Psszt! A munkahelyi pletyka jó ... 

Azt beszélik, hogy bizonyos keretek között a pletykának igen jótékony hatása van az emberek közötti kommunikációban. Érdekes ez a tény, bár én különbséget tennék az információ átadás, a hír és a pusmogás vagy mendemonda között. A fáma - tájékoztatás, értesítés, de jelenthet szóbeszédet is - inkább a pozitív hatásait erősíti a pletykának.  

munkasprint

A magam részéről kifejezetten nem szerettem a pletykát, bizonyos szinten túl pedig ártónak találom, de képmutató lennék, ha nem írnám le : bizony én is felhasználtam szóbeszédeket, hogy megtudjak dolgokat egy munkafolyamtról, átszervezésről vagy egy kollégáról. Szigorúan leszögezem ezen információkat nem használtam fel és senkinek nem okoztam kárt vele,egyszerűen csak bebiztosítottam magam a jövőre nézve. Fordítva nézve, mondhatni ez önző dolog tőlem, de én nem pletykálok,híresztelek se pozitívat se negatívat. Senkiről, de az nem jelenti , hogy nem követem nyomon az eseményeket és ha kell akkor aktivizálom magam.

munkasprint

A pozitív szóbeszéd  - de minő véletlen a rosszindulatú is -  tényleg nagy segítség a társadalmi rend fenntartásában. Ráadásul terápiás hatásai is vannak, például ha valaki rossz hírrel szembesül, akkor a szívverése felgyorsul, de ha ezt a hírt gyorsan áttudja adni valakinek, akkor a pulzusa visszaáll a normális ütemre. Tehát a fecsegés és pusmogás egészség megőrzésként is működik. Viszont az info átadásával azt is megelőzhetjük , hogy valamilyen kétes hírű személy kihasználjon valakit. Ki kell hangsúlyoznom, az utóbbi esetben nem szabad bűntudatot éreznünk, mert így megmentünk valakit a rossz következményektől. Összefoglalva elmondható, hogy a negatív és pozitív hírek továbbításának  egyéni és társas haszna van.

munkasprint

A pletykának számos fajtája van és sok szintje létezik.  Nem is az a jó elnevezés , hogy pozitív vagy negatív szóbeszéd létezik, hanem a “hasznos” és az “ártó” kategória a legmegfelelőbb. Mit is értek ez alatt?

A munkahelyen, iskolákban, szomszédságban, az egyetemen vagy egy politikai gyűlésen, de akár egy szakkörön is , automatikusan elkezdődik a klikkesedés. Még mielőtt húznánk a szánkat , hogy “mi ez már”  le kell szögezni ez egy természetes folyamat. Nem kell mindenkit szeretni és nem fogunk mindenkivel beszélgetni. Az ilyen csoportulások alap pillére a közös benyomás, ami összehozza a feleket azonos érdeklődésen belül is. Már itt eldől, ki kivel és miért  és merre tart . A legtöbb  esetben ilyenkor is az érdekek dominálnak, kevés esetben meg a szimpla szimpátia.  Az érdeknek rengeteg  variánsa lehet.

munkasprint

Érdekem,hogy meghallgassanak, hogy befogadjanak, hogy elismerjenek, hogy előreléptessenek, hogy ne keveredjek kínos szituációba és hogy szép dolgokat mondjanak rólam.

Ha fenn áll az elszigetelődés estélye, akkor érdekem , hogy ne közösítsenek ki, hogy ne legyek periférián. Érdekem, hogy nekem higgyenek, hogy nekem legyen igazam, ne a másiknak legyen igaza és hogy felderítsem az igazságot. Sok minden apróság alkothatja az érdekeimet. Az anyagiak épp úgy befolyásolják cselekedeteimet, mint a lelki benyomások és pszichológiai mozgató rugóim, motivációim.

munkasprint

Ha veszélybe érzem magam vagy nem szeretnék feltűnést kelteni - mert az érdekeim úgy kívánják -  a pletykát meg is fordíthatom, elterheltem magamról a többiek figyelmét. Másról kezdünk el terjeszteni valamit, a legjobb védekezés a támadás elvén. A pletykának két arca van és életünk során általában a nem szép és aljas oldalával találkozunk. Azzal az oldallal, amely rengeteg kárt, félreértést okozhat, mert aki buta, lelkileg beteg, nem elég óvatos, nem jó indulatú vagy sérelmekkel teli és  megkeseredett az akarva vagy akaratlanul szenvedélyesen alkalmazza a rágalmazó, gonosz pletykát.Csak, hogy legyen,mert nélküle nem tud létezni.

munkasprint

Nézzük meg a munkahelyi folyosó - pletyit  :  fontos , hogy kitől mit hallunk és hogy erről a témáról, kinek mi a véleménye. A munkahelyi pletyka, akkor válik igazán károssá, ha a magán élet is belekerül és a legrosszabb verziója, pedig az, ha főnök is közvetlenül beszáll a játékba. Ami igazán el lehetítleníti a helyzetet az a “szerelmi viszonyok” kreálása vagy a felettessel való románc terjesztése.

