Ahhoz, hogy elérd az eget, el kell hagynod a földet

Mikor új utakra tévedünk vagy úgy érezzük  egyszerűen túl merev lett a keretünk és ezért feltétlenül változtatnunk kell, akkor ebben az időszakban sokszor merülhet fel bennünk, hogy jól csináljuk e azt amit csinálunk. A remény és a reménytelenség egyszerre borzolja idegrendszerünket és, ha nincsen megfelelő eszköz a kezünkbe, ha célok megvalósításhoz nem tájékozódunk kellőképpen, akkor ez a változás tényleg csak remény marad.  Akkor miért is jó az nekünk, ha célokat tűzzünk ki magunknak?

 remény

A válasz egyszerű:

Ha tudjuk merre haladunk és nem vesszük le szemünket a céljainkról, akkor képesek vagyunk kezünkbe venni a gyeplőt és irányítani életünket. Ugyanakkor hatékonynak és eredményesnek is érezzük magunkat  ez által növelve önbecsülésünket. A másik előnye, hogy rendszert visz az életünkbe és itt nem a merev kóros dolgokra kell gondolni, hanem arra ami napi szinten ösztönöz minket, ami boldoggá és elégedetté teszi a hétköznapokat.

remény

Fontos, hogy legyenek olyan céljaink, amelyek mellett elköteleztük magunkat, mert később nehéz időkben segíthetnek ezek az élmények abban, hogy megküzdjünk a gondjainkkal és megoldást találjunk rájuk. Továbbá a társas kapcsolatok fényében is boldogságot hozhat, hiszen gyakran másokkal együttműködve érjük el céljainkat.

Hogyan lehet sikeresen véghez vinni ezt? 

Ahány ember, annyi megoldás típus létezik a célok eléréséhez és azok megvalósításához. Vannak olyan módszerek, amik mondhatni mindenkinek jók .... lennének, de a gondolkodásunk és a szemléletmódunk nem egyforma. Ami jó módszernek tűnik valakinek az nem biztos, hogy a másiknál bevállik. Ezért kell felkutatni a legjobb technikát számunkra ami tényleg megadja azt a választ, tudást és fejlődést, amire igazán szükségünk van.  

Akkor nézzünk meg pár módszert, ami hasznukra vállhat a jövőben.

Az első egy igazi basic típusú technika. A rövid távú célokhoz lehet használni. Egy kissé elmélyülős,szemlélődős, rutintörős és az egyedül meghozott döntésekhez alkalmazható metódus.
remény
Nem gondolná az ember, hogy a reggeli rutin megtörésével mennyi jó dolgot adhat önmagának. A reggel - függetlenül attól, hogy valaki inkább "pacsirta" vagy "bagoly" jellem - az egyik legfontosabb napszak. Ekkor kezdődik minden és meghatározza egész napunkat. Ha becsempészünk a reggeli napsugarakkal együtt az életünkben új rituálékat, akkor még könnyebben fogunk neki kezdeni a napi teendőknek és egyensúlyunk estig ki fog tartani.

1. Fontos, hogy egy kicsit korán keljünk, amíg nem kezdődik el reggeli sürgés-forgás. Ez a pillanat a Tied, így tudod fókuszálni magad az előtted álló kihívásokra. Ez segít elkerülni stresszt, a kapkodást és a szétszórtságot.

remény

2. Vedd észre a szép dolgokat, légy hálás az életedért, szeretteidért! Kezdd a napot szeretettel és megbocsátással és tedd ezt az életed részévé, rutinná. Ne a panaszok legyenek fontosak, hanem a pozitív dolgok, hiszen érjenek minket bármilyen nehézségek, ha jól figyelünk rájövünk, hogy mindig van miért hálásnak lenni! A felkelés utáni első pár perc gondolatai kezdődjenek úgy, hogy "Köszönöm". A pozitív gondolatok megfogalmazása támogat téged az napi elvégzendő feladatok megoldásában. Ami bármi lehet. Eldöntöd abban a pillanatban, hogyan fogsz neki kezdeni az új hobbidnak, milyen lesz az új életed és ez milyen hatást fog gyakorolni rád, a feladataidra és a környezetedre. 

remény
3. Merd meglepni magadat egy kis önmagaddal töltött idővel, nem kell rögtön pörögni. Szép nyugodtan szentelj figyelmet akár a kávéd illatára, a teád ízére, merengj el a hajnali színeken. Egyszerűen létezz csak pár percet, mielőtt neki kezdennél a napnak!
 

A következő módszer nevezhetjük a "célkitűzések 4 aranyszabályának is". Jól alkalmazható a tanuláshoz, a  fogyókúrához, a leszokáshoz ,  a sportolás elkezdéséhez is.

1.  Igazi célokat tűzz ki

Az agyunk bármire képes egy kis jutalomért, és kezdetben a pozitív megerősítés újból és újból előhívhatja a kívánt viselkedést. Ha folyamatosan arra koncentrálok - például nyelvtanulásnál - hogy megtanultam ma 20 szót és holnap is meg kell tanulnom ugyanannyit vagy még többet, akkor egy rövid idő után a kezdeti lendület kipukkad, mint a lufi. A monotonitás és az unalmat nagyon nehezen tűri az agy és emiatt nem csoda, ha a lelkesedés két hét után alább hagy.

remény

Olyan célok kitűzésére van szükség, ami – elcsépelten hangzik ugyan, de – a szívünk mélyéből jön, egy olyan mélyen gyökerező vágyból ered, mely eltökéltté tesz minket. Ahhoz, hogy megtaláljuk ezt a célt, ezt a vágyat, ahhoz azonban mélyebbre kell ásni és alkalmazni kell a 3 kérdéses technikát. Vegyük pl., hogy el akarsz kezdeni egészségesebben táplálkozni. Miért? – Mert fogyni akarok. Miért akarsz fogyni? – Hogy jobb fizikai erőben legyek. Miért akarsz erősebb, fittebb lenni? – Mert gyermeket akarok és szülésnél jól jönne. Vagy egyszerűen jól akarok kinézni.

2.  A folyamatra, és ne az eredményre fókuszálj!

remény

A cél felé tett legkisebb lépés is odajuttat minket, ahova menni akarunk, míg az attól eltérő legyen bármekkora ugrás, csak elvág minket az álmunktól. Éppen ezért nem szabad egyszerre akarni mindent, mert az csak frusztrálttá tesz, aminek a vége mindig a feladás. Helyette kérdezd meg magadtól: mi az a legkisebb (de konzisztens!!) lépés, amit megtehetsz? Pl. ha szeretnéd növelni az önbizalmad és magabiztosan kiállni az emberek elé, akkor kezdheted azzal, hogy nem vágod magad alatt fát azzal, hogy mikor bókolnak, elkezdesz tiltakozni.

3. Fogalmazd meg a célokat pozitívan!

A beszéd nagyon erősen hat az emberre, így nem meglepő, hogy belső beszédünk, azaz gondolkodásunk milyen erősen befolyásolja a szervezetet magát is. Megfigyelték, hogy a negatív megfogalmazások (Nem akarok rágyújtani többet, Nem akarok kövér lenni, Nem akarok idegeskedni) a gátlórendszer működését indítják be, míg a pozitív megfogalmazások (Le akarok szokni, Le akarok fogyni, Nyugodt akarok lenni) motiválnak és eltökéltebbé teszik az embert.
remény
A megfogalmazások negatívból pozitívvá való átkeretezésének másik előnye, hogy másfajta „gondolati láncot” indítanak be. A „Nem akarok kövér lenni” gondolatra esetleg automatikusan beindulhatnak olyan önsértő, önakadályoztató gondolatok, mint „Mert most ocsmány vagy és dagadt, egy disznó, állandóan zabálok…” – és az agyunk máris olyan képeket generál, hogy muszáj letolni egy tábla csokit. Ugyanakkor a pozitív hozzáállás pozitív, motiváló képeket, gondolatokat hívnak elő, melytől jól érezzük magunkat – boldogan meg könnyebb szenvedni valamiért. A trükk egyszer, mégis szinte kivitelezhetetlen: legyünk kedvesek magunkhoz!

