A sikeres élet receptje : ​​​​​​​Amikor nem a pénzért csinálod

gazdaság gazdaságsprint

Mi is vezet a sikerhez? A szenvedély? A kitartás? Esetleg a szorgalmas tanulás vagy a szerencse? 

Ha valamit úgy csinálsz, hogy élvezed minden percét, akkor a többi szükséges elem (kemény munka, önfejlesztés, kitartás, összpontosítás, szolgálat és önmagad rugdalása) automatikusan jönni fog. De mi van akkor, ha olyan helyzetben vagy, hogy valaki mást (beosztottadat, gyermekedet, kliensedet, bárkit) kell rávenni arra, hogy ha nem is a szíve csücske az elvégzendő feladat, legalább motivált legyen rá, hogy jól és megcsinálja azt? Ebben az írásban erre kaphattok választ.

A pénz nem megoldás

Számos közgazdász leírta már ezt, és pszichológusok is kimutatták, csak épp a gyereknevelés terén: a külső motiváló elemekkel (pénz, vagy egyéb jutalom) sokszor pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A belső motiváció sokkal erősebb, mint a külső hajtóerők (pl. pénzjutalom), és még az is előfordulhat, hogy a sok külső, tárgyi jutalommal kiöljük az intrinzik (belső) motivációt, és a teljesítmény és munkakedv csökkenni fog.

gazdaság gazdaságsprint

Persze szituációja válogatja, van amikor a pénz tud motiválni, de pl. munkahelyen nem ennek kéne az elsődlegesnek lennie, ugyanis eléggé meglepő kapcsolat van a fizetés és a dolgozó elégedettsége között.

Timothy A. Judge és kollégái a „The relationship between pay and job satisfaction: A meta-analysis of the literature” c. 2010-es cikkükben 120 év kutatásának 92 tanulmányát elemezték, és azt találták, hogy a munkával való elégedettség és a kereset között igen gyenge kapcsolat van: az, hogy valaki milyen sok pénzt visz haza a hónap végén, egyáltalán nem jósolja be, hogy mennyire elégedett a munkájával. Ez a tendencia ráadásul kultúrától független, hasonló eredményeket kaptak az USA-ban, Ázsiában, Ausztráliában és Angliában is. Én innen Magyarországról üzenném Judge-éknak, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen sokunk tapasztalta már, hogy a 400-500 ezer Ft nettót kereső multinacionális körülmények között dolgozó ember ugyanannyit tud szenvedni gyűlölt munkája miatt, mint a 60-70 ezer Ft nettót kereső ápoló honfitársa.

Akkor mi számít?

A belső motiváló tényezők nem csak a munka, feladat iránti elégedettséget növelik bennünk, hanem a teljesítményt is. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy nem kerülnek semmibe, és egy kis odafigyeléssel nagyon hamar bevezethető a mindennapi életünkben, legyen szó otthoni vagy munkahelyi vezetésről.

Láttasd az eredményt!

Dan Ariely és munkatársainak „legós” kísérletében (Man’s search for meaning: The case of Legos, megjelent 2008-ban) a résztvevőknek egyre kevesebb fizetségért (elsőért 3 dollárt kaptak, a másodikért 2.70 dollárt, és így tovább) kellett legóból robotokat építeniük. Két csoportot vizsgáltak, az egyikben amint megépítették a robotot, a vizsgálatvezető szétrombolta, a másikban a résztvevők az asztalon tárolták műveiket, és csak a kísérlet végén szedte szét őket a beépített ember. Bár mindkét csoportnak végig kellett néznie, amint munkájuk megsemmisül és ugyanannyi fizetést kaptak, az első csoport volt az, aki 7 robot megépítése után bedobta a törölközőt, míg a második 11 robotot rakott össze. A vizsgálat eredménye jól mutatja, hogy ha bár rövid időre is, de ha a dolgozó láthatja, hogy mi ma munkája gyümölcse, az nagyban növeli a teljesítményét.

gazdaság gazdaságsprint

Természetesen a munkafolyamat során adott elismerés és bátorítás szintén sokat lendít az ügyünkön, elég csak arra gondolni, hogy mikor végzi el szívesebben a gyermekünk, párunk a neki szánt házimunkát: ha ordítozunk vele és fenyegetőzünk, vagy biztatjuk és dicsérjük a folyamat alatt? Ugyanez a munkahelyen is működik, és nem kell dicshimnuszokban gondolkodni: néhány bátorító bólintás és kedves szó is csodákra képes! De nem elég támogatónak lenni az eredmény eljutásáig, hiszen ugyanilyen fontos, hogy a végén:

Ismerd el az eredményt!

Ha a dolgozók nem csak nézegethetik a munkájukat, de némi elismerést is kapnak érte, akkor az szintén teljesítmény- és elégedettség növekedéssel fog járni – kevesebb pénzért. Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, és hogy mennyire nem, azt jól mutatja a fent említett Ariely és csapatának másik tanulmánya, ahol a résztvevőknek betűpárokat kellett megkeresniük. Ebben a kísérletben 3 csoportra osztották a vizsgálati személyeket:

  • 1. az első ráírhatta a nevét a kitöltött feladatlapra, amit a vizsgálatvezető elismerően bólogatva                     átnézett és úgy rakta el a mappájába
  • 2.  a második csoport nem írhatta rá a nevét, és a vizsgálatvezető átnézés nélkül elrakta a beadott                teszteket
  • 3. a harmadik csoport járt a legrosszabbul, mindenfajta visszajelzés nélkül a beadott lapokat a                     vizsgálatvezető a szemük láttára széttépte

Nem meglepő módon a második és harmadik csoportnak sokkal több pénzt kellett kifizetni, hogy folytassák a vizsgálatot, mint az első csoportnak, akik fele annyiért örömmel vállaltak még több tesztet.

gazdaság gazdaságsprint

Fontos látni, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy boldog és lelkes munkaerőt faragjunk kollégáinkból – de még ennél is könnyebb egy életre letörni a munkakedvüket. Ezért ha van rá lehetőség, nevezzük nevén a munkát végző embereket, és fejezzük ki munkájuk fontosságát és köszönjük meg (ne csak az évi karácsonyi bulin) az erőfeszítéseiket.