Jellemző erre a pletyka fajtára, hogy sajátos hanglejtése van és a hangsúlyokra nagyon kell vigyázni és a véleményekre,mert itt igen a pletykáló  beleszővi  a saját véleményét a témáról. A hallgató fél pedig a saját szűrőjén keresztül, összegzi a hallottakat és ebből lehetnek a félreértések is. A hangsúly amit ilyenkor használ valaki egyszerűen nagyon fontos, mert így lehet teljesen más irányba terelni az eredeti információt.  Ha mi hallgatunk másokat , akkor, figyelni kell , hogy milyen érzéseket közvetítenek felénk - mert ez befolyásolja azt, hogy te mit higgyél el ebből a témából - és arra is , hogy mit fűzz hozzá a másik , mint magán vélemény és milyen ítéletet mond. Igen, pletyka alatt mindenki ítélkezik és így szerez befolyást a hallgatóságon.

munkasprint

Tovább megyek: ha az érzelmekben megjelenik a harag, az irigység, a rossz indulat és az ellenségeskedés, akkor ezen érzelmek eltorzítják, már az elején az alap történetet. A felnagyítást, kicsinyítést vagy túl pörgetést, mind , mind arra szolgálnak, hogy pletykáló malmára hajtsák a szó szerint a  folyamatot. A “kavarás” is ezekből a negatív érzelmekből táplálkozik, csak sokkal nagyobb romboló ereje van. Ha valaki kavar azt úgy tudjuk lekódolni, hogy elemezzük már a kezdő mondatok, hangsúlyát, a gesztusokat és a mimikát.

munkasprint

A testbeszéd és a verbális kommunikáció, és persze egy kis primadonna vér - ha felfigyelünk rá -  letudja leleplezni a manipulációs szándékot. Miután ezt realizáltuk a legegyszerűbb, hogy tisztázzuk a pletyka hátterét. A eszköz ,amit ilyenkor alkalmazhatunk a visszakérdezés. Úgy kell kérdeznünk, hogy benne legyen a pletykáló véleménye a kérdésünkben. A folyamatos kérdésekkel tisztázni tudjuk a híresztelés valódi hátterét.  

munkasprint

A pletyka megerősít és legyengít embereket, helyzeteket, szituációkat és egyben biznisz is.

Mindenki veszi a pletykát, fizetünk érte, hogy több információhoz jussunk. A pletykának ára, piaca (bulvar sajtó), szokásrendje és különböző színvonala van. Valamikor felpörgetik,kifacsarják,túlragozzák , de vége mindig a magánélet megsértése lesz. Durva és erőszakos hangnemben.  Itt tényleg az a kérdés: hogy miért fontos, hogy számunkra vadidegen ember kivel, mikor mit csinált? Miért jó az nekem, hogy érdektelen híreszteléseket olvassak vagy hallgassak?

El se hinnénk, de szeretünk bírót játszani és  ítéletet mondani. Nézzük meg , hogyan működik ez. Ha valaki jól öltözik, akkor szórja a pénzt, ha bolondosan vagy nem a megszokott módon , akkor játssza az agyát. Ha valaki kellően magabiztos - nem arrogáns- és elfogadja a dicséretet ,akkor az nagy képű . Az anyuka , aki jó fej és rugalmasan neveli a gyerekét , az nem jó anya. A szabadúszóra, hogy nem dolgozik és ugyanez vonatkozik a vállalkozókra is.  A fent említett példák arra mutatnak rá, hogy ha ez pletyka szinten jelenik meg , akkor a rosszindulat és az irigység táplálja az egészet.

munkasprint

Ebben az esetben a pletyka szimplán mérgező és méltatlan. Egyet tehetünk: nem csatlakozunk az ítélkezőkhöz, hanem visszatükrözzük az általuk terjesztett pletykát. A saját mondandójukkal szembesítjük őket.

 0
Tovább

Első lépések a sikerhez

Mi vezet sikerhez? Elég hozzá csak a szenvedély? Ha valamit úgy csinálsz, hogy élvezed minden percét, akkor a többi szükséges elem (kemény munka, önfejlesztés, kitartás, összpontosítás, szolgálat és önmagad rugdalása) automatikusan jönni fog. De mi van akkor, ha olyan helyzetben vagy, hogy valaki mást (beosztottadat, gyermekedet, kliensedet, bárkit) kell rávenni arra, hogy ha nem is a szíve csücske az elvégzendő feladat, legalább motivált legyen rá, hogy jól és megcsinálja azt?

munkasprint

Ebben az írásban erre kaphattok választ.

A pénz nem megoldás

Számos közgazdász leírta már ezt, és pszichológusok is kimutatták, csak épp a gyereknevelés terén: a külső motiváló elemekkel (pénz, vagy egyéb jutalom) sokszor pont az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. A belső motiváció sokkal erősebb, mint a külső hajtóerők (pl. pénzjutalom), és még az is előfordulhat, hogy a sok külső, tárgyi jutalommal kiöljük az intrinzik (belső) motivációt, és a teljesítmény és munkakedv csökkenni fog.

Persze szituációja válogatja, van amikor a pénz tud motiválni, de pl. munkahelyen nem ennek kéne az elsődlegesnek lennie, ugyanis eléggé meglepő kapcsolat van a fizetés és a dolgozó elégedettsége között.

munkasprint

Timothy A. Judge és kollégái a „The relationship between pay and job satisfaction: A meta-analysis of the literature” c. 2010-es cikkükben 120 év kutatásának 92 tanulmányát elemezték, és azt találták, hogy a munkával való elégedettség és a kereset között igen gyenge kapcsolat van: az, hogy valaki milyen sok pénzt visz haza a hónap végén, egyáltalán nem jósolja be, hogy mennyire elégedett a munkájával. Ez a tendencia ráadásul kultúrától független, hasonló eredményeket kaptak az USA-ban, Ázsiában, Ausztráliában és Angliában is. Én innen Magyarországról üzenném Judge-éknak, hogy nálunk is ez a helyzet, hiszen sokunk tapasztalta már, hogy a 400-500 ezer Ft nettót kereső multinacionális körülmények között dolgozó ember ugyanannyit tud szenvedni gyűlölt munkája miatt, mint a 60-70 ezer Ft nettót kereső ápoló honfitársa.

