleszeretett az egyik rablóba. 

Ebből látszik, hogy a körülmények és a pszichikai állapot határozza meg, hogy kinél alakul ki ez a szindróma. Mielőtt a Stockholm - szindrómát úgy értelmeznénk, hogy ez csak fogvatartás alatt jelentkezik és csak lelkileg sérültek esnek bele, tisztázni kell, hogy bárkinél kialakulhat ez a tünetegyüttes. 

börtönsprint

A Stockholm - szindróma gyakoribb, mint gondolnánk és nem csak a bűnözők és áldozatok között jön létre. Alakot ölt a börtönőrök és a rabok, a bántalmazó férj és a bántalmazott feleség között, de még azok a gyerekek is átélnek ilyet, akiknél valamelyik vagy mindkét szülő az agresszív nevelését részesíti előnyben. Az áldozatok fizikai és lelki atrocitást szenvednek el és a folyamatos erőszakos viselkedés ellenére is védik az agresszort. A Stockholm - szindróma a működésének az érdekessége, hogy az áldozatok látszólag nem viselkednek másként, mint a normális hétköznapokban. Viszont össze vannak zárva a fogvatartóval, aki abban a szituációban élet és halál ura, tehát szükséges idomulni hozzá, mert az áldozatnak elemi érdeke, hogy ebből élve kijusson.

Hogyan áll fel a Stockholm - szindróma?

A rettegésben és kiszolgáltatottságban lévő áldozat, ha kap egy kis figyelmet, kis kedvességet vagy álcázott emberséget a fogvatartótól, akkor remény támad benne, hogy ezt túlélheti, de egyben össze is zavarodik. Elkezdődik az érzelmi kötődésnek a kialakulása, de ezt nem az áldozat alakítja ki, hanem az elkövető. Tudatosan teszi, hisz később fel is használhatja saját érdekében. A Stockholm- szindrómában szenvedő ember igyekszik megfelelni az irányító félnek. A rab belehelyezkedik, mind érzelmileg és mind gondolati szinten fogvatartó/túszejtő helyzetébe, odáig, hogy végül azt hiszi, megérti annak reakcióit és tettei mögött lévő motivációkat. Ez a folyamat odáig vezet, hogy végül felmenti és egyetért az elkövetővel, azzal az emberrel, aki a személyes szabadságától megfosztotta és függő viszonyt alakított ki köztük. A függő viszonyban létre jövő lelki folyamatok ugyanazok lesznek, mint amelyek a hétköznapi kapcsolatok mögött állnak.

börtönsprint

Ergo ha valaki mindig átengedi az irányítást másnak, az előbb válik Stockholm- szindrómássá, mint aki nem. Van ebben egy kis paradoxon is: mert aki nem befolyásolható az is mutathat ilyen tüneteket, viszont a helyzet feloldásával nem marad meg benne. Az előzőre ez nem vonatkozik.  A Stockholm - szindróma akkor válik tökéletessé, ha az áldozat teljesen azonosul börtönőrének gondolataival  és végül tényleg elhiszi, hogy az illető jó ember és amit vele tesz az jó az áldozatnak. A folyamatos információ hiány és kontroll miatt az áldozatok hinni fognak abban, hogy nem tudnának  életben maradni az elrabló/ túszejtő  nélkül. Reménykednek benne, hogy amit mondanak nekik a fogva tartás ideje alatt, az mind igaz. Kezdve azzal, hogy nem fogják őket bántani, ha ezt és azt is megtesznek nekik. Aki ebben a helyzetben a kiszolgálhatott, az folyamatosan - ösztönösen - monitorozza az agresszorok érzelmeit és mozdulatait. Az áldozatok egy támadás során, szó szerint semmit sem tehetnek maguktól. Minden egyes tettüket engedélyezni kell, hogy ne érje őket plusz fizikai vagy lelki agresszió.

börtönsprint

Még a legalapvetőbb szükségletek - illemhelyiség használata, helyváltoztatás - esetében is. Viszont, ha történik valami enyhítés - például enni kapnak vagy kényelmesebb pózba lhelyezkedhetnek a fogavatartottak -  akkor alakul ki pozitív érzelem az áldozatban, mivel eddig nem a saját érzéseire, hanem a támadóéra figyelt. Ha a támadó emberségesen fordul felé, akkor az áldozat átveszi a támadó érzelmi perspektíváit. A Stockholm -szindróma kialakulásának másik oka, hogy a támadókban tényleg van emberség és ki is mutatják, ami persze nem  jelent semmit, mert ez a forgatókönyv része is egyben. Engedményeket tesznek, hogy megnyerjék maguknak az áldozatokat, így könnyebben irányíthatóak lesznek. Ezek azok a gesztusok, amik által könnyen kialakítható a függés. Amikor az elkövetők brutálisan viszonyuknak a fogvatartottakhoz,  nem alakul ki ez a tünet.

börtönsprint

A Stockholm - szindróma alapja a korbács és a bársony. Nagyon kevés bársony.

börtönsprint

A túszok, elraboltak és bántalmazásban vagy diktatúrában élő emberek életvitelében nincsen sok különbség, mert így működnek a személyi kultuszon alapuló szekták és politikai rendszerek is. Sok a kapcsolat közöttük, mert akárhogyan is szeretnénk azt hinni, hogy az ember logikus lény, egyszerűen nem az. Persze tisztelet a kivételnek.

börtönsprint

A Stockholm -szindrómás áldozatokat nem elítélni, hanem segíteni kell, hogy újra visszataláljanak önmagukhoz. Támogató pszichoterápiával, családtagokkal, barátokkal kell körülvenni őket, hogy segítsenek nekik a feldolgozásban.