Segítség!

Adam Grant pszichológus egész életét mások segítésének szentelte, és egy idő után nem csak a saját bőrén tapasztalta, hogy mások segítése mennyire motiválóvá válik az emberek számára, így elkezdte vizsgálni az altruizmus és a motiváció kapcsolatát.

Egyik vizsgálatába pl. a Michigani Egyetem ösztöndíjához telefonon támogatókat kereső diákokat vont be, akiknek a vizsgálat ideje alatt ugyanúgy kellett dolgozniuk, mint eddig, egyetlen kivétellel: minden nap 10 perc erejéig az összegyűjtött ösztöndíj által bekerült egyetemisták beszélgettek a diákokkal, hogy kifejezzék hálájukat azért, amit csinálnak. Egy hónap után a dolgozó diákok 142%-kal több időt töltöttek a vonalban, és sokkal eltökéltebbek voltak, mint előtte, és bár nem tudták megfogalmazni ez miért van, de elmondták, hogy valahogy felértékelődött bennük a munkájuk, és sokkal fontosabbá vált a szemükben, hogy sikeresek legyenek benne.

gazdaság gazdaságsprint

Nem csak a konkrét segítség, hanem pusztán a az elképzelése annak, hogy esetleg segíthetünk a feladatunkkal másokon, növeli egy kívánt magatartás megjelenését. Szintén Grant professzor egy másik vizsgálatában kórházak osztályaira tett ki két feliratot:

„A kézmosás megvédi Önt a fertőzésektől”

„A kézmosás megvédi pácienseit a fertőzésektől”

Azokon az osztályokon, ahol a pácienseket megemlítették a felhívásban, 45%-kal többet használták az orovosk és ápolók a kézfertőtlenítőket, mint ott, ahol csak a saját egészségük került említésre. Mindkét vizsgálat eredményéből világosan látszik, hogy a proszociális, segítő viselkedésnek még csak a lehetősége is motiváló erővel hat ránk.

Legyen a munka teljesíthető kihívás!

Ez nem csak amiatt fontos, mert az elvégzendő feladat nehézsége és a teljesítmény közötti összefüggést fordított U-alakú görbén lehet a legjobban ábrázolni, magyarul: van egy optimális nehézségi szint, amin a legjobb teljesítmény megjelenik, e optimális nehézségi szint alatt vagy felett a teljesítmény romlik. A motiváció szempontjából is lényeges, ugyanis ha minél nehezebb megoldani egy feladatot, vagy elvégezni egy munkát, annál jobban fogjuk értékelni a saját teljesítményünket. (Kicsit olyan ez, mint a csoportba kerülés: minél nehezebben válunk a tagjává, annál inkább ragaszkodunk hozzá és annál jobban magunkévá tesszük a csoport attitűdjét.)

gazdaság gazdaságsprint

A már említett Ariely origamis kísérletében a résztvevőknek nagyon nehéz formákat kellett hajtogatniuk, az egyik csoportnak leírás alapján, a másiknak még az sem volt. Amikor elkészültek akkor megkérdezték, hogy mennyiért adnák el a „művüket”, illetve a kísérletben résztvevő megfigyelőknek (tehát akik nem hajtogattak) is mondaniuk kellett egy árat, hogy mennyiért vennék meg. Természetesen mindkét csoportnál a hajtogatók nagyobb összeget mondtak, mint a megfigyelők, ráadásul a második (instrukció nélkül maradt) csoport szignifikánsan magassabbra értékelte az egyébként sokkal rosszabbul sikerült darabokat, mert ők többre értékelték a munkát és energiát, amit belefektettek.

Adj választási lehetőséget!

Dolores Albarracin és Ibrahim Senay az önmagunkkal folytatott beszélgetéseinket vizsgálták, és arra jutottak, hogy nem mindegy, hogy egy feladatot milyen típusú belső monológ előz meg. Kísérletükben a résztvevőket két csoportra osztották.

Egyiknek adtak egy percet, hogy átgondolják, akarnak e anagrammákat megoldani, a másik csoportnak egyszerűen jelezték, hogy egy perc múlva anagrammákat kell megoldaniuk. Az első csoport szignifikánsan több fejtörőnek esett neki, és jobban is teljesített, mint a második csoport. Miért? A válasz megint a belső és külső motivációban keresendő. Az első csoport úgy érezte, az ő döntése volt, hogy elvégzi a feladatot, és ez a döntési szabadság a belső motivációt keltette életre. A második csoport ezzel szemben kvázi parancsot kapott, ami eléggé lohasztó tud lenni, és maximum a külső motiváló tényezők hatására lehet javítani a teljesítményt.

gazdaság gazdaságsprint

A pozitív érzelmek segítenek összpontosítani, a fókuszáltabb figyelem pedig (általában) jobb teljesítménnyel jár.

A Hiroshima Egyetem kutatói ezt úgy próbálták bebizonyítani, hogy a vizsgálati személyeknek ügyességi feladatokat ellett elvégezniük állatos képek megnézése előtt és után. Azt találták, hogy a teljesítmény mindig javult a képnézegetés után, de 10%-kal jobban, ha kölyökállatok képével szórakoztatták a résztvevőket. Igen, jól érzitek, a hiroshimai kutatók épp ezzel tették legitimmé a munka közbeni, cuki állatos videók és képek nézegetését és posztolgatását – utóbbit szigorúan a köz érdekében.

gazdaság gazdaságsprint

Az elégedettség és teljesítmény fokozásának érdekében számos egyszerű trükk bevethető, melyek ráadásul egy kis odafigyelésen kívül semmibe nem kerülnek. Azonban amennyire egyszerű ezeket alkalmazni, annál könnyebb megfeledkezni róluk és rossz módszert bevetve egy életre megutáltatni valakivel egy adott feladatot. Éppen ezért ha motiválásról van szó, járjunk el körültekintően, és ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjük ki szakember véleményét!