Akkor mi számít?

A belső motiváló tényezők nem csak a munka, feladat iránti elégedettséget növelik bennünk, hanem a teljesítményt is. Ezen kívül hatalmas előnyük, hogy nem kerülnek semmibe, és egy kis odafigyeléssel nagyon hamar bevezethető a mindennapi életünkben, legyen szó otthoni vagy munkahelyi vezetésről.

1. Láttasd az eredményt!

Dan Ariely és munkatársainak „legós” kísérletében (Man’s search for meaning: The case of Legos, megjelent 2008-ban) a résztvevőknek egyre kevesebb fizetségért (elsőért 3 dollárt kaptak, a másodikért 2.70 dollárt, és így tovább) kellett legóból robotokat építeniük. Két csoportot vizsgáltak, az egyikben amint megépítették a robotot, a vizsgálatvezető szétrombolta, a másikban a résztvevők az asztalon tárolták műveiket, és csak a kísérlet végén szedte szét őket a beépített ember.

munkasprint
Bár mindkét csoportnak végig kellett néznie, amint munkájuk megsemmisül és ugyanannyi fizetést kaptak, az első csoport volt az, aki 7 robot megépítése után bedobta a törölközőt, míg a második 11 robotot rakott össze. A vizsgálat eredménye jól mutatja, hogy ha bár rövid időre is, de ha a dolgozó láthatja, hogy mi ma munkája gyümölcse, az nagyban növeli a teljesítményét.

Természetesen a munkafolyamat során adott elismerés és bátorítás szintén sokat lendít az ügyünkön, elég csak arra gondolni, hogy mikor végzi el szívesebben a gyermekünk, párunk a neki szánt házimunkát: ha ordítozunk vele és fenyegetőzünk, vagy biztatjuk és dicsérjük a folyamat alatt? Ugyanez a munkahelyen is működik, és nem kell dicshimnuszokban gondolkodni: néhány bátorító bólintás és kedves szó is csodákra képes!

2. Ismerd el az eredményt!

Ha a dolgozók nem csak nézegethetik a munkájukat, de némi elismerést is kapnak érte, akkor az szintén teljesítmény- és elégedettség növekedéssel fog járni – kevesebb pénzért. Az elismerésnek nem kell nagy dolognak lennie, és hogy mennyire nem, azt jól mutatja a fent említett Ariely és csapatának másik tanulmánya, ahol a résztvevőknek betűpárokat kellett megkeresniük. Ebben a kísérletben 3 csoportra osztották a vizsgálati személyeket:

munkasprint

  • az első ráírhatta a nevét a kitöltött feladatlapra, amit a vizsgálatvezető elismerően bólogatva átnézett és úgy rakta el a mappájába

  • a második csoport nem írhatta rá a nevét, és a vizsgálatvezető átnézés nélkül elrakta a beadott teszteket

  • a harmadik csoport járt a legrosszabbul, mindenfajta visszajelzés nélkül a beadott lapokat a vizsgálatvezető a szemük láttára széttépte
     

Nem meglepő módon a második és harmadik csoportnak sokkal több pénzt kellett kifizetni, hogy folytassák a vizsgálatot, mint az első csoportnak, akik fele annyiért örömmel vállaltak még több tesztet.

Fontos látni, hogy milyen kevés elég ahhoz, hogy boldog és lelkes munkaerőt faragjunk kollégáinkból – de még ennél is könnyebb egy életre letörni a munkakedvüket. Ezért ha van rá lehetőség, nevezzük nevén a munkát végző embereket, és fejezzük ki munkájuk fontosságát és köszönjük meg (ne csak az évi karácsonyi bulin) az erőfeszítéseiket.

3. Segítség!

Adam Grant pszichológus egész életét mások segítésének szentelte, és egy idő után nem csak a saját bőrén tapasztalta, hogy mások segítése mennyire motiválóvá válik az emberek számára, így elkezdte vizsgálni az altruizmus és a motiváció kapcsolatát.

munkasprint

Egyik vizsgálatába pl. a Michigani Egyetem ösztöndíjához telefonon támogatókat kereső diákokat vont be, akiknek a vizsgálat ideje alatt ugyanúgy kellett dolgozniuk, mint eddig, egyetlen kivétellel: minden nap 10 perc erejéig az összegyűjtött ösztöndíj által bekerült egyetemisták beszélgettek a diákokkal, hogy kifejezzék hálájukat azért, amit csinálnak. Egy hónap után a dolgozó diákok 142%-kal több időt töltöttek a vonalban, és sokkal eltökéltebbek voltak, mint előtte, és bár nem tudták megfogalmazni ez miért van, de elmondták, hogy valahogy felértékelődött bennük a munkájuk, és sokkal fontosabbá vált a szemükben, hogy sikeresek legyenek benne. 

Nem csak a konkrét segítség, hanem pusztán a az elképzelése annak, hogy esetleg segíthetünk a feladatunkkal másokon, növeli egy kívánt magatartás megjelenését.
Azokon az osztályokon, ahol a pácienseket megemlítették a felhívásban, 45%-kal többet használták az orvosok és ápolók a kézfertőtlenítőket, mint ott, ahol csak a saját egészségük került említésre. Mindkét vizsgálat eredményéből világosan látszik, hogy a proszociális, segítő viselkedésnek még csak a lehetősége is motiváló erővel hat ránk.