4.  Hibák, pedig lézetnek!

Meg ne fogadd, hogy most majd mindig rendíthetetlen maradsz, mert kizárt! Tekintve, hogy mindig minden változik, bármikor adódhat egy olyan helyzet, hogy igenis rágyújtasz, vagy inkább otthon maradsz „punnyadni” az esti aerobic edzés helyett. A legtöbb ember az első ilyen bakinál ellöki a célt magától, mert nem bírja elviselni, hogy kudarcot vallott, és egyszerűbb a célt lebecsmérelni, mint belátni, hogy halandó emberek vagyunk.

remény

Pedig a döccenők, bár elkerülhetetlenek, mégis előreláthatóak. Ülj le és gondold át, milyen helyzetekben a legvalószínűbb, hogy elgyengülsz. Pl. ha tudod, hogy hazaérkezés után már nehezen mozdulsz ki újra, akkor az edzéseket iktasd be közvetlen meló után. A Ha – Akkor tervek segítenek Neked felkészülni bármilyen eshetőségre: pl. Ha elmarad az óra, akkor elmegyek futni.

Végül be szeretném mutatni  a világ egyik legősibb életfilozófiájának, a buddhizmusnak a módszerét is. A buddhizmus szerint  nem léteznek különálló Isten vagy istenek, szerintük a tudat átformálásával érhetjük el a megvilágosodást és léphetünk ki az örök körforgásból. 

remény

A keletiek hisznek benne, hogy az életünket, kapcsolatainkat, sikereinket, boldogságunkat a gondolkodásunk határozza meg. Az emberiség történelme során minden egy gondolattal kezdődött, minden, amit magad körül látsz (jót és rosszat egyaránt) teremtő gondolataink eredménye. Éppen ezért mindig ügyelnünk kell mit gondolunk, hiszen az tetté válik, a sok ismétlődés által pedig szokássá – így a gyakran elképzelt mentális kép és gondolatok végül tényleg valóra válnak. Pl. ha valaki állandóan picinek, gyengének, sikertelennek gondolja magát, az ne lepődjön meg, ha olyan döntéseket hoz, melyek végül egyre sikertelenebbé, boldogtalanabbá teszik. (Ezen alapulnak a pszichológia azon ágai, melyek a negatív gondolati sémák és torzítások megváltoztatására irányulnak, illetve a legtöbb ezoterikus irányzat és a pszichoszomatika is is kihangsúlyozza a tudat megbetegítő illetve gyógyító erejét.)

remény

Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindennap tudatosak legyünk gondolatainkra: figyeljünk oda, hogy mit vált ki belőlünk egy-egy helyzet, hogyan reagálunk gondolati szinten a problémákra, félelmekre, mert így tervezni tudjuk a célokhoz vezető utat. Hogyan alkalmazzuk ezt? Ha lehetséges, egész nap próbáljunk meg nyugodt környezetet teremteni magunknak. Gondoljunk csupa pozitív, céljainkat szolgáló képekre, érzésekre, tervekre. Tegyük meg azokat a dolgokat, melyek fejlődésünket, növekedésünket szolgálja. Mozogjunk, nevessünk, legyünk kedvesek és türelmesek a körülöttünk lévőkkel. Meditáljunk, relaxáljunk, vegyük körbe magunkat vidám emberekkel.

remény

Mondjuk el a szeretteinknek, hogy mennyire fontosak nekünk. Gondoljunk együttérzéssel embertársainkra és a Föld lakóira, a legapróbbaktól a legnagyobbakig. Ha gyakorlunk (meditációt, mantrát, borulást), akkor azt ajánljuk fel másokért is.

Tibet vallási vezetője szerint :

"Végül felébred a vágy, hogy utat találjunk a békéhez, mert minden, ami él, boldogságra vágyik. Mind szeretné megnyerni saját legtisztább lényét." 

A lényeg, hogy találd meg mi a legbensőbb motivációd, ami miatt el akarod élni az álmodat, és ha bármi zökkenő közbejön, ne add fel, hanem erre a legbelső álmodra gondolj – és tégy meg apró lépést felé.

 0
Tovább

A mentális  egészség, mint befektetés

A mai világban a negatív érzelmek, betegség, tökéletlenség, hibázás olyan szégyenfoltnak számítanak, melyek létezését teljesen kizártuk, nem foglalkozunk még csak a lehetőségével sem, hogy egyszer velünk is megeshetnek. Így, amikor megtörténik (mert az élet velejárója, hogy negatív dolgok is történnek benne), akkor nem tudjuk helyén kezelni őket, és még segítséget sem merünk kérni, nehogy kiderüljön, hogy nem vagyunk tökéletesek.

vagyon

A készségfejlesztés, a tanácsadás, a korai intervenció és a prevenció hasznos, hatékony és nélkülözhetetlen módszerek a boldog és hatékony munkavégzéshez, de csak akkor, ha figyelembe veszük két nagyon fontos szabályt:

EMBEREK VAGYUNK, BÁRMIT , AMIT EDDIG ELSAJÁTÍTOTTUNK, HOSSZAS GYAKORLÁS ÉS SZÁMOS ISMÉTLÉS ÚTJÁN TETTÜK!

EGYEDIEK VAGYUNK, MERT KÜLÖNBÖZŐ ERŐSSÉGEINK ÉS GYENGESÉGEINK VANNAK, ÍGY UGYANAZT A DOLGOT NEM LEHET MINDENKINEK UGYANÚGY MEGTANÍTANI!

Nem csak hazánkban, de az egész világon súlyos károkat okoznak a mentális megbetegedések. A statisztikák szerint 15 emberből 4 szenved valamilyen szorongásos zavarban, és minden 15. ember súlyos depressziós (WHO európai adatok). Ráadásul egyre növekszik az ún. szubklinikai (küszöb alatti) lelki problémák száma, melyeknek súlyos, életminőséget rontó hatása van.  A WHO előrejelzései alapján 2020-ra a depresszió lesz a második leggyakoribb munkaképességet akadályoztató betegség.

A LELKI BETEGSÉGEK KIALAKULÁSÁNAK EGYIK LEGGYAKORIBB OKA A STRESSZ, MELYET MAGYARORSZÁGON A MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG VÁLT KI LEGINKÁBB.

vagyon

Egy apróbb feszültség (érkezzen kívülről pl. családi problémákból, vagy a munkahely felől), ha sokáig kezeletlen marad, akkor előbb-utóbb olyan hatalmas teherré nőhet, ami alatt bárki bármikor összeroppanhat. Drasztikus teljesítményromlást, gyakoribb betegszabadságot és táppénzt, sőt, akár pályaelhagyást, munkahely elvesztését eredményezve. A rossz munkahelyi légkör, társas konfliktusok, beilleszkedési nehézségek, megbecsültség hiánya, kommunikációs problémák akkor is tartós stresszt, valamint az ebből kialakuló testi és lelki betegségek létrejöttét fogja okozni, ha amúgy a munkahelyi státusz biztos és a fizetés is megfelelő.