 0
Tovább

Üdv Stockholmban!

Elzárás. Börtön. Fogság. Korlátozás. Kontroll. Mikor ezeket  a szavakat olvassuk,biztosan nem pozitív gondolatok jutnak eszünkbe.

börtönsprint

Az a kilátástalan helyzet, hogy életünkről és egyáltalán létünkről mások döntenek, hogy nem tudjuk irányítani a történéseket, az kifejezetten rémisztő. Főleg akkor, mikor akartunk ellenére, erőszakosan történik mindez. Az első ösztönös reakció az ellenállás - gondolnánk -, de a túlélés érdekében az ember olyan dolgokra is képes, amiről általában nem is tud. Mikor valakit megtámadnak, elrabolnak vagy egy bankrablás során túszul ejtenek, olyan pszichikai nyomás alá kerül, hogy várható reakciókon túl, merőben szokatlan viselkedést produkálhat. Tartós fogva tartás esetében teljesen természetes, ha a túsz/elrabolt gyűlöli a fogva tartóját és elsősorban ki akar szabadulni, de valamikor mégsem ezt akarja.

börtönsprint

Előfordulhat, hogy a fenyegetett és bántalmazott, kiszolgáltatott fogvatartottban más érzelmek alakulnak ki az agresszor felé. Kötődni kezd hozzá, átéli az ő érzelmeit és kezdetét veszi a túlélés furcsa színjátéka. Akik még nem voltak ilyen helyzetben, biztosan azt mondanák, hogy ők biztosan nem kezdenének együttérezni, megérteni a túszejtőket/ rablókat. Elvből ilyen nem történne meg velünk. Az eredeti történet szereplői is így gondolkodtak, pontosabban akkor még nem tudták, hogy azt a tünetegyüttest, amit produkálnak, Stockholm - szindrómának nevezik később.

börtönsprint

1973-ban Stockholmban egy bankrablás alatt komoly kötődés alakult ki a a túszok és a bankrablók között, aminek a következménye az lett, hogy  mikor kiszabadítottak őket, akkor ellenséget láttak a rendőrökben. Inkább védték a fogvatartókat és mikor megtudták, hogy milyen büntetést fognak kapni, zokogógörcsöt kaptak és megtagadták a tanúvallomást is. Az egyik női túsz olyan mélyen érintve volt a Stockholm- szindrómától, hogy felbontotta az eljegyzését, mert beleszeretett az egyik rablóba. 

Ebből látszik, hogy a körülmények és a pszichikai állapot határozza meg, hogy kinél alakul ki ez a szindróma. Mielőtt a Stockholm - szindrómát úgy értelmeznénk, hogy ez csak fogvatartás alatt jelentkezik és csak lelkileg sérültek esnek bele, tisztázni kell, hogy bárkinél kialakulhat ez a tünetegyüttes. 

börtönsprint

A Stockholm - szindróma gyakoribb, mint gondolnánk és nem csak a bűnözők és áldozatok között jön létre. Alakot ölt a börtönőrök és a rabok, a bántalmazó férj és a bántalmazott feleség között, de még azok a gyerekek is átélnek ilyet, akiknél valamelyik vagy mindkét szülő az agresszív nevelését részesíti előnyben. Az áldozatok fizikai és lelki atrocitást szenvednek el és a folyamatos erőszakos viselkedés ellenére is védik az agresszort. A Stockholm - szindróma a működésének az érdekessége, hogy az áldozatok látszólag nem viselkednek másként, mint a normális hétköznapokban. Viszont össze vannak zárva a fogvatartóval, aki abban a szituációban élet és halál ura, tehát szükséges idomulni hozzá, mert az áldozatnak elemi érdeke, hogy ebből élve kijusson.

Hogyan áll fel a Stockholm - szindróma?

A rettegésben és kiszolgáltatottságban lévő áldozat, ha kap egy kis figyelmet, kis kedvességet vagy álcázott emberséget a fogvatartótól, akkor remény támad benne, hogy ezt túlélheti, de egyben össze is zavarodik. Elkezdődik az érzelmi kötődésnek a kialakulása, de ezt nem az áldozat alakítja ki, hanem az elkövető. Tudatosan teszi, hisz később fel is használhatja saját érdekében. A Stockholm- szindrómában szenvedő ember igyekszik megfelelni az irányító félnek. A rab belehelyezkedik, mind érzelmileg és mind gondolati szinten fogvatartó/túszejtő helyzetébe, odáig, hogy végül azt hiszi, megérti annak reakcióit és tettei mögött lévő motivációkat. Ez a folyamat odáig vezet, hogy végül felmenti és egyetért az elkövetővel, azzal az emberrel, aki a személyes szabadságától megfosztotta és függő viszonyt alakított ki köztük. A függő viszonyban létre jövő lelki folyamatok ugyanazok lesznek, mint amelyek a hétköznapi kapcsolatok mögött állnak.

börtönsprint

Ergo ha valaki mindig átengedi az irányítást másnak, az előbb válik Stockholm- szindrómássá, mint aki nem. Van ebben egy kis paradoxon is: mert aki nem befolyásolható az is mutathat ilyen tüneteket, viszont a helyzet feloldásával nem marad meg benne. Az előzőre ez nem vonatkozik.  A Stockholm - szindróma akkor válik tökéletessé, ha az áldozat teljesen azonosul börtönőrének gondolataival  és végül tényleg elhiszi, hogy az illető jó ember és amit vele tesz az jó az áldozatnak. A folyamatos információ hiány és kontroll miatt az áldozatok hinni fognak abban, hogy nem tudnának  életben maradni az elrabló/ túszejtő  nélkül. Reménykednek benne, hogy amit mondanak nekik a fogva tartás ideje alatt, az mind igaz. Kezdve azzal, hogy nem fogják őket bántani, ha ezt és azt is megtesznek nekik. Aki ebben a helyzetben a kiszolgálhatott, az folyamatosan - ösztönösen - monitorozza az agresszorok érzelmeit és mozdulatait. Az áldozatok egy támadás során, szó szerint semmit sem tehetnek maguktól. Minden egyes tettüket engedélyezni kell, hogy ne érje őket plusz fizikai vagy lelki agresszió.