4. Legyen a munka teljesíthető kihívás!

Ez nem csak amiatt fontos, mert az elvégzendő feladat nehézsége és a teljesítmény közötti összefüggést fordított U-alakú görbén lehet a legjobban ábrázolni, magyarul: van egy optimális nehézségi szint, amin a legjobb teljesítmény megjelenik, e optimális nehézségi szint alatt vagy felett a teljesítmény romlik.

munkasprint

A motiváció szempontjából is lényeges, ugyanis ha minél nehezebb megoldani egy feladatot, vagy elvégezni egy munkát, annál jobban fogjuk értékelni a saját teljesítményünket. (Kicsit olyan ez, mint a csoportba kerülés: minél nehezebben válunk a tagjává, annál inkább ragaszkodunk hozzá és annál jobban magunkévá tesszük a csoport attitűdjét.)

A már említett Ariely origamis kísérletében a résztvevőknek nagyon nehéz formákat kellett hajtogatniuk, az egyik csoportnak leírás alapján, a másiknak még az sem volt. Amikor elkészültek akkor megkérdezték, hogy mennyiért adnák el a „művüket”, illetve a kísérletben résztvevő megfigyelőknek (tehát akik nem hajtogattak) is mondaniuk kellett egy árat, hogy mennyiért vennék meg. Természetesen mindkét csoportnál a hajtogatók nagyobb összeget mondtak, mint a megfigyelők, ráadásul a második (instrukció nélkül maradt) csoport szignifikánsan magasabbra értékelte az egyébként sokkal rosszabbul sikerült darabokat, mert ők többre értékelték a munkát és energiát, amit belefektettek.

5. Adj választási lehetőséget!

Dolores Albarracin és Ibrahim Senay az önmagunkkal folytatott beszélgetéseinket vizsgálták, és arra jutottak, hogy nem mindegy, hogy egy feladatot milyen típusú belső monológ előz meg. Kísérletükben a résztvevőket két csoportra osztották. Egyiknek adtak egy percet, hogy átgondolják, akarnak e anagrammákat megoldani, a másik csoportnak egyszerűen jelezték, hogy egy perc múlva anagrammákat kell megoldaniuk.

munkasprint

Az első csoport szignifikánsan több fejtörőnek esett neki, és jobban is teljesített, mint a második csoport.

Miért?

A válasz megint a belső és külső motivációban keresendő. Az első csoport úgy érezte, az ő döntése volt, hogy elvégzi a feladatot, és ez a döntési szabadság a belső motivációt keltette életre. A második csoport ezzel szemben kvázi parancsot kapott, ami eléggé lohasztó tud lenni, és maximum a külső motiváló tényezők hatására lehet javítani a teljesítményt.

munkasprint

Az elégedettség és teljesítmény fokozásának érdekében számos egyszerű trükk bevethető, melyek ráadásul egy kis odafigyelésen kívül semmibe nem kerülnek.

Azonban amennyire egyszerű ezeket alkalmazni, annál könnyebb megfeledkezni róluk és rossz módszert bevetve egy életre megutáltatni valakivel egy adott feladatot. Éppen ezért ha motiválásról van szó, járjunk el körültekintően, és ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjük ki szakember véleményét!

 0
Tovább

A halogatás rapszódiája 

Az ember vérében van a halogatás, mer’ már őseink is tökélyre vitték ezt a módszert fennmaradásuk érdekében.

munkasprint

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol minden percben meghalhatsz, megehetnek, agyontaposhatnak, illetve találkozhatsz olyan természeti jelenségekkel, mint a gyakori földrengés és túlbuzgó vulkanikus tevékenység. Nem mindegy, hogy mire fekteted be az energiát és nem mindegy hogyan teszed azt meg. Őseink is jól tudták ezt, ösztöneiket követték e téren.

Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az ősember tanakodott volna azon, hogy most ne egyen vagy egyen, hanem arról, hogy igenis kockázatot kellett vállalniuk azért hogy a legyen élelmük , vizük és biztonságos legyen környezetük. Nem voltak olyan szinten ellátva olyan alap erőforrásokkal, amikkel mi a modern ember rendelkezünk. A halogatás miben léte abban rejlett, hogy miként kell lebonyolítani a vadászatot, felkészülni a télre vagy egy háborúra. Mivel az életüket kockáztatták szinte minden órában, ezért ha meg volt rá az esély , hogy elkerüljék az ilyen típusú helyzeteket, akkor inkább halogattak.

A mai ember erőforrásai nem annyira elzártak, mint őseink idejébe volt. Könnyebben hozzájutunk az élelemhez, biztonsághoz és kényelemhez. Nem kell küzdenünk a kardfogú tigrissel az őstulokért, nem halunk bele olyan betegségekbe, mint a fertőzések és nem tapos agyon minket egy mamut. Igaz az ellenséges törzsek lehet most is lebunkóznak, de az ember igazából mindig saját maga ellensége volt. A modern homo sapiens sapiens nincs olyan mostoha körülmények között, viszont gyakran távoli célokért küzd, ami nem közvetlenül kapcsolódik csak ösztöneihez és szükségleteinkhez.Olyan homályos célok mint a munkaerőpiacon való megjelenés és fennmaradás és a későbbi elhelyezkedés jóval kevésbé mozgósít bennünket, mint egy feldühödött mamut elől való futás, lehetőleg minél gyorsabban.

munkasprint

A mai ember erőforrásai nem annyira elzártak, mint őseink idejébe volt. Könnyebben hozzájutunk az élelemhez, biztonsághoz és kényelemhez. Nem kell küzdenünk a kardfogú tigrissel az őstulokért, nem halunk bele olyan betegségekbe, mint a fertőzések és nem tapos agyon minket egy mamut. Igaz az ellenséges törzsek lehet most is lebunkóznak, de az ember igazából mindig saját maga ellensége volt. A modern homo sapiens sapiens nincs olyan mostoha körülmények között, viszont gyakran távoli célokért küzd, ami nem közvetlenül kapcsolódik csak ösztöneihez és szükségleteinkhez. Olyan homályos célok mint a munkaerőpiacon való megjelenés és fennmaradás és a későbbi elhelyezkedés jóval kevésbé mozgósít bennünket, mint egy feldühödött mamut elől való futás, lehetőleg minél gyorsabban.

munkasprint

Próbálkozhatunk feladatlistával vagy napirend összeállításával, de ha ez merevnek tűnik, akkor választhatunk színes jegyzetlapokat, amikre felírjuk a teendőket és határidőket vagy üzeneteket saját magunknak.