EZ ANYAGILAG, ÉS TELJESÍTMÉNY SZEMPONTJÁBÓL IS SÚLYOS KÁROKAT OKOZHAT A CÉGNEK, MÍG EMBERILEG ÉS EGZISZTENCIÁLISAN A DOLGOZÓRA NÉZVE JÁRHAT KATASZTROFÁLIS KÖVETKEZMÉNYEKKEL.

vagyon

A munkahelyi lelki egészség nem csak külsőségeken (munkahely minősége, munkatempó, szünetek, stb.) múlik, számos egyéb belső tényezője is van. Talán az egyik legfontosabb önmagunk felvállalása, megfelelő bemutatása, igényeink, szükségleteink hatékony kifejezése, a másik ember jogainak megsértése nélkül. Az önérvényesítés számos elfojtott feszültségtől óv meg, és az emberekkel való kapcsolatunkat is javítja. Munkahelyi közegben az együttműködés és a feladatoknak való megfelelés minősége javul, hiszen sokkal könnyebb jól teljesíteni, ha mindenki tisztában van a másik feladatokkal és munkával kapcsolatos szükségleteivel, nehézségeivel, elvárásaival.

vagyon

Bár korábban a burn out jelenséget a segítő szakmához kötötték, manapság a stresszel foglalkozó szakemberek igyekeznek mindenkinek felhívni a figyelmét erre az alattomosan kialakuló, de annál súlyosabb következményekkel járó jelenségre. A görcsös megfelelni akarás, túlvállalás, munkahelyi problémák okozta kimerülés bármilyen területen tevékenykedő dolgozót érinthetnek, ha nincs tisztában a figyelmeztető jelekkel, tünetekkel, a kialakulás megelőzéséhez szükséges technikákkal. A munkahelyi kiégés a folyamatos érzelmi megterhelések és stressz nyomán kialakuló testi, lelki és mentális kimerülés. A mai teljesítményorientált, felgyorsult és folyamatos elvárásokat támasztó világunkban a kiégés bármilyen területen tevékenykedő embert érinthet.  A tüneteknek súlyos egészségromboló hatásuk van, mely nem csak fizikai, de mentális betegségek kialakulását is okozhatják, és a munkafolyamatokra is negatív hatással bírnak.

Hogyan is viszonyuljunk a munkahelyi stresszhez ?

vagyon

Természetesen a stressznek vannak jótékony hatásai is (pl. motiválhat amikor kicsit sokáig halogattunk egy határidős munkát ), viszont ha a negatív oldalát nem tudjuk helyesen kezelni, akkor elindulhat egy olyan spiral, amely végül akár a kiégést (burn out) is okozhat.

Hogyan lehet csökkenteni a munkahelyi problémákat?

vagyon

A stresszel való megküzdésnek, copingnak két aspektusát különítették el a szakemberek: az érzelemorientált és a problémaorientált megküzdést. A sikeres stresszekezelés érinti mindkét oldalt, felkészíti a személyt a testi és lelki tünetek kezelésére készségfejlesztés, szemléletváltás és relaxációs technikák által, valamint kreatívvá, rugalmassá és hatékonnyá teszi a személyt a problémamegoldás terén. Hiszen a helyzet értelmezése fogja eldönteni, hogyan reagálunk, és meddig jutunk. Általában a munkahelyi stresszt nem vesszük eléggé komolyan, pedig ha egy érdekkülönbség, egy vitahelyzet vagy félreértés  nem oldódik meg időben, akkor nagyon hamar nem csak a résztvevő felekre, hanem a környezetre is negatív  hatással lehet. Az így keletkező feszültség lassan lerombolja a munkahelyi morált, akadályozza a haladást, tönkreteszi a munkahelyi légkört, ezáltal okozva stresszt és nehézségeket a dolgozók és vezetők számára. Szép lassan családokat tehet tönkre, baráti kapcsolatokat zúzhat szét.

vagyon

A konfliktusok forrása általában az a hozzáállás, hogy igaza csak egy valakinek lehet, a többi mind téved és hülye. Pont. A tévedést, hibázást nagyobb félelem övezi, mint bármi mást az életünkben, mert úgy érezzük, hogy akkor sebezhetővé, közröhej tárgyává válunk. A másik téves megközelítés, mellyel a mindennapjainkat éljük, hogy ha valamire szükségem van, akkor azt másokon keresztül érhetem csak el. Mintha azt gondolnánk, hogy a mi érdekeink csak mások érdekeinek félresöprésével lenne elérhető. Ezért nagyon fontos, hogy a konfliktusokat időben, megfelelő módszerekkel kezeljük. Egy kialakult helyzet megoldásának első lépcsője, ha tárgyilagosan felmérjük, hogy miként alakult ki a konfliktus. Célszerű egy kívülálló segítségét kérni, mert, különösen egy elharapózott konfliktus esetén, a résztvevőket az érzelmeik, saját érdekeik és egyéni konfliktuskezelési módszereik nagyon rossz irányba vihetik a megoldási kísérletet.

vagyon

A második lépcsőfok a résztvevők felmérése. A legtöbb esetben nem is vagyunk tudatában annak, hogy mit teszünk konfliktushelyzetben, és csak ösztöneinket és érzelmeinket követve reagálunk és hozunk döntéseket. Sokszor nem vesszük figyelembe, hogy a különböző emberek különböző megoldásokat alkalmaznak konfliktusaik során, és már ez az eltérés okozhat súrlódásokat. Közhelyes példa, mikor egy párkapcsolatban az egyik fél beszélgetéssel, a másik magánnyal oldaná meg a helyzetet. Az egyiket a hallgatás, a másikat a téma állandó felhozatal fog az őrületbe kergetni.

vagyon

A harmadik szint a megoldási módszerek megvizsgálása. Mindenkinek van személyes, egyéni konfliktuskezelési stílusa, mely bizonyos helyzetekben sikerrel jár, máskor viszont csak tovább ront a felek kapcsolatán. Szerencsére a stílus tanulható, finomítható, és át is alakítható új és hatékonyabb módszerek elsajátításával. A leghatékkonyabb módszer a munkahelyi konfliktusok megszűntetésére, kezelésére  azonbelül az egészséges légkör vissazállítására az, ha egy foglalkozás alatt nem csak a külsőségekre építünk. Egy adott konfliktus során nem csak annak jellemzőit, hanem a résztvevő felek tulajdonságait, erősségeit, problémamegoldó stílusát is érdemes feltérképezn és a teljesebb képet átlátva, támogatni a résztvevőket a megoldásban.

Ezen kívül cél még, hogy ne csak egy konfliktus oldódjon meg tréningek által, hanem egy új hozzáállást kialakítva általánosságban fejlesszük a konfliktuskezelői készségeket, hogy a későbbiekben a segítségünk nélkül is megoldható legyen, ha konfrontációba kerülsz valakivel.

Hogyan alkalmazhatjuk az asszertívitást ezen a területen:

vagyon

A dolgozók általában több időt töltenek együtt, mint családjukkal, ezért fontos, hogy pozitív kapcsolat, jó hangulat, bizalom, empátia, kollegalitás alakuljon ki közöttük.