börtönsprint

Még a legalapvetőbb szükségletek - illemhelyiség használata, helyváltoztatás - esetében is. Viszont, ha történik valami enyhítés - például enni kapnak vagy kényelmesebb pózba lhelyezkedhetnek a fogavatartottak -  akkor alakul ki pozitív érzelem az áldozatban, mivel eddig nem a saját érzéseire, hanem a támadóéra figyelt. Ha a támadó emberségesen fordul felé, akkor az áldozat átveszi a támadó érzelmi perspektíváit. A Stockholm -szindróma kialakulásának másik oka, hogy a támadókban tényleg van emberség és ki is mutatják, ami persze nem  jelent semmit, mert ez a forgatókönyv része is egyben. Engedményeket tesznek, hogy megnyerjék maguknak az áldozatokat, így könnyebben irányíthatóak lesznek. Ezek azok a gesztusok, amik által könnyen kialakítható a függés. Amikor az elkövetők brutálisan viszonyuknak a fogvatartottakhoz,  nem alakul ki ez a tünet.

börtönsprint

A Stockholm - szindróma alapja a korbács és a bársony. Nagyon kevés bársony.

börtönsprint

A túszok, elraboltak és bántalmazásban vagy diktatúrában élő emberek életvitelében nincsen sok különbség, mert így működnek a személyi kultuszon alapuló szekták és politikai rendszerek is. Sok a kapcsolat közöttük, mert akárhogyan is szeretnénk azt hinni, hogy az ember logikus lény, egyszerűen nem az. Persze tisztelet a kivételnek.

börtönsprint

A Stockholm -szindrómás áldozatokat nem elítélni, hanem segíteni kell, hogy újra visszataláljanak önmagukhoz. Támogató pszichoterápiával, családtagokkal, barátokkal kell körülvenni őket, hogy segítsenek nekik a feldolgozásban.

 0
Tovább

Elzárt érzelmek

Gyerekként szüleink igyekeztek nekünk az általuk – a családban elfogadott-  preferált érzelmeket megmutatni  és  megtanítani. Bizonyos érzelmeket pedig kontrollálni vagy helyettesíteni az „érezni tudást”.

börtönsprint

Mit is jelent a helyettesítés?

Léteznek bizonyos érzelmek, amiket nem szabad kimutatni,  így mást mutatok helyette  vagy nem mutatom.  Ezért bizonyos családokban, népcsoportokban  tilos  egyes érzelmeket kimutatni.  Bármelyik érzelem lehet, de általában az öröm, a harag és a szomorúság szokott ide tartozni. Például, ha egy kisfiú beüti a térdét és ez nagyon fáj, de a közösség úgy tartja, hogy a fiúknak nem szabad kimutatni a fájdalmat és az elkeseredést titkolni kell.  

börtönsprint

Így aztán, ha a kisfiú fél vagy legszívesebben sírna, előfordulhat, hogy valami egészen mást mutat majd. A legtöbbször dühvel fog válaszolni minden ilyen típusú szituációra, amikor a fájdalmát vagy kétségbeesését kellene kimutatni.  A kislányoknak meg többnyire dühösnek lenni nem szabad – helyette lehet sírni, mosolyogni, csábítani. A megbántott lány így nincs feltétlenül kapcsolatban a támadás okozta dühével, hanem elszalad és sír. Családonként változó, milyen érzelmet vagy érzelmeket kerülnek a család tagjai és akarva-akaratlanul mire tanítják az ott felnövő gyerekeket, mit mutassanak a kerülendő érzelem helyett. Egy anyuka mesélte, hogy ő módszeresen arra tanította a kislányát, ne mutassa ki a fájdalmát, amikor valaki megbántja, hanem mosolyogjon, mintha mi sem történt volna. Így mások nem nyernek hatalmat fölötte. Ebben az esetben a kislány számára titkolandó érzelemmé vált a szomorúság, a fájdalom és a helyettesítő érzelem az öröm lett.A későbbiek során ezért érez sok nő bűntudatot, ha dühös vagy a fájdalmát , sértettségét kellene  megmutatnia a világnak. Ezért legtöbbször a manipulálás és a terelés módszeréhez fognak nyúlni és sokszor ebben bele is ragadnak, mert nem tanulták  meg helyesen megélni és kimutatni a dühüket.

börtönsprint

Az emberi érzelmek igen bonyolultak – láthattuk az előbbiekből is – főleg ha a társadalmi tabuk is valamilyen szinten beleszólnak. Ha dühnél és a haragnál maradunk, egy férfi lehet haragos, de egy nőre furán néznek, ha hangot ad a haragjának.

Az EQ üzembe helyezése:

A felnőttkori érzelmi problémáknál hamar kiderül, hogy a valódi érzések kimutatása akadályokba ütközik.  Nem is olyan nehéz ezt feltárni – általában már néhány egyszerű jelből és non-verbális megnyilvánulásból-  az adott problémát. Könnyen kiderülhet , hogy az épp hisztérikusan bömbölő ifjú hölgy valójában dühös, míg a dühös férfi tulajdonképpen fél,  hogy elhagyják, egyedül marad vagy nem tartják elég férfiasnak. A lányoknál meg pont fordítva: a sírás, a hiszti női tulajdonságnak van titulálva. Előfordulhat olyan helyzet is, amikor a születéskor magunkkal hozott érzelmi készletünket  „menet közben” átírják , mintha nem is létezne. Ez azt jelenti , hogy  az egyén „nem érez”, pontosabban nem olyan fokon, mintha kellene.  A környezete számára érthetetlen módon reagál és „hidegnek” tűnik. Ez korlátozódhat egy-egy érzésre, de az is lehet, hogy az egyén érzelmei egyáltalán nem működnek.