Például ilyeneket:

„Lusta vagyok. De a lusta ember találta fel a biciklit, mert utált gyalogolni és cipekedni”
Tehát legyünk kreatívak.

munkasprint

Fontos: egyszerre csak egy dologra fókuszáljunk végzetünk vele jöhet a következő. Attól, hogy valamit már elvégeztél, valószínűleg könnyebbnek fogod magad érezni és előbb vágsz bele következő részbe. Látványossá válik az elvégzett munka és több lesz a motivációd.

De mik azok lelki okok, amik a halogatáshoz vezetnek?

  • találkozás a „nem szeretem feladattal”

  • fölöslegesnek tartod a feladatot

  • perfekcionizmus: sokat vársz el magadtól

  • szorongsz mások véleménye miatt/félelem az esetleges kritikától

  • előfordulhat , hogy nehezen vagy  félreérted a feladatot

  • félsz a hibáktól, nem bízol eléggé magadban

  • képtelen vagy  kezelni a feladatot

  • nem rendelkezel megfelelő és  szükséges információval és ennek hiánya megtorpanásra késztet

  • a feladat úgy tűnik, elborít

  • túlvállalod magad és túl sok feladatot vállalsz el, és képtelen vagy neki kezdeni, mert nem tudod melyik legyen az első.

Ha a krónikus halogatókat nézzük, általában mindig ugyan azt a feladatot tolják maguk előtt rendszeresen. Ha például nem szeretsz  Excel- lel dolgozni, akkor valószínűleg halogatni fogod a dolgot. Ugyan ez a helyzet a macskaalom takarítással vagy akár humanoid személyekkel is. Elképzelhető, hogy valakit nem igazán kedvelsz és valamilyen oknál fogva vele kell lenned, dolgoznod vagy a rosszabbik eset  az utasításait eltűrni. Ilyenkor, már a gondolat szinten is halogatunk, konkrétan bevesszük a nem szerettem tablettát és várjuk a jó szerencsét, de ez itt nem megoldás. Egyszerűbb – személyeknél, de Excel táblával kapcsolatban is jó megoldás- vesszünk egy nagy levegőt és torony iránt elindulunk, hogy lehető legkevesebb időt töltsünk eme vizeken. Mindenki megnyugtatására elmondhatom, hogy a halogatást vagy a feladatok arrébb tologatása, akár nemzeti érdek vagy stílus is lehet.  Nálunk magyaroknál a „Pató Pál Effekt” igazi hungarikumnak számít. A spanyoloknak van a halogatásra egy nagyon szép életérzést kifejező szavuk : mañana . A déli életérzésnél maradva az olasz nyelv is rendelkezik egy kitűnő szófordulattal. Ez pedig a “dolce far niente” szinte elmond mindent róluk.

munkasprint

A halogatás nem csak egy nemzet sajátja lehet, hanem emberek attitűdjei alapján is meg lehet határozni , hogy ki milyen halogató, mert ez sem mindegy.Sokunk találkozott már azzal a helyzettel, hogy valamit meg kéne csinálnunk, de abszolút nincsen kedvünk teljesíteni ezt a feladatot, akkor se ha fontos. Mindig találunk valami sokkal fontosabbat. Bogyós játékot játszunk a számítógépen vagy találunk valami érdekeset a kertben, esetleg neki állunk szekrényt lomtalanítani. Igazából olyan energiákat és időt fordítunk az elterelésre, hogy akár 20-szor is képesek lennénk megcsinálni a halogatásunk tárgyát. A halogatásra való hajlam kétélű fegyver, mert rossz annak, akire jellemző, és őrületbe kergetheti a környezetét, de ezt lehet tudatosan fejleszteni. A halogatás nem egyszerűen lustaság vagy szétszórtság, hanem a előfordulhatnak mélyebb lelki fékek is. Ezekre viszont vannak módszerek, amit ha megfogadunk nem halasztunk holnapra semmit. Jó dolog ez csak egy óriási probléma van vele. Neked kell megtenned. Senki nem fogja helyetted megoldani ezt. Motiválni és támogatni a jó barátok és szerető családtagok képesek, de nem tudják elvégezni … hát… helyetted ezt a projektet.

Az 5 módszer a következő:

  1. Fenyegető érzés megismerése, felszámolása (iszonyat szigorúak vagyunk ám)
  2. Kompetenciánk megértése, megismerése: mi az ami megy, mi az ami már túl sok, mi az         ami nem megy?
  3. Önismeret növelése. Tanácsadással segíthetünk ezen, de rajtad múlik, hogy figyelsz                 önmagadra.
  4. Tapasztalatszerzés olyan helyzetekben amiben „már halogattál,de már nem teszed”.
  5. Tapasztalatok kiértékelése.

    munkasprint

Összefoglalva: a halogatás úgy kerülhető el, ha a határidőt jelen időben képzeljük el, tehát ha például egy projektet a jövő hétre kell befejezni, úgy kell tekinteni, hogy a dolog „most” aktuális, nem pedig „majd”, mert nem fogod az utat megtalálni, ha nem magad válsz az úttá. 