A belső harmónia elérése érdekében figyelembe kell venni, hogy mik azok a dolgok, amik által előrébb jutunk, melyek közelebb visznek célunkhoz. Viselkedésünk, cselekedeteink (legyen az tett, szó vagy gondolat) mindig minden esetben kihat a környezetünkre, hatással van embertársainkra és a következmények által visszahat ránk is. Az asszertív viselkedés az arany középút a behódoló (szubmisszív), alárendelt magatartásforma és a fenyegető (aggresszív) magatartásforma között. Az asszertív, vagy más néven az önérvényesítő, határozott  ember jellemzői, hogy környezetével összhangban igyekszik eléri céljait. Van önbizalma, tisztában van saját és mások jogaival, együttműködő, és erős, de soha sem agresszív! Az asszertív és erőszakmentes kommunikáció a boldog és sikeres együttélés alapja. Azonban minden ember más, más erősségekkel, tulajdonságokkal érkeznek, különböző szituációkból. Ezért fontos a tanultak egyénre szabott, “élesben” történő gyakorlása házi feladatok és visszacsatolások által. Van akinek elég egy előadás és képes változtatni a munkahelyi kapcsolatain, van, akinek ez több hónapos munka lesz. Bármi is legyen a Te történeted, biztosan tudunk segíteni változni, hogy felszabadultan élhess, a céljaidnak szentelve idődet – és még a környezeted is imádni fog érte.

vagyon

Az asszertivitás által csökken a belső feszültség és az emberek közötti konfliktus, hiszen olyan közösség alakul ki általa, ahol értékesnek érezzük magunkat, ahol megoszthatjuk érzéseinket, vágyainkat, félelmeinket és nemtetszésünket, illetve ahol a felesleges játszmák helyett a célokra fordíthatjuk energiáinkat.

 0
Tovább

Játszmák & Haszon

Kapcsolatainkban nagyon kevés az az idő, amit nem játszmázással töltünk. Sőt hozzátenném, vannak olyan párkapcsolatok, ahol a játszma teszi fel az “i”-re a pontot, mikor haladni szeretnének vagy problémát kívánnak megoldani a felek. 

vagyon

A párkapcsolati -társasjátékok hozzátartoznak ahhoz, hogyan működjön egy kapcsolat. Az ember akármilyen szinten is van, lesznek olyan helyzetek – vagy akár több is- amikor idomulni fog a másikhoz.  Az “együtt levés” kompromisszumok és harcok sokasága, amit feledtet a sok nevetés, az egymás iránti bizalom és vonzódás. Sokszor játszunk Ki nevet a végén-t, sakkot vagy rizikót. Kártyáinkat megfelelő időben kiteríteni hosszú tanulási folyamat része, de fontos megjegyeznem, hogy nem végtelenbe fulladt párharcról van itt szó, hanem a csiszolódásról. Egymáshoz. A pozitív oldala az és kapcsolatunk megélésében ez a folyamat , a megannyi játék lehetősége egymás építésének pozitív oldala . De mi történik akkor , ha ez a folyamat elsiklik egy rossz irányban és csak a játsz/ma marad, ami egy ördögi kört alapjait fekteti le?

Nézzünk meg először egy teljesen alapszituációt.

Ha két ember találkozik és jobb esetben szerelmesek lesznek egymásba, akkor a  kezdeti időszak – még ha vannak veszekedések és súrlódások is-  varázslatos tud lenni. Amikor a kezdeti lángolás – mert a szerelemnek és a lángolásnak is vannak szintjei – egy kicsit veszít az erejéből, akkor bukkannak fel az új, érdekes helyzetek és reakciók. Mikor levesszük a rózsaszín szemüveget és teljes valójában látjuk a másikat és annak reakciót. Ebben a szituációban már a szociális háttér is meghatározó lehet. Elég csak arra gondolni, ha egyikük egy olyan családból érkezik, ahol a krízishelyzeteket nem beszélték meg. Mintha nem is léteznének, ha nem esik róluk szó. Másikuk pedig olyan környezetből jön, ahol finoman szólva “szappanopera-teátrális -melodráma” funkcióval oldják meg még a legegyszerűbb kérdést is.  

vagyon

Hobbik vagy személyes elfoglaltság tekintetében is megmutatkozhat ez a fajta játszmázás. Felhoznám itt a színházba járás kérdését. Mi történik, akkor hogy ha az egyik fél nem szereti a színházat vagy más kulturális rendezvényeket? Mit tehetünk ekkor, ha azt szeretnénk ez ne így történjen meg? A legrosszabb, ha csípőből elutasítjuk a másikat, miközben úgyis tudjuk a válaszát. Igaz, a másik fél is lehet megengedőbb. Nem szabad elfojtanunk a másik  vágyát egyik oldalról sem. Tehát, ha szeretnék színházba menni, keresek magamnak más embert, akivel mehetek. Barátokat, családtagokat, de akár egyedül is elmehetek. Igyekezzünk támogatni a másik fél igényeit, még akkor is, ha minket nem érdekel. Nem szabad azt hinnünk, hogy mindenhol közösen kell megjelennünk, mert egy párt alkotunk. Ez nem így van, mert ha megadjuk a másiknak a szabadságát, akkor sokkal kiengyensúlyozottabbak leszünk.  A történet folytatódhat úgy is – függetlenül attól, hogy milyen szociális környezetből jöttek – hogy sokkal többet adnak egymásnak azzal, hogy figyelnek a másik igényeire, terveire és vágyaira.

vagyon

Lehetünk úgy együtt, hogy a másik szárnyait nem nyessük le.

 

Ismerőseim és kollégáim között nagyon sokan panaszkodnak barátjuk, férjük kapcsolatára az édesanyjukkal.

Nem azt szeretném itt kihangsúlyozni, hogy minden férfi döntésképtelen anyámasszony katonája, és az anyós egy hét fejű házisárkány és egy gonosz banya mixe. Nem erről van szó, hanem egy alapszituációról. A férj/barát csak az anyukája háta mögött ad igazat élete szerelmének. Elkerüli a problémát. Jobb esetben egy anyós- meny vitában elismeri azt, hogy édesanyjának nincs igaz – persze ezt is úgy, hogy a mama ne tudja meg- de ahhoz, hogy ezt nyílt színen megtegye, még kell egy 1-2 dolog. 

vagyon

A szülő- gyerek játszmák a felnőtt korban is folytatódnak és ha ez túlzásként billen az anya-fia kapcsolat felé, akkor lesz az, hogy egy életerős férfi nem konfrontálódik az anyjával. Érdekesség megemlítenem, hogy az ilyen típusú férfiak rengeteg esetben hasonló természetű és gondolkodásmódú nőt választanak maguknak. Akik gyakorolják újra és újra a szülői szerepkört  azon, aki folyamatosan ebben él, miközben a másik oldalról (anya) is kapja az áldást. Főleg akkor, mikor mindkét nő választás elé állítja az erősebb nemet.

vagyon

Ilyenkor szerintem – ez szigorúan magánvélemény- a legtöbb férfi inkább választana egy olyan helyzetet,  mikor egy rakás zombi ellen kell kiállnia egy szál rozsdás bökővel , mint hogy egy ilyen szituációban egyenes választ adjon. Itt nem arról van szó, hogy félnek, hanem , hogy nem értik ezt a folyamatos lelki, érzelmi, hatalmi játszmát.

Mit lehet tenni, ha nem szeretnénk folyamatos feszültségben élni?

A megoldás nem egyszerű, mert míg jól működő kapcsolatban jó esetben mindenki felnőttként viselkedni, ezekben a szituációkban nem ez történik. A szülő-gyerek játszma tekintetében az édesanyának is szükséges azt elfogadni, hogy gyermek felnőtt, önálló élete van. Nem szabad azt hinnie, hogy mindenkinél mindent jobban tud, és amikor tanácsért fordulnak hozzá, akkor  ne kioktatásos vádaskodó választ  adjon.