Részleges korlátozás esetén csak bizonyos érzések hiányoznak a repertoárból, például van, aki nem érez lelki fájdalmat, s mások fájdalmával sem tud mit kezdeni. Ha megpróbáljuk elmondani, milyen bánat ért, milyen bajban vagyunk, valószínűleg ingerült lesz és igyekszik megszabadulni tőlünk, vagy problémánkat lekicsinyelve valamilyen mulatságos megoldást javasol. Esetleg elsüt egy-két szarkasztikus viccet , mint például „az  élők csupán vakációzó halottak”.

börtönsprint

Rosszul esik, nem értjük, miért nem „fogja”, hogy ez nekünk fáj. Sokkal gyakoribb – főleg nőknél –, már előbb is említett „düh tiltás”. Ilyenkor az egyén szinte soha nem tudja kifejezni az adott helyzetben természetes módon keletkező haragját. Saját tapasztalataim azt mondják, hogy az érzelmeket feltétlenül át kell élnünk. Gyerekként és lányként  nekem nem volt tiltva, hogy dühös legyek. Ennek okán nem értem meg a manipulatív lányokat és a hisztériás nőnemű társaimat sem. Az érzelmek egészséges átélése és annak megtanítása, elengedhetetlen a teljes és egészséges élethez.

Ha ezt nem történik meg, akkor magunkat akadályozzuk, hogy köztünk és más emberek között kapcsolat jöjjön létre. Ahol együttérzést, vigasztalást kaphatnánk. Ha elrejtjük a fájdalmunkat, mások esetleg nem is tudhatják, hogy valami fáj; viszont így ők sem és mi sem vesszük észre , hogy  milyen cselekedet az, amelyik sértő valamelyikünk számára. 
Az érzelmek ajtót nyitnak másokhoz és könnyebben viseljük el az élet egyhangúságát.

börtönsprint

Merjünk nyitni egymásra.

 0
Tovább

A vezetés nagy kérdései

Az autóvezetés maga a változás. A forgalom örökké változik és jobb esetben van 2 biztos mankónk : a kresz és az önbizalmunk, amik segítenek  eligazodni a forgalom dzsungelében.  

autosprint

A vezetés alatt folyamatosan figyelünk, alkalmazkodunk, fékezük, elindulunk …. és közben azon gondolkodunk, hogy az előttünk haladó hogyan kerülhetett az utakra. Értjük, hogy fő az önbizalom, de azért mégis ez a szerencsétlen, aki előttünk halad, jobban tette volna, ha elmegy inkább  szőnyegszövő, kötő vagy gyöngyfűző tanfolyamra, mint a mi haladásunkat hátráltatná. A hülye nő.

A sztereotípiák érdekesen működnek, mert még a női vezetők is úgy gondolják, hogy aki lassú és bizonytalan vezető az biztos csak nő lehet. Miért van ez így? Miért hisszük hogy a női vezetők rosszabbak, mint a férfiak?
autosprint

A vezetési stílus nem csak a tanult folyamatokból áll össze, hanem sok minden mással is összefügg.  Például nagyon befolyásolja a személyiségünk; hogy mennyire tűrjük a stresszt, mennyire vagyunk empatikusak, nyugodtak vagy ijedősek és mennyire türelmetlenek vagy türelmesek. A vezetési attitűdökkel kapcsolatos hitrendszer a rosszul beidegződött sztereotípiákból ered.  A közvélemény kutatások - és egyébként, ha megkérdezünk egy férfit - kimutatták, hogy az erősebb nem  zsigerből jobb vezetőnek tartja magát, mint a nőket.

A statisztikák meg is állják ebben a helyüket, addig amíg csak a parkolásról van szó.
autosprint

A férfiak jobbak a parkolásban - oké a nők nagy többsége nem jó benne, de léteznek olyan nők, aki kiválóan parkolnak - akár milyen korú, hátterű vagy gyakorlatú férfiember gyorsabban és pontosabban parkol le, mint a nők. Ebben az atavisztikus örökségek is benne vannak. A férfiaknak jobb a térlátásuk és jobban tudnak tájékozódni. Hozzáteszem, ez nem kizárólagosan csak a férfiakra igaz, mert a nők köreiben is megtalálhatóak a térképagyak és a jó térlátással rendelkező egyedek. Alapjában véve ez akkor is férfi tulajdonság, végül is ők vadásztak anno és tettek meg több száz kilométert a préda elejtése érdekében.  

Az előbbi magabiztos megnyilvánulás, hogy a férfiak  jobb  vezetőnek tartják magukat a nőknél,  csak a férfiakra jellemző tulajdonság. De biztosan így van ez?

autosprint

A nőknél más a helyzet, ha egy nőt megkérdezel hogy jobb vezetőnek tartja magát a férfiaknál, arra az lesz a válasz hogy nem.  Ez nem azt jelenti, hogy kevesebb önbizalommal rendelkeznének, hanem hiányzik belőlük, ami férfiaknál megvan : hogy ebből presztízs kérdést csináljanak. Pedig a női vezetők sokkal megfontoltabbak és körültekintőbbek, mint a férfiak. Sokkal előbb észlelik azt, hogy mit fog a másik tenni, de ahhoz hogy jól oldják meg a helyzetet sokkal bátrabban kell viselkedniük.