 0
Tovább

Éber jelenlét - A 10 milliószoros energia

A buddhista hagyomány szerint 10 milliószoros napnak nagy ereje van, de nem csak 1 névvel illetik. A tibeti kultúra szerint ún. “nagy” Buddha napnak, más néven Dharmacsakra napnak is nevezik. Ezeken a napokon minden gondolat, tett, érzelem és döntés 10 milliószoros erővel hat az életünkre. Egy évben 4 ilyen nap van, és mindegyik más miatt fontos.

ébredés

A Dharmacsakra napok

Az első a Chotrul Düchen, azaz “A vajmécsesek ünnepe”.
Ezen a napon Buddha csodálatos tetteiről emlékezünk meg, melyeket azért hajtott végre, hogy követői hite megerősödjön. Azért hívják vajmécsesek ünnepének, mert ilyenkor jakvajból készült mécseseket, gyertyákat gyújtottak az ekkor tartott szertartás során.
ébredés

A második a Saka Dawa Düchen, “A születés, a megvilágosodás és a halál napja”.
Ahogy a neve is mutatja, Buddha születése és halála esik erre a napra, valamint a hagyomány szerint ezen a napon is világosodott meg az alatt a bizonyos Bódhifa alatt.

ébredés

A harmadik a Chokhor Düchen, azaz “Az imakerék ünnepe”.
Ezen a napon Buddha talán legfontosabb beszédére és tanítására, a Négy Nemes Igazságra emlékeznek.

ébredés

A negyedik 10 milliószoros nap pedig a Lhabab Düchen, ami “A mennybemenetel napja”.
Ennek is árulkodó neve van. Buddha ezen a napon csatlakozott az égiekhez, megköszönte nekik a segítséget és tanítást is adott számukra.

ébredés

A gondolatok ereje

A keletiek hisznek benne, hogy az életünket, kapcsolatainkat, sikereinket, boldogságunkat a gondolkodásunk határozza meg. Az emberiség történelme során minden egy gondolattal kezdődött, minden, amit magad körül látsz (jót és rosszat egyaránt) teremtő gondolataink eredménye. Éppen ezért mindig ügyelnünk kell mit gondolunk, hiszen az tetté válik, a sok ismétlődés által pedig szokássá – így a gyakran elképzelt mentális kép és gondolatok végül tényleg valóra válnak. Pl. ha valaki állandóan picinek, gyengének, sikertelennek gondolja magát, az ne lepődjön meg, ha olyan döntéseket hoz, melyek végül egyre sikertelenebbé, boldogtalanabbá teszik. (Ezen alapulnak a pszichológia azon ágai, melyek a negatív gondolati sémák és torzítások megváltoztatására irányulnak, illetve a legtöbb ezoterikus irányzat és a pszichoszomatika is is kihangsúlyozza a tudat megbetegítő illetve gyógyító erejét.)

ébredés

Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindennap tudatosak legyünk gondolatainkra: figyeljünk oda, hogy mit vált ki belőlünk egy-egy helyzet, hogyan reagálunk gondolati szinten a problémákra, félelmekre. Ha hajlamosak vagyunk negatívan gondolkodni, akkor ideje, hogy ezen változtassunk! És erre talán a legalkalmasabb egy 10 milliószoros nap.

Miért pont akkor?

Mert a tibeti hagyomány szerint a Dharmacsakra napokon minden tettünk (gondolat, érzelem, cselekedet) 10 milliószoros erővel hat. Ez azt jelenti, hogy amit ilyenkor elgondolsz, legyenek az a céljaidat szolgáló, helyes értékeidnek megfelelő gondolatok, vagy épp ellenkezőleg, negatív, ártó elképzelések, sokkal erőteljesebben és gyorsabban valósulnak meg, mint általában. Így a belső világunkra való tudatosság még fontosabb ezen a napon.

Mit tegyünk?

Ezen a napon érdemes nagyon odafigyelni, min és hol jár az eszünk. Ha lehetséges, egész nap próbáljunk meg nyugodt környezetet teremteni magunknak. Gondoljunk csupa pozitív, céljainkat szolgáló képekre, érzésekre, tervekre. Tegyük meg azokat a dolgokat, melyek fejlődésünket, növekedésünket szolgálja. Mozogjunk, nevessünk, legyünk kedvesek és türelmesek a körülöttünk lévőkkel. Meditáljunk, relaxáljunk, vegyük körbe magunkat vidám emberekkel. Mondjuk el a szeretteinknek, hogy mennyire fontosak nekünk. Gondoljunk együttérzéssel embertársainkra és a Föld lakóira, a legapróbbaktól a legnagyobbakig. Ha gyakorlunk (meditációt, mantrát, borulást), akkor azt ajánljuk fel másokért is.

ébredés

Természetesen ott az ellen oldal, hogy mit ne tegyünk. Ezen a napon kerüljük a negatív, helytelen gondolatokat, szavakat, tetteket. Ne ítélkezzünk, hiszen az az együttérzés ellentéte! Ne végezzünk olyan dolgot, mely boldogtalanná, feszültté tesz. Ha lehet, kerüljük az egészségünkre káros szereket, mint pl. alkohol, cigaretta. Sokszor azt is tanácsolják, hogy ezekre a napokra, ha megoldható, vegyünk ki szabadságot – főleg ha olyan helyen dolgozunk, ami csak növeli bennük a negativitást.