Képzeljünk el egy nem túl vidám helyzetet  az álcázó játszma tükrében, amelyben szereplőink egy férfi, aki focimániás, folyamatosan tévét néz és közben sörözik, és egy nő, aki véletlenül rendmániás. 

Hozzáteszem, én is az előítéleteim rabja vagyok, mint mindenki más, mert ez itt bármilyen más példa is állhatna. Láncdohányos nő,-spórolós férfi;  rendetlen férfi-még rendetlenebb nő. Bármi. Szerintem a prímet a vegán nő-paleo táplálkozást űző pasi vinné. Oké, akkor most térjünk vissza az eredetihez: a rendmániás nő és a focidrukker sörös ember. Szinte előttünk van a folyamatosan ismétlődő jelenet. Az ember üvöltözik a tv előtt dobálja a sörös dobozokat, konfettinek használja a chipset és a mogyorót vagy frizbinek a pizzát. Eközben a párja folyamatosan takarít utána, szelektíven gyűjti a sörös dobozokat és komposztálja a maradékot.

vagyon

A férfi felcsattan: Miért rendezgetsz itt folyamatosan, amikor nézem a meccset? Miért most?A nő meg válaszol: Azért, mert disznóólat csinálsz a lakásból, folyamatosan pakolnom kell utánad és még csak nem is köszönöd meg. Mit szólnának a többiek, ha látnák, hogy élünk? Ez beindítja a játszmájukat, aminek a vége, hogy a férfi szerint a nő sült bolond, a nő szerint a férfi egy disznó. Az eredmény pedig az, hogy a nő megsértődik és becsapja a hálószoba ajtaját és ha kijön, nem szól a másikhoz. Végtelenített hallgatási bünti következik. Míg a férfi a kanapén fog aludni és esetleg később direkt megcseréli a só-és borstartót,  vagy elmegy a haverokkal valahova.

vagyon

Hogyan lehet ebből a játszmából kiszállni?

Ha csak a rendmánia és a rendetlenség felületi szintjén maradnak, akkor nem jutnak semerre sem. De ha felismerik, hogy a konfliktus forrása nem ez, hanem, hogy elvesztették az intimitást, és ez jelenti az igazi gondot. Sok párkapcsolati játszma mögött intimitási, érzelmi problémák állnak.

Igaz, van olyan, hogy önzetlen módon segítünk, de léteznek olyan játszmák, ahol öntudatlanul is  a figyelemről és az elismerésről szól a támogatás.

vagyon

A folyamatos figyelemről és folyamatos elismerésről, hogy lássa mindenki, milyen ügyes, szorgalmas és nélkülözhetetlen vagyok. Miért teszi  mindezt ? Valószínűleg soha nem kapta meg azt a figyelmet, amire vágyott, illetve mintakövetés is lehet a háttérben. Nem egyedi eset, hogy a nők az anyukájuk viselkedését   másolják egy-egy kapcsolatban. Az eredeti felállásban anyu is mindent megcsinált apunak – és nem azért, mert apu képtelen volt rá, hanem mert kivette a gondoskodás-mániával  a döntést a kezéből – akkor a további kapcsolatok többségében is így lesz. Ha nem zavaró az ilyen típusú viselkedés, akkor a pár jól tud ebből profitálni, de az ilyen játszma nem ebbe az irányba szokott haladni.

Jellegzetes szituáció, hogy a feleség uzsonnát csomagol a férjének- lehetőleg diétás a menü, mert vigyázni kell a koleszterinnel és a cukorral-  közben már előkésztette az aznapi ruhát, amit hites ura viselni fog a munkahelyén, közben hűti a kávét, mert túl forró lett és közben folyamatosan érdeklődik, hogy mit szeretne a másik és nem érzékeli, hogy a párkapcsolat hímnemű egyede csak sokkolva néz ki a fejéből, mert ő csak a kávéját szeretné meginni. Tényleg. Semmi többet. Egyszer viszont elfogy az ember türelme – nőnek és férfinak egyaránt –  és ilyenkor szinte mindenki felcsattan, “nyugodj már le, mit intézkedsz folyton?!“ és “nem kell nekem uzsonna, nem vagyok gyerek”-mondják és ingerülten még hozzátoldják, “olyan vagy mint egy lián, egyszerűen megfojtasz”.  Ilyenkor mi történik? A nő egyszerűen összeomlik, sír mert megbántották, pedig ő ezt tényleg szívből adta.

vagyon

De nem. Itt nem a szív zokog, hanem az ego.

Mit lehet tenni?

A megoldás a megelőzés – és itt a férjekre és barátokra gondolok. Ha tudjuk, hogy szerelmünk egy kicsit túlzásba viszi a gondolkodást, akkor a tettek mezejére kell lépnünk. Mivel a másik fél egyszerűen figyelemre vágyik, ezért ezt a figyelmet  akkor is megadhatjuk neki, ha nem csinál érte semmit.

vagyon

Dicsérjük meg és bókoljunk neki, tudassuk, hogy számunkra nagyon fontos. Miután sikerült az önértékelését helyreállítani, a mindennapok is békésebbé  válnak.

A mostani kapcsolatokban – ha az egyensúly megborul – problémát jelent, ha gazdaságilag és társadalmilag  a nő többet ér el mint a társa.

Jobban keres, sikeresebb és előfordulhat, hogy hatalommal is rendelkezik. Ezt egy férfinak nehéz elfogadni, még most is. Ekkor kezdődik az “ugye, szívem” játszma. Ebben némi irigység is van, azt nem szabad elfelejteni, de az “ugye, szívem” mindig valamilyen negatív kritika a karrierista nőkről, általában társaságban. Ami folytatódhat úgy, “milyen borzasztóan törtetőek a mai nők” és “senki nem akar gyereket, mert a pénz fontosabb”.

vagyon

Később négyszemközt a nő joggal dühös és kéri számon ezt a húzást. Ez a példa itt szélsőséges , mert nem minden ilyen felállású kapcsolatban történik ez meg. Valahol a férj többet tesz bele családi életbe, és ez nem azt jelenti , hogy a családfenntartó nő nem tenne bele, csak kevesebbet van otthon, mert ő keresi a pénzt. Szerepek cserélődnek meg és ehhez mindkét félnek nagyon rugalmasnak kell lennie. De ha nincs meg ez, akkor mi a megoldás? Ezen feszültségeket az előbb leírt rugalmassággal és egymás iránti feltétlen bizalommal lehet segíteni. Legjobb megbeszélni egymással, hogy ki hogy érzi magát ebben a helyzetben  és kialakítani egy olyan életstílust, amit mindkét fél örömmel vesz. Amíg a nő van magasabb társadalmi pozícióban, akkor arra kell törekednie, hogy otthon ne irányítson folyamatosan. Ne legyen felsőbbrendű, se kevély.

vagyon

A férfinak – ha zavarja, hogy nem ő a családfenttartó – keresnie kell egy  szerinte férfias elfoglaltságot. Találjon olyan területet , ahol megerősítheti férfi szerepét. Csöndesen megjegyezném, hogy azok nők, akik nem akarták, de az élet úgy hozta, hogy nekik kell ezt a szerepet betölteniük, szintén nem érzik jól magukat ebben a helyzetben. Nekik sem könnyű.

vagyon

Amint látjuk, mindenki játszik valahogy valakivel vagy valakikkel. Ha észrevesszük ezeket a saját köröket, amelyek nem vezetnek sehova csak újra vissza a kiindulóponthoz, akkor már jó úton haladunk. Nem minden játszmát lehet megoldani, de ha már felismerjük a mozgatórugókat és a dinamikát, akkor elébe mehetünk. Így lerövidül a játszmával töltött idő és közelebb jutunk a másik félhez. Érdemes kipróbálni.