 0
Tovább

Elzárt érzelmek

Gyerekként szüleink igyekeztek nekünk az általuk – a családban elfogadott-  preferált érzelmeket megmutatni  és  megtanítani. Bizonyos érzelmeket pedig kontrollálni vagy helyettesíteni az „érezni tudást”.

börtönsprint

Mit is jelent a helyettesítés?

Léteznek bizonyos érzelmek, amiket nem szabad kimutatni,  így mást mutatok helyette  vagy nem mutatom.  Ezért bizonyos családokban, népcsoportokban  tilos  egyes érzelmeket kimutatni.  Bármelyik érzelem lehet, de általában az öröm, a harag és a szomorúság szokott ide tartozni. Például, ha egy kisfiú beüti a térdét és ez nagyon fáj, de a közösség úgy tartja, hogy a fiúknak nem szabad kimutatni a fájdalmat és az elkeseredést titkolni kell.  

börtönsprint

Így aztán, ha a kisfiú fél vagy legszívesebben sírna, előfordulhat, hogy valami egészen mást mutat majd. A legtöbbször dühvel fog válaszolni minden ilyen típusú szituációra, amikor a fájdalmát vagy kétségbeesését kellene kimutatni.  A kislányoknak meg többnyire dühösnek lenni nem szabad – helyette lehet sírni, mosolyogni, csábítani. A megbántott lány így nincs feltétlenül kapcsolatban a támadás okozta dühével, hanem elszalad és sír. Családonként változó, milyen érzelmet vagy érzelmeket kerülnek a család tagjai és akarva-akaratlanul mire tanítják az ott felnövő gyerekeket, mit mutassanak a kerülendő érzelem helyett. Egy anyuka mesélte, hogy ő módszeresen arra tanította a kislányát, ne mutassa ki a fájdalmát, amikor valaki megbántja, hanem mosolyogjon, mintha mi sem történt volna. Így mások nem nyernek hatalmat fölötte. Ebben az esetben a kislány számára titkolandó érzelemmé vált a szomorúság, a fájdalom és a helyettesítő érzelem az öröm lett.A későbbiek során ezért érez sok nő bűntudatot, ha dühös vagy a fájdalmát , sértettségét kellene  megmutatnia a világnak. Ezért legtöbbször a manipulálás és a terelés módszeréhez fognak nyúlni és sokszor ebben bele is ragadnak, mert nem tanulták  meg helyesen megélni és kimutatni a dühüket.

börtönsprint

Az emberi érzelmek igen bonyolultak – láthattuk az előbbiekből is – főleg ha a társadalmi tabuk is valamilyen szinten beleszólnak. Ha dühnél és a haragnál maradunk, egy férfi lehet haragos, de egy nőre furán néznek, ha hangot ad a haragjának.

Az EQ üzembe helyezése:

A felnőttkori érzelmi problémáknál hamar kiderül, hogy a valódi érzések kimutatása akadályokba ütközik.  Nem is olyan nehéz ezt feltárni – általában már néhány egyszerű jelből és non-verbális megnyilvánulásból-  az adott problémát. Könnyen kiderülhet , hogy az épp hisztérikusan bömbölő ifjú hölgy valójában dühös, míg a dühös férfi tulajdonképpen fél,  hogy elhagyják, egyedül marad vagy nem tartják elég férfiasnak. A lányoknál meg pont fordítva: a sírás, a hiszti női tulajdonságnak van titulálva. Előfordulhat olyan helyzet is, amikor a születéskor magunkkal hozott érzelmi készletünket  „menet közben” átírják , mintha nem is létezne. Ez azt jelenti , hogy  az egyén „nem érez”, pontosabban nem olyan fokon, mintha kellene.  A környezete számára érthetetlen módon reagál és „hidegnek” tűnik. Ez korlátozódhat egy-egy érzésre, de az is lehet, hogy az egyén érzelmei egyáltalán nem működnek.

Részleges korlátozás esetén csak bizonyos érzések hiányoznak a repertoárból, például van, aki nem érez lelki fájdalmat, s mások fájdalmával sem tud mit kezdeni. Ha megpróbáljuk elmondani, milyen bánat ért, milyen bajban vagyunk, valószínűleg ingerült lesz és igyekszik megszabadulni tőlünk, vagy problémánkat lekicsinyelve valamilyen mulatságos megoldást javasol. Esetleg elsüt egy-két szarkasztikus viccet , mint például „az  élők csupán vakációzó halottak”.

börtönsprint

Rosszul esik, nem értjük, miért nem „fogja”, hogy ez nekünk fáj. Sokkal gyakoribb – főleg nőknél –, már előbb is említett „düh tiltás”. Ilyenkor az egyén szinte soha nem tudja kifejezni az adott helyzetben természetes módon keletkező haragját. Saját tapasztalataim azt mondják, hogy az érzelmeket feltétlenül át kell élnünk. Gyerekként és lányként  nekem nem volt tiltva, hogy dühös legyek. Ennek okán nem értem meg a manipulatív lányokat és a hisztériás nőnemű társaimat sem. Az érzelmek egészséges átélése és annak megtanítása, elengedhetetlen a teljes és egészséges élethez.

Ha ezt nem történik meg, akkor magunkat akadályozzuk, hogy köztünk és más emberek között kapcsolat jöjjön létre. Ahol együttérzést, vigasztalást kaphatnánk. Ha elrejtjük a fájdalmunkat, mások esetleg nem is tudhatják, hogy valami fáj; viszont így ők sem és mi sem vesszük észre , hogy  milyen cselekedet az, amelyik sértő valamelyikünk számára. 
Az érzelmek ajtót nyitnak másokhoz és könnyebben viseljük el az élet egyhangúságát.

börtönsprint

Merjünk nyitni egymásra.

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek

Reblog