Egy kis gyakorlat a 1 milliószoros napokra

Keress egy békés helyet, csukd be a szemed és vegyél 3 nagy levegőt. képzeld el, hogy belégzéssel energia, erő, boldogság és béke áramlik beléd, és hogy kilégzéskor távozik belőled az összes feszültség, negativitás, betegség, rossz karma. Ezután gondold át és írd le, hogy mit szeretnél 10 milliószoros erővel megvalósulni az életedben, és mi az, amit nem.

ébredés

Azután pedig maradj ezeknek a céloknak, értékeknek a tudatában egész nap, és ezek alapján válogasd meg gondolatidat, szavaidat, tetteidet. Hidd el, nem fogod megbánni!

 0
Tovább

RASA - Ébredj velem!

Beszélni – jobb esetben – mindenki megtanul, kommunikálni viszont úgy tűnik, nem tudunk egymással. Kommunikáció során információcsere történik beszéd és meghallgatás által. A mai világban viszont két nagyon fontos tényezőben elvérzünk, ami miatt az egész kommunikációnk megbénul.

ebredes

Az egyik a beszéd, a másik pedig a meghallgatás…

Kommunikációs szűrők

Elmondani és teljességgel átadni, ami bennünk van nem csak azért és azoknak nehéz, akik képtelenek kifejezni önmagukat, hanem mindenkinek, mert azok a fránya, ún. kommunikációs szűrők megnehezítik a mindennapi társas érintkezéseinket mind a beszéd, mind a meghallgatás szintjén.

Ezek a szűrők a következők:

Érzelmi állapot

ebredes

Mivel tudatállapotunkat erősen elhomályosítja az aktuális érzelmi állapotunk, így nem meglepő, hogy ugyanaz a helyzet „rózsaszín ködös" állapotunkban teljesen más képet fest, mint mikor pl. félünk.

Kultúra

ebredes

Természetesen az általunk és a másik által beszélt nyelv és képviselt értékek is torzíthatják a kommunikációt. Sőt, nem elég az azonos beszélt nyelv, ha a mögötte lévő jelentés eltér a két embernél.

Egyéni tényezők

ebredes

Életünk minden pillanatának megélését elhomályosíthatják a korábbi tapasztalatok vagy tanultak nyomain általunk felállított értékek (értékítéletek), hiedelmek, félelmek, attitűdök és persze szándékok. Ezek két féle módon csaphatnak be minket. Egyrészt ha az ember valamit nagyon hallani, látni akar, akkor azt fogja is, mert az agyunk, tudatunk könnyen megtéveszthető.

Másrészt, ha nem teljesülnek elvárásaink annyira bezárhatunk, hogy meg sem halljuk, amit a másik mondani akar.

Fizikai tényezők

ebredes

Itt nem csak az egyén fizikai vagy mentális állapotára kell gondolni (bár sokszor hisszük hogy a másik ezért nem fogja fel, amit mondunk neki…), hanem olyan egyszerű tényezőkre is mint a zaj, a távolság, a technika malőrök és minden ami, nehezíti hogy az üzenet eljusson egyik személytől a másikig.

Hogyan beszéljünk?

Számos kommunikációs tanácsot megfogadhatunk, melyek biztosan előbbre visznek minket a kifejezés útján, de ha betartunk pár alapszabályt MINDEN HELYZETBEN (tehát nem csak mikor fontos beszédet tartunk, hanem a postással, a gyerekünkkel vagy barátunkkal szemben is), akkor nagyon hamar a figyelem középpontjában fogjuk találni magunkat, mondandónk pedig kíváncsi fülekre talál majd – egyszerűen azért, mert hiteles közlőkké válunk a többi ember szemében.

  1. Óvakodjunk a hamis beszédtől!
    ebredes

Aki hazudik, pletykálkodik, rágalmaz, attól előbb-utóbb elfordulnak az emberek. Hogy miért? Mert senki nem szereti, ha hülyének nézik vagy komolytalan spekulációkra kell az idejét szánnia, ráadásul mindenki tisztában van vele, hogy bármelyik pillanatban ő is terítékre kerülhet.

  1. Óvakodjunk a haszontalan beszédtől!
    ebredes

Üres fecsegés, negativitás, állandó panaszkodás. Mind ismerünk ilyen embert, és általában a nagyon kedves „energiavámpír” kifejezéssel illetjük őket, mert öt perc alatt elszívják az ember életerejét. Ha mondanivalód tele van panasszal, sérelmekkel, szarkazmussal, ne csodáld, ha rád se hederítenek az emberek, mert semmi hasznuk nem fog származni abból, ha meghallgatnak.

  1. Óvakodjunk a durva beszédtől!
    ebredes

A káromkodás valamilyen szinten beépült a mindennapjainkba, ettől függetlenül biztos mindenki járt már úgy, hogy egy amúgy értelmes mondanivalóval rendelkező embert egyszerűen nem tudott végighallgatni a sok b+ és egyéb közbeszúrások miatt. A sértő megjegyzések, az állandó és nem megfelelő stílusú ítélkezés, ha nem is felénk irányul, ugyanolyan hatással bír, mint a pletyka, így jobb ezeket elkerülni közléseinkben!

A fent leírt jó tanácsok egyébként a Nyolc Rétű Nemes Ösvény egyikét, a helyes beszédet mutatják be. A helyes és hiteles kommunikáció alappillérjeit a történelmi Buddha már több mint két ezer évvel ezelőtt leírta, mégis valahogy hiába fedezi fel a tudomány is újra meg újra, képtelenek vagyunk alkalmazni. (Ami mellesleg szintén megérne egy elmélkedést, hogy miért vagyunk ennyire ellenállóak a hasznos tanításokkal szemben, míg gondolkodás nélkül befogadjuk a világraszóló marhaságokat…).