 0
Tovább

A pénz nem minden 

Az előző bejegyzéseimben olvashattatok arról, hogy mi vezet sikerhez, ahol is a vezető tényező a szenvedély volt. Ha valamit úgy csinálsz, hogy élvezed minden percét, akkor a többi szükséges elem automatikusan jönni fog. De mi van akkor, ha olyan helyzetben vagy, hogy valaki mást kell rávenni arra, hogy ha nem is a szíve csücske az elvégzendő feladat, legalább motivált legyen rá, hogy jól és megcsinálja azt? Ebben az írásban erre kaphattok választ.

vagyon

A pénz nem megoldás

Számos közgazdász leírta már ezt, és pszichológusok is kimutatták, csak épp a gyereknevelés terén: a külső motiváló elemekkel (pénz, vagy egyéb jutalom) sokszor pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A belső motiváció sokkal erősebb, mint a külső hajtóerők (pl. pénzjutalom), és még az is előfordulhat, hogy a sok külső, tárgyi jutalommal kiöljük az intrinzik (belső) motivációt, és a teljesítmény és munkakedv csökkenni fog.

Persze szituációja válogatja, van amikor a pénz tud motiválni, de pl. munkahelyen nem ennek kéne az elsődlegesnek lennie, ugyanis eléggé meglepő kapcsolat van a fizetés és a dolgozó elégedettsége között.

vagyon

Timothy A. Judge és kollégái a „The relationship between pay and job satisfaction: A meta-analysis of the literature” c. 2010-es cikkükben 120 év kutatásának 92 tanulmányát elemezték, és azt találták, hogy a munkával való elégedettség és a kereset között igen gyenge kapcsolat van: az, hogy valaki milyen sok pénzt visz haza a hónap végén, egyáltalán nem jósolja be, hogy mennyire elégedett a munkájával. Ez a tendencia ráadásul kultúrától független, hasonló eredményeket kaptak az USA-ban, Ázsiában, Ausztráliában és Angliában is. Én innen Magyarországról üzenném Judge-éknak, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen sokunk tapasztalta már, hogy a 400-500 ezer Ft nettót kereső multinacionális körülmények között dolgozó ember ugyanannyit tud szenvedni gyűlölt munkája miatt, mint a 60-70 ezer Ft nettót kereső ápoló honfitársa.

Még is, akkor mi a fontos az életben?

A belső motiváló tényezők nem csak a munka, feladat iránti elégedettséget növelik bennünk, hanem a teljesítményt is. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy nem kerülnek semmibe, és egy kis odafigyeléssel nagyon hamar bevezethető a mindennapi életünkben, legyen szó otthoni vagy munkahelyi vezetésről.

Láttasd az eredményt!

Dan Ariely és munkatársainak „legós” kísérletében (Man’s search for meaning: The case of Legos, megjelent 2008-ban) a résztvevőknek egyre kevesebb fizetségért (elsőért 3 dollárt kaptak, a másodikért 2.70 dollárt, és így tovább) kellett legóból robotokat építeniük. Két csoportot vizsgáltak, az egyikben amint megépítették a robotot, a vizsgálatvezető szétrombolta, a másikban a résztvevők az asztalon tárolták műveiket, és csak a kísérlet végén szedte szét őket a beépített ember. Bár mindkét csoportnak végig kellett néznie, amint munkájuk megsemmisül és ugyanannyi fizetést kaptak, az első csoport volt az, aki 7 robot megépítése után bedobta a törölközőt, míg a második 11 robotot rakott össze. A vizsgálat eredménye jól mutatja, hogy ha bár rövid időre is, de ha a dolgozó láthatja, hogy mi ma munkája gyümölcse, az nagyban növeli a teljesítményét.

vagyon

Természetesen a munkafolyamat során adott elismerés és bátorítás szintén sokat lendít az ügyünkön, elég csak arra gondolni, hogy mikor végzi el szívesebben a gyermekünk, párunk a neki szánt házimunkát: ha ordítozunk vele és fenyegetőzünk, vagy biztatjuk és dicsérjük a folyamat alatt? Ugyanez a munkahelyen is működik, és nem kell dicshimnuszokban gondolkodni: néhány bátorító bólintás és kedves szó is csodákra képes!

vagyon

De nem elég támogatónak lenni az eredmény eljutásáig, hiszen ugyanilyen fontos, hogy a végén:

Ismerd el az eredményt!

vagyon

Ha a dolgozók nem csak nézegethetik a munkájukat, de némi elismerést is kapnak érte, akkor az szintén teljesítmény- és elégedettség növekedéssel fog járni – kevesebb pénzért. Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, és hogy mennyire nem, azt jól mutatja a fent említett Ariely és csapatának másik tanulmánya, ahol a résztvevőknek betűpárokat kellett megkeresniük. Ebben a kísérletben 3 csoportra osztották a vizsgálati személyeket:

  • az első ráírhatta a nevét a kitöltött feladatlapra, amit a vizsgálatvezető elismerően bólogatva átnézett és úgy rakta el a mappájába
  • a második csoport nem írhatta rá a nevét, és a vizsgálatvezető átnézés nélkül elrakta a beadott teszteket
  • a harmadik csoport járt a legrosszabbul, mindenfajta visszajelzés nélkül a beadott lapokat a vizsgálatvezető a szemük láttára széttépte

Nem meglepő módon a második és harmadik csoportnak sokkal több pénzt kellett kifizetni, hogy folytassák a vizsgálatot, mint az első csoportnak, akik fele annyiért örömmel vállaltak még több tesztet.

vagyon

Fontos látni, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy boldog és lelkes munkaerőt faragjunk kollégáinkból – de még ennél is könnyebb egy életre letörni a munkakedvüket. Ezért ha van rá lehetőség, nevezzük nevén a munkát végző embereket, és fejezzük ki munkájuk fontosságát és köszönjük meg (ne csak az évi karácsonyi bulin) az erőfeszítéseiket.

 

Segítség!

Adam Grant pszichológus egész életét mások segítésének szentelte, és egy idő után nem csak a saját bőrén tapasztalta, hogy mások segítése mennyire motiválóvá válik az emberek számára, így elkezdte vizsgálni az altruizmus és a motiváció kapcsolatát.

Egyik vizsgálatába pl. a Michigani Egyetem ösztöndíjához telefonon támogatókat kereső diákokat vont be, akiknek a vizsgálat ideje alatt ugyanúgy kellett dolgozniuk, mint eddig, egyetlen kivétellel: minden nap 10 perc erejéig az összegyűjtött ösztöndíj által bekerült egyetemisták beszélgettek a diákokkal, hogy kifejezzék hálájukat azért, amit csinálnak. Egy hónap után a dolgozó diákok 142%-kal több időt töltöttek a vonalban, és sokkal eltökéltebbek voltak, mint előtte, és bár nem tudták megfogalmazni ez miért van, de elmondták, hogy valahogy felértékelődött bennük a munkájuk, és sokkal fontosabbá vált a szemükben, hogy sikeresek legyenek benne.

 

vagyon

Nem csak a konkrét segítség, hanem pusztán a az elképzelése annak, hogy esetleg segíthetünk a feladatunkkal másokon, növeli egy kívánt magatartás megjelenését. Szintén Grant professzor egy másik vizsgálatában kórházak osztályaira tett ki két feliratot:

„A kézmosás megvédi Önt a fertőzésektől”

„A kézmosás megvédi pácienseit a fertőzésektől”

Azokon az osztályokon, ahol a pácienseket megemlítették a felhívásban, 45%-kal többet használták az orovosk és ápolók a kézfertőtlenítőket, mint ott, ahol csak a saját egészségük került említésre. Mindkét vizsgálat eredményéből világosan látszik, hogy a proszociális, segítő viselkedésnek még csak a lehetősége is motiváló erővel hat ránk.