Az biztos, hogy ha egy nem magabiztos nő találkozik egy agresszív férfi vezetővel az utakon; automatikusan hibát fog elkövetni az agresszív megnyilvánulás miatt és ettől tényleg rosszabb vezetőnek tűnik. Ezért él ez a “urbanlegend”, hogy a nők rosszabb vezetők, mint a férfiak.

autosprint

Egy ausztrál  autó szimulációs vizsgálaton különböző  vezetői tapasztalattal rendelkező nőket kértek meg a részvételre. Két csoportra osztották őket, függetlenül attól, hogy milyen korúak és milyen végzettséggel rendelkeztek.  

autosprint

A kísérlet első csoportjának csak vezetniük kellett. A második csoportnak pedig a vezetés alatt folyamatosan becsmérlő és negatív jelzőket mondtak  a vezető stílusokról és egyébként a nőkről. Ezek után rengeteg balesetet okoztak, míg az első csoport még csak egy koccanást sem idézett elő. Ez a kísérlet kiválóan mutatja a sztereotípiák által előidézni képes torz énképet és az önbizalomhiányt.
 

Hogyan függ össze az önbizalom a vezetéssel?

Egyszerű a válasz erre a kérdésre: elengedhetetlen hozzá.

A nemek között itt van legnagyobb a különbség: míg ha egy férfi önbizalomhiánnyal küzd, de vezet is egyben, valahogy kompenzálni képes ezt hiányt.  Az autóban ülve magabiztossá válik. A férfi sofőrök - vezetési kvalitástól függetlenül - általában magabiztos vezetők. Kockázatvállalóbbak, agresszívebbek és nagyobb sebességgel vezetnek  és sokkal gyakrabban versenyeznek  idegen sofőrökkel.  A férfiak autóbalesetben történő halálának kockázata ezekből adódóan kétszer magasabb, mint a nőknek. A nőknél a legtöbb hibázási/baleseti  lehetőséget  - a parkoláson kívül - a kanyarodás és a hirtelen csúszások okozzák.

autosprint

A kockázatvállásra visszatérve érdekes tény, hogy a nőknél a mobiltelefon használat az amiben  úgymond bevállalósabbak, mint a férfiak. A férfiak nem használják olyan szinten a mobiljukat autózás közben, mint a nők. Az tény - headset ide vagy oda - a kis kütyű elvonja a figyelmet a vezetéstől és még is a férfiak több hibát vétenek telefonálva és vezetve, mint a nők.  

autosprint

Hogy mi a titok ? Ők sokkal gyakrabban telefonálnak (63%-al többször) vezetés közben, mint a férfiak.

A pszichológiai és evolúciós kérdések:

A vezetés akarva, akaratlanul a férfiakból agressziót és versengést vált ki. Az előbb említett atavisztikus ösztönök, mint a térlátás vagy a jó tájékozódási képesség, nem csak a parkolásra vonatkoznak, hanem az egész rendszerre

Az autóvezetés a hímekből területfoglalási és agresszivitási hajlamot hozza elő.  Régebben - és most is-  sebességre és jó navigációs képességre volt szükségük a táplálékforrás megtalálására, a mozgó célpont bekerítésére és elkapására. A vezetés is tulajdonképpen ilyen. Ilyenkor a gyorsaság a férfiasságot, az ügyes manőverezés pedig a rátermettséget mutatja.  A nagy autó a hatalmat, míg a gyors az erőt szimbolizálja. Oké ezen szimbólumok - mint ahogy a  csodaverdák is- kézenfekvő, hogy azt sugallják, hogy az illető mekkora alfa hímnek érzi magát. De honnan származik ez a területszerzési ösztön, pont a vezetésben ? Avatatlan szem is észre veszi a labdajátékok - foci, kosárlabda vagy kézilabda -  alatt, hogy ott is létezik a területszerzés, hiszen át kell törni a védelmi vonalat, hogy pontot szerezz.

autosprint

Területszerzésnek minősül  a  parkolás  vagy a hirtelen bevágás, előzés. A mi ösztöneink is olyanok, mint az állatoké; az agresszivitásra kétféle módon reagálunk: harcolunk vagy elfutunk. A férfiak harcolnak, mert ez játszódik le bennünk ösztönszinten. A rizikó vállalást még fokozza az is, ha egy csinos nő ül akár mellette, akár a potenciális ellenfél mellett. Ha legtöbb férfi magába néz, azért tisztában van a tettei mozgatórugójával. :)

autosprint

A nőknél azért működik jobban a párhuzamos figyelem, mert a szociális hálóért és a gyermekgondozásért voltak  felelősek. Folyamatosan párhuzamosan kellett - még most is - végezni a különféle a tevékenységeket. Ezért lehetnek jobbak a multitaskingban, viszont ezért is érezhetnek folyamatos vágyat arra, hogy kapcsolatot tartsanak a környezetükkel (vezetés közben is telefonálva). Itt egy probléma szokott lenni, ami igen fontos és valamilyen szinten ez is ősi - nem minden nőre vonatkozik, de többségre igen - hogy nem “néznek ki” a kisvilágukból. Magyarán nem használják a tükröket, ami azért elég nagy probléma, de mitől van ez? Ha nem látom a problémát, akkor nincs - az örök struccpolitika - illetve  nem készülök fel a fenyegető területszerző hódítókra, mert hát én ugye nem csinálok ilyet. Pluszként meg kell itt említeni a térlátást. A férfiaknak vezetés közben előny, hogy átfogó szemléletűek, egységben látják a dolgokat, és könnyebben tudnak egyszerre több  adott célpontra koncentrálni.

autosprint

A nőknek abban nyilvánul meg a nem túl jó térlátás, hogy fejben nehezebben tudják elhelyezni a térben az autót, ami manőverezésnél jelent komoly hátrány számukra, de ezt kellő szorgalommal megtanulható.