Hogyan hallgassunk meg másokat?

Tekintve, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten, ezért ha jó kommunikátorok akarunk lenni, a másikra való odafigyelést is el kell sajátítanunk. Arról nem is beszélve, hogy ha csak a saját gondolatainkat hangoztatjuk, és csak arra figyelünk egy beszélgetés során, hogy mit fogunk reagálni, akkor semmivel nem leszünk gazdagabbak a beszélgetés végén, mint ahogy belementünk. De ha odafigyelünk a másikra és a mondanivalójára, akkor számos ötlettel, nézőponttal gazdagodhatunk.

A tudatos odafigyelés növeli a megértést, ennek megtámogatására pedig Julian Treasure „hangszakértő” és előadó a következő 5 gyakorlatot javasolja:

Csend

A mai felgyorsult, zajos világban hajlamosak vagyunk átsiklani a csendesebb, visszafogottabb ingerek felett. Treasure javaslata, hogy naponta 3 percet próbáljunk meg csendben eltölteni, így szoktatva fülünket és agyunkat a kisebb ingerekhez.

Mixer

A következő gyakorlat, amit a szakember javasol voltaképp egyike a buddhista meditációs / éber figyelem gyakorlatoknak (amit a pszichológia Mindfulness néven vett át és alkalmaz sikeresen a szorongásos, depressziós vagy szomatikus panaszok enyhítésében). A gyakorlat lényege, hogy a szemünket behunyva próbáljuk meg a hangzavarban elkülöníteni a különböző hangokat: melyik honnét jön, mi mihez tartozik. Ha mindezt úgy csináljuk, hogy közben nem ragadunk le egy hangnál sem, és megpróbálunk nem ítélkezni felette, akkor nem csak hallásunkat, de lelkiállapotunkat is javíthatjuk ezzel a gyakorlattal.

Ízlelgetés

Ebben a gyakorlatban nem hogy nem ítélkezünk a mindennapi hangok felett, de még meg is kell találnunk bennük az élvezhető aspektusokat. Ha odafigyelünk a hétköznapi hangokra, és megtanuljuk értékelni őket, akkor idővel az élet apró örömeinek megtalálása sem fog nehézségekbe ütközni – amivel szintén nem csak hallásunk minősége javul majd drasztikusan, de a boldogságszintünk is.

Hallgatási pozíciók

Figyelmünket nem mindig tudjuk tudatosan irányítani, de testtartásunkat igen. Vegyünk fel aktív, figyelő, bátorító pozíciót, így partnerünk is könnyebben kommunikál felénk, illetve (mivel a testtartás hatással van a lelkiállapotunkra és a tudatunkra, ld. egy korábbi bejegyzést a témáról) mi is jobban tudunk koncentrálni.

 

RASA

ebredes

Treasure akronímát alkotott egy szankszrit szóból, melynek több jelentése is van: keringés, nagyrabecsülés, lényeg, tartalom. Ez a 4 jelentés gyönyörűen tükrözi azt a 4 szót, amiből az akroním áll, és olyan kommunikációs szabályokra vonatkoznak, melyek mind az üzenet átadásában, mind a befogadásában segítségünkre lehetnek:

RECIEVE: Befogadni. Mert egy olyan körforgásban, mint a kommunikáció csak úgy tarthatod fenn a keringést, ha nem csak adsz, de el is fogadsz. Egyébként ez az élet minden területére, sőt az életre magára is igaz.

APPRECIATE: Értékelni. Apró jelzésekkel biztosíthatjuk nagyrabecsülésünkről a másik felet, pl. bólogatással, hümmögéssel, igenekkel.

SUMMARISE: Összefoglalni. Röviden mondjuk el a másik mondanivalójának lényegét. Ezzel nem csak figyelmünkről biztosítjuk, de ha valami félrecsúszás van, az azonnal kiderül. „A tehát szó nagyon fontos a kommunikációban” – mondja Treasure.

ASK: Kérdezni. Ne féljünk rákérdezni az elhangzottakra, főleg ha nem világos valami. Egy jól irányzott kérdés további gondolatokat ébreszt, és növeli a megértést. A buddhisták pl. mindig példát kérnek a viták során. Képekkel, analógiákkal, példákkal kell megvilágítani, hogy mit akarnak közölni. Ha a példa jó, akkor a másik elfogadja, ha nem segíti a megértést, akkor újat kér.

A mai világban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikáció egyik aspektusára, a közlésre. Fejlesztő tréningek, vitaórák, önkifejezést bátorító gyakorlatok tömkelege mutatja nekünk az utat, hogyan tanuljuk meg kifejezni önmagunknak és másoknak gondolatainkat, érzéseinket. Azonban mi fontosnak tartjuk (és biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki az emberi boldogulással foglalkozik így van ezzel) a másik oldalt is. Meghallgatni, odafigyelni: ez mindennek az alapja. Másképp nem tudunk fejlődni, tanulni, sőt túlélni sem – próbáljunk csak elbambulni pl. vezetés közben.

ebredes

Az emberi kapcsolatok minőségét leginkább az befolyásolja, hogy mennyire figyelnek egymásra oda az emberek. A világot előrevivő nagy gondolatok mind a csendből, hallgatásból és a megfigyelésből születtek. Ne hanyagoljuk el ezt a roppant fontos aspektusát életünknek!

 0
Tovább

Benzaiten Tréning

blogavatar

„A valódi tudáshoz nincs rövid út”

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek

Reblog