Legyen a munka teljesíthető kihívás!

Ez nem csak amiatt fontos, mert az elvégzendő feladat nehézsége és a teljesítmény közötti összefüggést fordított U-alakú görbén lehet a legjobban ábrázolni, magyarul: van egy optimális nehézségi szint, amin a legjobb teljesítmény megjelenik, e optimális nehézségi szint alatt vagy felett a teljesítmény romlik. A motiváció szempontjából is lényeges, ugyanis ha minél nehezebb megoldani egy feladatot, vagy elvégezni egy munkát, annál jobban fogjuk értékelni a saját teljesítményünket. (Kicsit olyan ez, mint a csoportba kerülés: minél nehezebben válunk a tagjává, annál inkább ragaszkodunk hozzá és annál jobban magunkévá tesszük a csoport attitűdjét.)

 

vagyon

A már említett Ariely origamis kísérletében a résztvevőknek nagyon nehéz formákat kellett hajtogatniuk, az egyik csoportnak leírás alapján, a másiknak még az sem volt. Amikor elkészültek akkor megkérdezték, hogy mennyiért adnák el a „művüket”, illetve a kísérletben résztvevő megfigyelőknek (tehát akik nem hajtogattak) is mondaniuk kellett egy árat, hogy mennyiért vennék meg. Természetesen mindkét csoportnál a hajtogatók nagyobb összeget mondtak, mint a megfigyelők, ráadásul a második (instrukció nélkül maradt) csoport szignifikánsan magassabbra értékelte az egyébként sokkal rosszabbul sikerült darabokat, mert ők többre értékelték a munkát és energiát, amit belefektettek.

Adj választási lehetőséget!

Dolores Albarracin és Ibrahim Senay az önmagunkkal folytatott beszélgetéseinket vizsgálták, és arra jutottak, hogy nem mindegy, hogy egy feladatot milyen típusú belső monológ előz meg. Kísérletükben a résztvevőket két csoportra osztották. Egyiknek adtak egy percet, hogy átgondolják, akarnak e anagrammákat megoldani, a másik csoportnak egyszerűen jelezték, hogy egy perc múlva anagrammákat kell megoldaniuk. Az első csoport szignifikánsan több fejtörőnek esett neki, és jobban is teljesített, mint a második csoport. Miért? A válasz megint a belső és külső motivációban keresendő. Az első csoport úgy érezte, az ő döntése volt, hogy elvégzi a feladatot, és ez a döntési szabadság a belső motivációt keltette életre. A második csoport ezzel szemben kvázi parancsot kapott, ami eléggé lohasztó tud lenni, és maximum a külső motiváló tényezők hatására lehet javítani a teljesítményt.

vagyon

Az elégedettség és teljesítmény fokozásának érdekében számos egyszerű trükk bevethető, melyek ráadásul egy kis odafigyelésen kívül semmibe nem kerülnek. Azonban amennyire egyszerű ezeket alkalmazni, annál könnyebb megfeledkezni róluk és rossz módszert bevetve egy életre megutáltatni valakivel egy adott feladatot.
 0
Tovább

Én még soha nem tettem olyat, amiben nem hittem

A kezdetek kezdetén, ha  valamit úgy csinálsz, hogy élvezed minden percét, akkor a többi szükséges elem (kemény munka, önfejlesztés, kitartás, összpontosítás, szolgálat és önmagad rugdalása) automatikusan jönni fog. De mi van akkor, ha olyan helyzetben vagy, hogy valaki mást (beosztottadat, gyermekedet, kliensedet, bárkit) kell rávenni arra, hogy ha nem is a szíve csücske az elvégzendő feladat, legalább motivált legyen rá, hogy jól és megcsinálja azt? Ebben az írásban erre kaphattok választ.

maganugy

A pénz nem megoldás

Számos közgazdász leírta már ezt, és pszichológusok is kimutatták, csak épp a gyereknevelés terén: a külső motiváló elemekkel (pénz, vagy egyéb jutalom) sokszor pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A belső motiváció sokkal erősebb, mint a külső hajtóerők (pl. pénzjutalom), és még az is előfordulhat, hogy a sok külső, tárgyi jutalommal kiöljük az intrinzik (belső) motivációt, és a teljesítmény és munkakedv csökkenni fog.

maganugy

Persze szituációja válogatja, van amikor a pénz tud motiválni, de pl. munkahelyen nem ennek kéne az elsődlegesnek lennie, ugyanis eléggé meglepő kapcsolat van a fizetés és a dolgozó elégedettsége között.

Timothy A. Judge és kollégái a „The relationship between pay and job satisfaction: A meta-analysis of the literature” c. 2010-es cikkükben 120 év kutatásának 92 tanulmányát elemezték, és azt találták, hogy a munkával való elégedettség és a kereset között igen gyenge kapcsolat van: az, hogy valaki milyen sok pénzt visz haza a hónap végén, egyáltalán nem jósolja be, hogy mennyire elégedett a munkájával. Ez a tendencia ráadásul kultúrától független, hasonló eredményeket kaptak az USA-ban, Ázsiában, Ausztráliában és Angliában is. Én innen Magyarországról üzenném Judge-éknak, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen sokunk tapasztalta már, hogy a 400-500 ezer Ft nettót kereső multinacionális körülmények között dolgozó ember ugyanannyit tud szenvedni gyűlölt munkája miatt, mint a 60-70 ezer Ft nettót kereső ápoló honfitársa.

Akkor mi számít?

A belső motiváló tényezők nem csak a munka, feladat iránti elégedettséget növelik bennünk, hanem a teljesítményt is. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy nem kerülnek semmibe, és egy kis odafigyeléssel nagyon hamar bevezethető a mindennapi életünkben, legyen szó otthoni vagy munkahelyi vezetésről.

Láttasd az eredményt!

Dan Ariely és munkatársainak „legós” kísérletében (Man’s search for meaning: The case of Legos, megjelent 2008-ban) a résztvevőknek egyre kevesebb fizetségért (elsőért 3 dollárt kaptak, a másodikért 2.70 dollárt, és így tovább) kellett legóból robotokat építeniük. Két csoportot vizsgáltak, az egyikben amint megépítették a robotot, a vizsgálatvezető szétrombolta, a másikban a résztvevők az asztalon tárolták műveiket, és csak a kísérlet végén szedte szét őket a beépített ember. Bár mindkét csoportnak végig kellett néznie, amint munkájuk megsemmisül és ugyanannyi fizetést kaptak, az első csoport volt az, aki 7 robot megépítése után bedobta a törölközőt, míg a második 11 robotot rakott össze. A vizsgálat eredménye jól mutatja, hogy ha bár rövid időre is, de ha a dolgozó láthatja, hogy mi ma munkája gyümölcse, az nagyban növeli a teljesítményét.

maganugy

Természetesen a munkafolyamat során adott elismerés és bátorítás szintén sokat lendít az ügyünkön, elég csak arra gondolni, hogy mikor végzi el szívesebben a gyermekünk, párunk a neki szánt házimunkát: ha ordítozunk vele és fenyegetőzünk, vagy biztatjuk és dicsérjük a folyamat alatt? Ugyanez a munkahelyen is működik, és nem kell dicshimnuszokban gondolkodni: néhány bátorító bólintás és kedves szó is csodákra képes!