Összefoglalva a tényeket:
autosprint

Léteznek különbségek (perspektivikus látás, figyelem, rizikóvállalás), de amíg az egyik nemnél ez hátrány az a másiknál inkább előny. Viszont a vezetési technikánkat  nem csak a hormonok határozzák meg, hanem a tapasztalat,  a rutin, illetve a  személyiségjegyekből és magánéletből származó egyéni különbségek. Azt hozzá kell tenni, hogy az önbizalom nem pótolja a tudást és ebbe a hibába a legtöbbet a férfiak esnek bele. A nőknek  pedig arra kell gondolni, hogy jobban bízzanak magukban és az autójukban.

 0
Tovább

Hol vagy apa?

Apára minden családban szükség van. Nagyon fontos az apa jelenléte  a gyerekek fejlődésében és a családi dinamikában is, mert akárhogy nézzük, egy igazi családot anya és apa építi fel. A lányok és fiúk életében mindketten meghatározó szerepet töltenek be. Befolyásolja későbbi párválasztásukat is. Egy kislánynak vagy kisfiúnak teljesen másképp van szüksége apára, de van egy közös nevező, ma talán a legfontosabb: az apai szeretet.

 apasprint

Apának és anyának lenni nem könnyű. Maga az apává válás is egy hosszú folyamat része, ami már kisgyermek korban elkezdődik, de igazán lényegessé akkor válik, mikor tudatosul, hogy tényleg apa lesz. Ugyan úgy megjelenik az a szorongás náluk is, mint az anyukáknál. Folyamatosan felmerül bennük az a kérdés : hogy milyen apa leszek? jól fogom csinálni? mit fogok elrontani?

Férfiaknak nem írtak  annyi szakirodalmat  vagy “segédletet” az apai létről. Igazából nem is tudnánk elképzelni, hogy leendő apák bújják az életmód tanácsadás rovatban az apákról és a nevelésről szóló cikkeket. Függetlenül attól, hogy ők ezt nem teszik (lehet nekik van igazuk, mert valamikor a gyereknevelés-téma is túl van tolva, az édesanyák meg pánikonak) igenis nagyon fontos feladatuk van kis családjukban és a gyerkőcök nevelésében. Az anyaság vele születik a nőkkel, az apaság nem születik a fiúkkal. Az apaságra szocializálni kell a fiúgyereket. Nem elegendő azt mondani, hogy manapság sok a rossz apa, azon kell elgondolkodni, hogy hol rontottuk el, és segítenünk kell a fiainkat abban, hogy jó apákká válhassanak.

 

Akkor nézzük is meg, apuka milyen mintát nyújthat a gyerekeknek.

Természetesen fontos az is, hogy milyen mintát és tapasztalatot hoz be új családjába. Megtartja a tanultakat, elvárásokat, hiedelmeket  vagy egy teljes új nevelési módszert fog alkalmazni. Az hogy melyiket utat választja, függ a saját személyiségétől és nem mellékesen a gyereke személyiségétől. Hogy miért van ez így? A gyereknevelés szemben a mítoszokkal, nagyon életszagú és reális része az életnek és van egy érdekes hobbija is: elmélet romboló :)

 apasprint

Ami viszont minden apánál biztos: másképp látják a világot és teljesen más módszerekkel viszonyulnak a gyermekükhöz. Mivel más stílusban foglalkoznak utódaikkal, ezért  tőlük mást tanulnak a gyerekek és ez így van jól. Ezért van az, hogy mikor a gyerekek egészen picik apa nem csak apa, hanem apa egy SZTÁR! Így nagy betűvel. Apa hozza a külvilágról az információkat, amik nagyon izgik, mert sok felé jár és sok minden történik vele. Felelőtlenül játszik velünk  - valamikor tényleg - és olyan lesz mint mi, gyerekek.

 apasprint

A fiúknak apa férfimintát nyújt  - ugyanúgy mint nála-   ezáltal elsajátítják, hogy kell viselkedni egy nővel, mit csinál egy férfi, hogyan lehet az érzelmeket kezelni (csak férfiasan :) ) és a problémákat kezelni. A lányoknál pedig apa az első szerelem. Ez teljesen normális, hogy pici korban a kislányok nagyon apásak ( a fiúk meg anyásak), mert apa a világ közepe. A kislányok tőlük tanulják meg, hogyan kell viselkedni a férfiakkal és apával gyakorolják (ami nem tudatos)  első női praktikákat is. Apa feldobál az égig teljes boldogságban, anya meg fogja a fejét. Az apa gondoskodása, ölelése egyszerűen érzelmi biztonságot jelent a kislánya számára és ettől válik boldog egészséges felnőtt nővé.

 apasprint

 

De akkor hol vannak az apák?

A mai társadalmunkat nézve az jut eszembe, hogy alapvetően apa-mentes társadalomban élünk.  Az “apátlan társadalom” fogalma nekem nagyon sok mindent jelent. Itt főleg arra gondolok, hogy a gyerekek 40% - nál hiánycikk az apai gondoskodás és szeretet és maga az apai minta is. Ez főleg elvált családok gyerekeinél észlelhető.  Általában a lányok és a fiúk is főleg anyával élnek, aki a válás után rájuk zúdítja a férfiakkal kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit. Ergo az apáról is ugyanez a véleménye.

 apasprint

Egy válás nehéz ügy, de szerintem ha vannak gyerekek, mindig az ő érdekeiket kell nézni. Attól még gyűlölhetik egymást a felek - bár ez hosszútávon nem a legjobb megoldás- de a gyerekeket nem szabad felhasználni a hatalmi harcokhoz. Tény, hogy a gyermek sorsdöntő találkozása az apjával hiányos vagy éppen teljesen elmarad, rettentő sok kárt okoz. Miért fontos a találkozás és a különböző programok közösen apával?

A fentebb leírtakhoz hasonlóan a férfi mintán van a hangsúly. A példákon, de mi történik akkor ha ez hiányos vagy nincsen? Hogy mutassa meg egy nő a feminin szerepvilágot egy lánynak, ha nincs ott egy férfi, aki felé ezeket a magatartásmintákat gyakorolhatja? Hogy tud apa férfias mintákat mutatni a fiának, ha nincs ott egy nő, aki felé “férfiként” viselkedhetne? Mind a lányok, mind a fiúk az ép családban – anyjuk és apjuk jelenlétében – képesek elsajátítani “hibátlanul” a “nőies”, illetve a “férfias” viselkedés alapvető szabályait, ami persze nincsen kőbe vésve, hogy egy lány vagy fiú csak ezt csinálhatja meg amazt.

 apasprint

A modern kutatások bebizonyították, hogy az apa szerepe már a csecsemőkorú gyermek esetében is igen fontos. A biztos kötés az apa felé – igaz, hogy kicsivel később – ugyanúgy kialakul, mint az anyánál. Az apa azonban egészen másképp kommunikál gyermekével, mint az anya. Amikor a házaspár veszekszik, az asszony rendszerint azt mondja a férjének: “én foglalkozom a gyerekkel többet, mosok, főzök rá, etetem, te mindig csak játszol vele!” Én viszont azt állítom: ennek a “játéknak”, ami az apa és a gyerek kapcsolatát jellemzi, igen fontos szerepe van a gyerek személyiségfejlődésében. Az előző sorokban említettem is ezt, mikor apa játszik és anya fogja a fejét. Ez azért van, mert az apák konkrétan ilyenkor átmennek gyerekbe. Az apás játék tényleg felszabadult, mert szemben az anyukákkal, apa másképp áll hozzá a veszélyhez vagy sérülésekhez. Az anyák még játék közben tudattalanul arra gondolnak, hogy mi fog történni a gyerekkel.

 apasprint

Ez a fajta viselkedés nem csak a játékra, hanem a kommunikáció tanulási folyamatára is igaz.

A mamát meleg, folyamatos, figyelmes és ritmusos kommunikáció jellemzi, az apa kommunikációjában hirtelen érzelem megnyilvánulások  vannak. Az ilyen megnyilvánulásokból jön le a gyereknél az : hogy apa olyan mint én, apa játékos  és kiszámíthatatlanul vicces- bolondos . Ez fantasztikusan vonzó egy egészséges baba számára. Vizsgálatok igazolják, hogy az apa játékstílusának “kalandossága”, izgalmas kiszámíthatatlansága (a “veszély”, melynek hátterében a teljes biztonság rejlik) igen fontos szerepet játszik a gyerek intellektuális fejlődésében. A kisgyerekkortól fölfelé egészen a kisiskolás korig megjelennek a játéknak azon formái, melyek miatt a találkozás valóban sorsdöntő apa és gyereke között, ezek a birkózó játékok.

 apasprint

Tulajdonképpen nem is játék ez, hanem aréna, ahol a gyereknek meg védenie magát, ahol ki kell számítania a másik reakcióját, meg kell tanulnia, hogyan viselkedjen, mit tegyen bizonyos váratlan helyzetekben, hogyan kell – a másik gondolataiba “belelátva” – küzdeni, milyen érzés a győzelem és milyen a vereség. Számos pszichológiai vizsgálat és tapasztalat bizonyítja, hogy a gyerek bontakozó kreativitásában, önértékelésében, empátiájában, abban, hogy bele tud helyezkedni mások gondolatvilágába, az apai játéknak fontos szerepe van. Fenti dolgok hiánya miatt gondolom azt, hogy konkrétan apa-mentesség van és ezt nem lehet csak a szociális problémákra ráhúzni. Régebben - 35 évvel ezelőtt - is dolgoztak az apák és ugyan úgy foglalkoztak a gyerekekkel is. Vitték őket mindenfelé, nevelték őket és megtanították azt, amit ők tanultak-és ez nem egy ósdi felfogás. Akkor sem volt könnyű az élet, ugyanúgy volt stressz, konfliktusok, de az apai szerep az fontos volt.

Ha válásra kerül sor az  apa egy idő után  nem  lesz motivált abban, hogy nagyon sokat dolgozzon a gyerekekkel való kapcsolatán, mert nem tud közel kerülni a családjához. Elvált és a kéthetenkénti láthatás azt jelenti, hogy az apa és a gyerek rövidesen nem tud mit mondani egymásnak. Az apaszerep nem működik.

 

Miért lenne szükség arra, hogy  ez még is működjön?

apasprint
Elsősorban az apa feladata a szocializáció folyamatát megmutatni a gyereknek Megmutatkozik abban, amikor az apa együtt mossa, szereli a kocsit kisfiával/kislányával a garázsban, amikor horgászni vagy éppen edzésre viszi őt, mesél az állatokról és megmutatja mit csinált ő ennyi idősen mint a kislánya/kisfia. Megmutatja, milyen a világ odakint, hogyan kell bánni az otthonon kívüli eszközökkel – és az otthonon kívüli emberekkel. Ez 100% -osan  az apa feladata, és ezt az apától kell megkapnia minden gyereknek. A tapasztalatok azt mutatják: az apa nélkül felnövő gyerek nem szerzi meg ezt a jártasságot, és így a serdülés kezdetén egy ismeretlen világgal kell szembenéznie. Olyannal, amelynek kihívásaira nincsenek tanult válaszai. Ennek következménye lehet aztán a kábítószer, a bandázás, a fiatalkori bűnözés és ezer antiszociális és aszociális magatartásforma. Hiányzik az apa, aki nem serdülőkorban, hanem csecsemőkorban és kisgyerekkorban, óvodáskorban tanítja a gyereket, segíti őt abban, hogy beléphessen ebbe a világba.

 apasprint

Ezért fontosak az apák, hogy megmutassák nekünk a világ reális arcát. Lehet ez egy kicsit desszantos megfogalmazásnak fog tűnni, de tulajdonképpen ez a lényege: az apák azok a személyek, akikkel játszunk, akik megmutatják a külvilágot, akikre felnézzünk és akik megtanítanak megvédeni magunkat és felkészülni az életre.

 apasprint

Apák, csodásak vagytok!
 

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Utolsó kommentek

Reblog