De nem elég támogatónak lenni az eredmény eljutásáig, hiszen ugyanilyen fontos, hogy a végén: Ismerd el az eredményt!

Ha a dolgozók nem csak nézegethetik a munkájukat, de némi elismerést is kapnak érte, akkor az szintén teljesítmény- és elégedettség növekedéssel fog járni – kevesebb pénzért. Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, és hogy mennyire nem, azt jól mutatja a fent említett Ariely és csapatának másik tanulmánya, ahol a résztvevőknek betűpárokat kellett megkeresniük. Ebben a kísérletben 3 csoportra osztották a vizsgálati személyeket:

  1. az első ráírhatta a nevét a kitöltött feladatlapra, amit a vizsgálatvezető elismerően bólogatva átnézett és úgy rakta el a mappájába
     
  2. a második csoport nem írhatta rá a nevét, és a vizsgálatvezető átnézés nélkül elrakta a beadott teszteket
     
  3. a harmadik csoport járt a legrosszabbul, mindenfajta visszajelzés nélkül a beadott lapokat a vizsgálatvezető a szemük láttára széttépte

Nem meglepő módon a második és harmadik csoportnak sokkal több pénzt kellett kifizetni, hogy folytassák a vizsgálatot, mint az első csoportnak, akik fele annyiért örömmel vállaltak még több tesztet.

maganugy

Fontos látni, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy boldog és lelkes munkaerőt faragjunk kollégáinkból – de még ennél is könnyebb egy életre letörni a munkakedvüket. Ezért ha van rá lehetőség, nevezzük nevén a munkát végző embereket, és fejezzük ki munkájuk fontosságát és köszönjük meg (ne csak az évi karácsonyi bulin) az erőfeszítéseiket.

Segítség!

Adam Grant pszichológus egész életét mások segítésének szentelte, és egy idő után nem csak a saját bőrén tapasztalta, hogy mások segítése mennyire motiválóvá válik az emberek számára, így elkezdte vizsgálni az altruizmus és a motiváció kapcsolatát. Egyik vizsgálatába pl. a Michigani Egyetem ösztöndíjához telefonon támogatókat kereső diákokat vont be, akiknek a vizsgálat ideje alatt ugyanúgy kellett dolgozniuk, mint eddig, egyetlen kivétellel: minden nap 10 perc erejéig az összegyűjtött ösztöndíj által bekerült egyetemisták beszélgettek a diákokkal, hogy kifejezzék hálájukat azért, amit csinálnak. Egy hónap után a dolgozó diákok 142%-kal több időt töltöttek a vonalban, és sokkal eltökéltebbek voltak, mint előtte, és bár nem tudták megfogalmazni ez miért van, de elmondták, hogy valahogy felértékelődött bennük a munkájuk, és sokkal fontosabbá vált a szemükben, hogy sikeresek legyenek benne.

maganugy

Nem csak a konkrét segítség, hanem pusztán a az elképzelése annak, hogy esetleg segíthetünk a feladatunkkal másokon, növeli egy kívánt magatartás megjelenését. Szintén Grant professzor egy másik vizsgálatában kórházak osztályaira tett ki két feliratot:

„A kézmosás megvédi Önt a fertőzésektől”

„A kézmosás megvédi pácienseit a fertőzésektől”

Azokon az osztályokon, ahol a pácienseket megemlítették a felhívásban, 45%-kal többet használták az orovosk és ápolók a kézfertőtlenítőket, mint ott, ahol csak a saját egészségük került említésre. Mindkét vizsgálat eredményéből világosan látszik, hogy a proszociális, segítő viselkedésnek még csak a lehetősége is motiváló erővel hat ránk.

Legyen a munka teljesíthető kihívás!

Ez nem csak amiatt fontos, mert az elvégzendő feladat nehézsége és a teljesítmény közötti összefüggést fordított U-alakú görbén lehet a legjobban ábrázolni, magyarul: van egy optimális nehézségi szint, amin a legjobb teljesítmény megjelenik, e optimális nehézségi szint alatt vagy felett a teljesítmény romlik. A motiváció szempontjából is lényeges, ugyanis ha minél nehezebb megoldani egy feladatot, vagy elvégezni egy munkát, annál jobban fogjuk értékelni a saját teljesítményünket. (Kicsit olyan ez, mint a csoportba kerülés: minél nehezebben válunk a tagjává, annál inkább ragaszkodunk hozzá és annál jobban magunkévá tesszük a csoport attitűdjét.)

maganugy

A már említett Ariely origamis kísérletében a résztvevőknek nagyon nehéz formákat kellett hajtogatniuk, az egyik csoportnak leírás alapján, a másiknak még az sem volt. Amikor elkészültek akkor megkérdezték, hogy mennyiért adnák el a „művüket”, illetve a kísérletben résztvevő megfigyelőknek (tehát akik nem hajtogattak) is mondaniuk kellett egy árat, hogy mennyiért vennék meg. Természetesen mindkét csoportnál a hajtogatók nagyobb összeget mondtak, mint a megfigyelők, ráadásul a második (instrukció nélkül maradt) csoport szignifikánsan magassabbra értékelte az egyébként sokkal rosszabbul sikerült darabokat, mert ők többre értékelték a munkát és energiát, amit belefektettek.

Adj választási lehetőséget!

Dolores Albarracin és Ibrahim Senay az önmagunkkal folytatott beszélgetéseinket vizsgálták, és arra jutottak, hogy nem mindegy, hogy egy feladatot milyen típusú belső monológ előz meg. Kísérletükben a résztvevőket két csoportra osztották. Egyiknek adtak egy percet, hogy átgondolják, akarnak e anagrammákat megoldani, a másik csoportnak egyszerűen jelezték, hogy egy perc múlva anagrammákat kell megoldaniuk. Az első csoport szignifikánsan több fejtörőnek esett neki, és jobban is teljesített, mint a második csoport. Miért?

maganugy

A válasz megint a belső és külső motivációban keresendő. Az első csoport úgy érezte, az ő döntése volt, hogy elvégzi a feladatot, és ez a döntési szabadság a belső motivációt keltette életre. A második csoport ezzel szemben kvázi parancsot kapott, ami eléggé lohasztó tud lenni, és maximum a külső motiváló tényezők hatására lehet javítani a teljesítményt.

Bájosságra fel!

A pozitív érzelmek segítenek összpontosítani, a fókuszáltabb figyelem pedig (általában) jobb teljesítménnyel jár. A Hiroshima Egyetem kutatói ezt úgy próbálták bebizonyítani, hogy a vizsgálati személyeknek ügyességi feladatokat ellett elvégezniük állatos képek megnézése előtt és után. Azt találták, hogy a teljesítmény mindig javult a képnézegetés után, de 10%-kal jobban, ha kölyökállatok képével szórakoztatták a résztvevőket. Igen, jól érzitek, a hiroshimai kutatók épp ezzel tették legitimmé a munka közbeni, cuki állatos videók és képek nézegetését és posztolgatását – utóbbit szigorúan a köz érdekében.

maganugy

Az elégedettség és teljesítmény fokozásának érdekében számos egyszerű trükk bevethető, melyek ráadásul egy kis odafigyelésen kívül semmibe nem kerülnek. Azonban amennyire egyszerű ezeket alkalmazni, annál könnyebb megfeledkezni róluk és rossz módszert bevetve egy életre megutáltatni valakivel egy adott feladatot. Éppen ezért ha motiválásról van szó, járjunk el körültekintően, és ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjük ki szakember véleményét!

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Utolsó kommentek

Reblog